A szexuális zaklatások miatti botrányok közepette- azaz a velem is megtörtént - „ #metoo” időszak egy másik fontos híre is megérkezett.
A magyar nőknek 217 évet kellene várniuk arra, hogy a férfiakkal megegyező esélyei legyenek a munkahelyeken!
Ki akarná ezt kivárni? És mit tehetnek a mai nők? A kialakult helyzetnek vajon lehet köze a munkahelyeken (is) tapasztalható szexuális visszaélésekhez, bántalmazásokhoz, zaklatásokhoz?
foto:dagospia.com
Akikről senki sem beszél, azok a nők, akik tudatosan használják adottságaikat a vállalati előmenetelük érdekében? Ők is hozzájárulnak a munkahelyi szexuális zaklatásokhoz?
foto:fabiusmaximus
Sokan ismernek olyan kolléganőket, kollégákat, akik pillanatok alatt a céges hierarchia élére kerültek. Ha be is vallják, hogy nem a szakmai tudásuk, vagy áldozatos munkájuk eredménye a siker, legtöbbször azzal indokolják saját tetteiket, hogy ez elfogadott, mindenki úgy boldogul ahogy tud, a kevésbé jól kinézők, vagy megnyerők irigyek, és amúgy sem lehet bizonyítani, hogy azért ő kapta a jobb állást, mert kedves volt a főnökkel.
foto:thedigitalpm.com
Tényleg ennyire romlott, igazságtalan lenne a világ? A vállalatok működését törvények, vállalati szabályozók és etikai kódexek tömkelege szabályozza, a visszaéléseket elkövetők pedig súlyos büntetéseket kaphatnának!
Mégis, mindenki tud olyan céget, ahol másképp mennek a dolgok.
Ha ez nem lenne elég, egy friss felmérés szerint egy fontos területen még a szabályosan működő vállalatoknál is súlyos gondok vannak.
foto:illustration by interpreters London
A munkavállalók esélyegyenlősége – legalábbis- Magyarországon még elég távoli ábránd. Ez a munka körülményekben, karrier építésben és a bérezésben is meglátszik. Azaz azok a nők, akik a férfiakkal megegyező munkakörben dolgoznak, egy év alatt annyival kevesebbet keresnek, mintha november 10.-étől év végéig nem járna bér a munkájukért.
Minderről egy nemzetközi jelentésben olvashatunk, melyre elsőként a HVG bukkant rá. A lap készített összeállítást a Világgazdasági fórum legutóbbi felmérésének eredményéről.
A szervezet a bérkülönbségről, a munkahelyi és állás lehetőségről már 2006 óta készít felméréseket. A legfrissebb eredmények szerint a magyar nők a korábbiakhoz képest még távolabbnak kerültek az egyenlőségtől. Nekünk ugyanis tavaly ugyanis még „csak” 170 év távolságra volt az egyenlőség, mostanra ez emelkedett 217 évre.
foto:mentalfoss.com
Az angolszász világban és Franciaországban az esélyegyenlőségi mozgalmak sokáig a feminista mozgalmakkal együtt fejlődtek. Ennek eredménye, hogy már 1957-ben a kontinens nyugati felének formálódó gazdasági együttműködésében is fontos elv volt az egyenlő munkáért egyenlő bért elve,és – bár úgy tűnik ez nem sok vezetőt érdekel- Magyarországon is tiltja az Alkotmány a különbségtételt!
A hátrányos megkülönböztetést nem nehéz észre venni. Magyarországon például sokszor a részmunkaidős foglalkoztatásnál. Sok munkahelyen sikertörténet ha 4-6 órában foglalkoztatnak- legtöbbször nőket. (így a gyermeknevelés mellett könnyebb munkához jutni) A probléma akkor jön, ha a részmunkaidős dolgozóknak az órabér kevesebb, mint az ugyanolyan munkát végző – 8 órában dolgozó- férfiak órabére. Hogy ezeket a kérdéseket hogyan kellene megoldani, arról (is) sok tanulmány született.
A szabályozásról tudományos igénnyel ALBERT LEVENTE – GYULAVÁRI TAMÁS: Nők és férfiak közötti esélyegyenlőség az Európai Unióban és Magyarországon című tanulmányban olvashatunk.
foto:usnews.com
Szociológusok szerint a társadalmi és kulturális különbégek is hozzájárulhatnak a munkahelyi esélyegyelőség, vagy egyenlőtlenség kialakulásához. Jogosan merül fel a kérdés. A munkahelyi szexuális zaklatások, a férfiak munkahelyi dominanciája között lehet összefüggés? Az ilyen esetekről beszámolók szinte kivétel nélkül azt mondták: olyan ember akarta kényszeríteni valamire, aki munkahelyén, vagy valamilyen szervezetben hierarchiában felette áll. Vajon egy-egy kinevezéskor, vagy a munkasikerek eredménye alapján kapott előmenetel előtt nem kellene-lehetne a leendő főnök személyiségét alaposabban megvizsgálni? Kiszűrhető, hogy a személyiség alapján, hajlamos lesz-e visszaélni hatalmával? Ha igen, az vajon milyen mértékű? A társadalom számára is súlyos bűncselekmény – a szexuális visszaélés mellett- azért még nagyon sok olyan visszaélés lehetséges egy munkahelyen, melyekkel tönkre is lehet tenni egy beosztott életét! Ezek ellen lehet valamit tenni?
foto:lifehack.org
A magyar vállalati kultúra és folyamatok egyik legérdekesebb elemzése Szegedi Krisztina: A magyar vállalatok etikai érzékenysége című phd értekezése. A szerző egyik megdöbbentő megállapítása szerint a magyar cégek elsősorban az ügyfelek és a tulajdonosok felé etikusak! A munkavállalók pedig ennek a rendszernek egyfajta kiszolgálói. Ha az ilyen légkörű cégeknél az etikai szabályok és a törvények betartásának szigorú felügyeletére nincs mód, lehetőség, kapacitás, nagyon hamar elfajulhatnak a dolgok. A közvélemény pedig értetlenkedve olvassa a #metoo beszámolókat, de a történések hátterével és azok megelőzhetőségével kevesen foglalkoznak!
