Egy országos és egy Budapesti melegrekorddal lettünk már megint gazdagabbak!
Két nap alatt lett nyár április elején, miközben a fűtési szezon sem ért véget! A klímaberendezésekkel és levegőhűtéssel foglalkozó cégek vezetői dörzsölhetik a kezüket. Magánemberként lehet, hogy nem örülnek neki, de a cégnek biztosan jól jön a globális felmelegedés.
Foto:CDC.com
Elérkezett a világ, amikor a távfűtő cégek másik állásba kapcsolhatják a berendezéseket? Kézenfekvő a kérdés. Lehet hűteni is a fűtőberendezésekkel?
Természetesen a mérnökök már tudják a választ. A technológia működik. Aki ennek részleteiről bővebben olvasna, részletekre a Csepeli Hőerőmű oldalán talál információt.
http://www.cshsz.hu/page/document.php?doc_id=34
Röviden a lényeg: a rendszer hideg vizet visz a helyiségekbe, ahol az erre kialakított fűtőberendezések ilyenkor hűtenek. A másik, hogy egy légfúvós rendszer veszi át a víz hidegét és a hűtött levegőt nyomják ki a szellőzőrendszerbe.
foto: Greenpeace
A szakemberek mellett a környezetvédőket is felcsigázta a lehetőség. A városképeket is elcsúfító klímaberendezések gáztartalma vagy a legsötétebb és hidegebb téli napoknál is nagyobb áramfogyasztás sokakat megrémít. Abban a szakemberek egyetértenek, hogy a kisfogyasztóknak ma még olcsóbb egy klímaberendezést beépíteni, mint átszerelni a lakást. Ez azonban belátható idő alatt változhat.
Egyes számítások szerint az erőművek és a távfűtőrendszerek berendezéseit csak kicsit kéne átalakítani ahhoz, hogy a forró víz vagy gőz helyett hűtött víz keringjen a csövekben. Az igazi probléma a lakások, épületek hűtésének módjában van.
foto:Profigram
Ha egy sima radiátorba vezetjük a jéghideg vizet, a meleg levegő miatt pára fog kicsapódni - mondja Megyeri Gábor a Profigram tulajdonosa. Cége a FŐTÁV-al közösen korszerűsíti Budapest legnagyobb távfűtési rendszerét. Szerinte a falfűtés lehet az egyik fogadó rendszer, ahol a hűtés működhet. Korszerűnek mondott az a rendszer, amikor beépített csövek melegítik a falat, mert itt jóval alacsonyabb hűmérsékletű folyadék is egyenletes fűtési hatást fejt ki. Hasonló a rómaiak padlófűtéséhez. Mivel a meleg levegő felfelé száll a hideg viszont lefelé, hűtésre a legideálisabb lenne a plafonba szerelt csőhálózat.
A nagyobb középületek vagy házak pedig a légbefúvásos rendszerrel fűthetők, hűthetők. Ilyenkor a hideg víz egy központi helyen hűti le a levegőt, melyet a szellőzőendszer juttat el az irodákba, kórtermekbe.
A fűtés történetével foglalkozó korábbi bejegyzésünkből is kiderült, hogy ezek a módszerek évszázadok óta léteznek, kérdés, hogy mikor melyiket, miért érdemes használni?
Az egyik legfontosabb ok ma még a pénz. Magyarországon két mintaprojekt is indult. Debrecenben és Csepelen egy-egy új építésű lakóparkban alakították ki a hűtésre is használható távfűtési rendszert.
foto: index
A csepeli tapasztalat az, hogy a költségek egyelőre magasak. Prémiumszolgáltatásként veszik igénybe a lakók. Nem is mindenki kérte a fűtési költség duplájába kerülő hűtést.
A szolgáltatók is azt mondják, hogy egyelőre a közintézmények és nagyobb épületek tervezésekor érdemes a mérnököknek figyelembe venni a távhűtés lehetőségét.
Közhely már, de Nyugat Európában ez (is) jobban működik. Igaz, a holland, spanyol, német, olasz és dubaji referenciákat is emlegető távhűtőrendszer építő cégek honlapjain nem egy átalakított kelet berlini panel lakótelep képeit, hanem üvegborítású felhőkarcolók, több emeletes kórháztömbök és közintézmények fényképeit találhatjuk.
A reklámszövegben pedig a környezetvédelem, energiahatékonyság és tisztaság, kényelem a hívószavak. Valószínűleg- mint oly sok mindenben- itt is az energiapolitikának kellene lépni és a pénzügyi-politikai rendszer átszabásával juthatna el tömegekhez is a távhűtés.
A rendszerek ugyanis üzemkészek. A mérnökök már megépítették.