Biztonsági őrök vigyáznak az építkezések előtt, ezúttal azonban nem a betonkeverőre, vagy a falazótéglára. Azért állnak őrök a terület körül, hogy megakadályozzák az emberlopást. Az ott dolgozó szakemberek ugyanis egyre értékesebbek. Nem váltságdíjat kének értük, hanem a konkurens építőipari cégek személyzetisei szólítják le őket, és 3-400 forinttal több órabért, valamint juttatásokat ígérnek nekik, ha másnap már az ő építkezésükön kezdenek.
Az elképesztő állapotok nemcsak az építőiparra jellemzőek. Szakácsot, konyhalányt vagy akár takarítónőt sem találni- állítják a cégtulajdonosok. A munkaerőhiány miatt már volt olyan lakópark-építő cég, amely inkább visszaadta a vásárlóknak a befizetett lakás árát, mert kiderült: a beruházás biztosan nem készül el. A sajtóban egyre-másra olvashatjuk az erről szóló cikkeket, legutóbb a napi.hu készített egy megdöbbentő összeállítást.
Az ország középső és nyugati részében már az elektronikai beszállító cégeket is elérte a „munkaerő-kannibalizmus”. Székesfehérváron megtörtént, hogy a műszak végén egy 50 km-el odébb lévő hasonló profilú cég HR-esei a hazafelé tartókat a gyárkapuban győzködték az állásváltoztatásról.
Minden tulajdonos rémálma, amikor a megrendelője visszamond pár tételt, mert a munkaerőhiány miatt nem lesznek készen a kért alkatrészekkel.
Az egyre durvuló helyzetben a cégtulajdonosok vagy emelik a fizetéseket- és egyfajta fizetés-spirálba hajszolják bele magukat és a környéken található hasonló profilú cégeket, vagy a munkaerő megtartásának egyéb módszereit találják ki. Érzelmi motivációval, csapatépítéssel, eddig nem tapasztalt figyelemmel fordulnak az alkalmazottak felé, azt remélve, hogy így fel sem merül az álláskeresés gondolata.
FOTO:PROFIGRAM
A dolgozók egy része- főleg a 40-es korosztály- ezzel még megtartható- mondják a szakemberek. de az Y-Z generáció tagjai- a 19-35 évesek közül sokan már egyfajta „job hopperként” azaz cégek és állások között ugráló munkaerőként élik ezeket az éveket. Vagyis- ha kapnak egy jobb állásajánlatot- mindegy, hogy egy hete vagy egy hónapja vannak a jelenlegi helyükön, gond nélkül és azonnal váltanak. Ez pedig hosszú távon sem nekik, sem a cégeknek nem jó- legalábbis az elvégzett munka minőségét tekintve.
Aki keveset tölt el egy helyen, az mire beilleszkedne a csapatba, megtanulná az adott cég elvárásait, megismerné a lehetőségeket, már odébb is áll. Ők egyfajta „kívülállóként” tekintenek magukra, akik mindig annak adják el a szaktudásukat, aki pillanatnyilag a legtöbbet fizeti érte.
Ma már a velük foglalkozók között is egyre több és vadabb ötletek alapján élesedik a verseny. Nem ritka, hogy a Facebookon a munkakör és szakma leírása alapján keresik és találják meg őket és ott tesznek nekik állásajánlatot.
Valószínűleg nem kell sokat magyarázni, hogy ez a cégeknek miért nem jó. Azon túl. hogy tőlük is ellophatja a konkurencia a dolgozókat, a frissen felvett- elcsábított szakember és a régebb óta ott dolgozók között hamar feszültség alakul ki. Természetes, hogy a korábban fizetett bérérét és adott juttatásokért – ebben a versenyben- nem talál új kollégát a cég. Csakhogy ha a hasonló területen, hasonló vagy ugyanazt a feladatot végző kolléga keresetét sem igazítják az újakéhoz, jelentős feszültségek alakulhatnak ki. Ráadásul a különböző generációjú és keresetű emberek életszemlélete is más. A Job-hopperek szempontrendszeréből a lojalitás, céghűség már teljesen elveszett.
foto:ALTRES
Ráadásul- több szakszervezeti vezető szerint- tovább tetézi a bajt, hogy a cégek, ahol nem sikerül elegendő munkást felvenni, túlórákkal és fenyegetőzésekkel bírják rá dolgozókat a túlórákra. Volt olyan felmondási hullám, ahol az állandó túlterhelés és a vezetők stílusa miatt álltak fel a dolgozók az asztalok mellől.
Aki mégis marad, az pedig előbb-utóbb kidől. A folyamatos terhelés felőrli az egészséget.
Arról pedig még a szakemberek között is vita van, hogy mi lesz ennek a vége, illetve miképp lehet lassítani vagy megállítani a folyamatot. Ha az aktuális gazdaságpolitikával szembe megy az ipar, vagyis a bérek alacsonyan tartásával kínált olcsó összeszerelő üzemek megtartása helyett európai versenyképes bérek lesznek, összeomolhat a gazdaság. Az eddigi befektetők könnyen, és nem is túl messze – találnak olyan térségeket, ahol sok olcsó- bár tagadhatatlanul- képzetlenebb munkaerő van. Ha viszont marad a mostani állapot, elképzelhető, hogy egyszerűen nem lesz elég ember a futószalagok mellett.
FOTO:BRODERICK CONSULTING
Az eddig – legtöbb helyen tapasztalt- „ ha nem tetszik el lehet menni” mondatot nem szabad többé kimondani, és nem szabad ennek szellemében gondolni a beosztottakra. Ha nagyon gyorsan megváltozik a tulajdonosok és középvezetők, beosztottakhoz való hozzáállás, az megoldás lehet- persze csak rövidtávon.