Ötletbörze pizza és kávé mellett, majd lendületesen végzett közös munka és az első megrendelések a neten?  A filmekben így néz ki egy kezdő vállalkozás, melyet barátok vagy közeli munkatársak hoznak össze.

foto:django

High-tech üvegpalotában, egy óriási irodában, egymástól elszeparált boxokban, csendben a munkájukba temetkező mérnökök, akik még a nyakkendőjüket sem vették le munka közben. A multinacionális vállalatok vagy akár vállalatbirodalmak dolgozói, mint megannyi fegyelmezett, szorgos hangya munkálkodik a saját szakterületén.

Vajon mik a különbségek, és hol jobb a dolgozóknak vagy a tulajdonosoknak?

A tankönyvek szerint a vállalatok méretét a foglalkoztatottak száma, az éves árbevétel és a mérleg főösszeg határozza meg.

Magyarországon e szerint különbeztetünk meg mikro-, kisvállalkozást, középvállalkozást és nagyvállalatot. A nagyvállalatok közül pedig kiemelkednek a multinacionális cégek. Ezek a multik több országban termelnek, illetve vannak jelen, és a különböző országok gyáraiban legtöbbször az aktuális ország polgárai dolgoznak. A termékekkel bárhol a Földön találkozhatunk, de legtöbbször egy-egy régión belül terítik egy-egy gyár produktumait.

Máshol egy helyen készítenek egyfajta terméket, és azt szállítják akár a Föld másik felére is. 

foto:VEKA

Előbbire a nagy vegyipari és élelmiszeripari cégek, utóbbira pedig az autógyártó cégek szolgálnak példával.  A multik – kommunikációjuk szerint – nagyon figyelnek arra, hogy az azonos néven futó termékeik azonos színvonalúak legyenek, bár több élelmiszergyártó elismerte, hogy régiónként eltérő alapanyagokból és kismértékben eltérő ízesítéssel készítik a termékeket. Állításuk szerint azért, mert az emberek ízlése, szokásai, gasztronómiája nem ugyanolyan például Dél-Amerikában, mint Skandináviában. Állítólag a cukor mennyisége, fajtája, az olajok mennyisége, fajtája és a termékek összetétele más. 2017-ben ezért a szlovák, cseh és magyar hatóságok több vizsgálatot is végeztek az állítólagosan különböző termékek miatt, de a fogyasztók károsítását vagy megtévesztését nem sikerült bizonyítani.

Nemcsak az élelmiszeripar él hasonló különbségekkel. Az is kiderült, hogy az egyik legnagyobb európai vegyipari cég a mosószerek mosási hatékonyságát igazította a nyugat- és kelet-európai jövedelmek különbségéhez. Állításuk szerint a kontinens nyugati felén több mosási hatékonyságot biztosító vegyszert tesznek a mosószerekbe, mint a keleti régiókba szánt termékekbe.  Az ilyen mosószerek hatékonyabbak, de jobban roncsolják a ruhákat, így a szövetek kevesebb mosást bírnak ki, hamarabb el kell dobni őket. A cég piackutatása szerint a keleti régiókban – ott ahol az átlagjövedelem lényegesen kevesebb – az embereknek fontosabb a kíméletes tisztítás.

Mindezzel együtt a világpiacra termelő multinacionális cégek nem engedhetik meg, hogy az ugyanazon a néven forgalmazott termékeik lényegesen eltérjenek egymástól, hisz akkor pont az a jelleg szűnne meg, amitől multinacionálisnak hívhatjuk a céget.

A magyarországi vállalkozások általános jellemzőiről és kategóriáiról itt olvashatunk többet.

A multinacionális cégekről pedig itt.

 A több országban működő multikat gyakran összetévesztik a transznacionális cégekkel. Utóbbiaknak csak egy nemzetből kikerülő, sokszor kis létszámú tulajdonosi köre van, még az is előfordul, hogy mindössze egy ember a tulajdonos. A multinacionális cégek tulajdonosi köre többnemzetiségű. Legtöbbször a különböző országok különféle befektetési alapjai vagy egyéni befektetői vásárolnak részvényeket. Egyes médiacégeknél az is előfordul, hogy a korábbi meghatározó mértékű állami tulajdonrész (esetleg a cég nevét is adó államé) a befektetők és a bevitt tőke aránya miatt kisebbségi résszé olvad. 

foto:Linkdin

Közvélemény-kutatásunk szerint a munkavállalók a multicégek előnyei között kiemelték a munkavállalók biztonságát. Munkabiztonsági oldalról és munkahelyeik meglétének biztonságával kapcsolatban is megnyugtató egy nagyvállalatnál dolgozni. Hátrány azonban, hogy e cégek olyan mértékű részfeladatokra bontják a termelési folyamatot, ahol egy-egy munkatársra kevés munkafázis elvégzését bízzák. A Henry Ford által bevezetett szalag melletti összeszerelőüzem-szisztéma mára odáig fejlődött, hogy a legtöbb autógyárban ipari robotok és emberek dolgoznak egymás után a szalagnál. Sokszor csak azért van ember egy pozícióban, mert a robot előállítása és költsége magasabb. Még.

foto:Car Magazine

Ráadásul a multik korábban elképzelhetetlen és szokatlan típusú és mértékű lojalitást várnak el dolgozóiktól. Ennek érdekében rendszeres tréningeken, illetve képzésen vesznek részt a munkatársak, és a vállalatok igyekeznek a lehető legalacsonyabb szintre szorítani a dolgozói érdekképviseletek befolyását.

A multik munkatársai a biztonságos munkahelyen felhalmozott tőkét arra használják, hogyha egy olyan ötletük támad, melyre lehet egy „garázscéget” alapozni, kiléphessenek a multitól.

A munkapszichológiával foglalkozók szerint, ha a dolgozók nem találnak új kihívást elveszítik motivációjukat, és lényegesen romlik a teljesítmény.

A kis „garázscégeknél” az egyik legnagyobb előny az individuális szabadság. Az alkotás szinte határtalanul szabad. Az ötleteket hamar meg lehet valósítani, és azonnali a visszajelzés.  A kis teamben dolgozók jól ismerhetik egymás képességeit, így a probléma megoldása során mindenki tudása legjavát adhatja. Siker esetén pedig a nyereség is csak kevés részre oszlik, így egységnyi munkával, tevékenységgel arányosan több jövedelemre tehet szert a dolgozó. Persze a bukásból is ki kell venni a részét.

A kis cégek hátránya az anyagi bizonytalanság. Az ötletek forráshiány esetén pedig megvalósíthatatlanok, így a lehetőségek korlátozottak. Nem véletlen, hogy ma már egész iparág épült a startupokra.  Vannak olyan befektetőcsoportok, akik finanszírozzák a termelés beindítását, persze a jövőbeni nyereség egy részének fejében.

foto:Kickstart

A másik út a közösségi finanszírozás. Ebben a rendszerben önkéntes alapon adnak pénzt ismeretlenek a nekik tetsző ötlet megvalósítására. Később sem kapnak a nyereségből részesedést, de azt, hogy melyik teamnek segítenek, ők döntik el. Elképesztő példák vannak a közösségi finanszírozás erejére, de a lehetőség nagyon kiszámíthatatlan.

E logika mentén a középméretű cégek helyzete kellene, hogy a legjobb legyen. Az 50 és 250 közötti dolgozót foglalkoztató és a 10 és 50 millió Euró közötti bevétellel rendelkező cégek vezetői azonban nem ezt támasztják alá. Több kutatás szerint az ilyen szervezetek legnagyobb kihívása, hogy már nem túl kicsik – azaz a rugalmasságuk a piacra, a vásárlók, ügyfelek igényeire reagálási képességük gyengült, viszont még nem elég nagyok ahhoz, hogy pénzügyi tekintetben elég stabilak legyenek, és egy-egy válsághelyzet ne rendítse meg őket.

A vállalkozások sikerének egyetemes titkát persze máig nem sikerül megfejteni. Az alapelvekről azonban sok tanulmány készült. Az egyik – az Érték Magaziné – itt olvasható, a Business Magaziné pedig itt.

Sokan, sokféle módon közelítik meg e kérdést, de abban egyetértenek, ha a  dolgozók és a tulajdonosok  egyéni céljait össze lehet egyeztetni a cég érdekeivel, akkor sikerrel működtethető a vállalkozás.  Akár garázs, akár multi a cég.