2017 március 11. Energiatörténelmi nap.
2017. április 09. írta: Profigrammers

2017 március 11. Energiatörténelmi nap.

Negatívba fordult az áram ára, annyi energiát termeltek a kaliforniai napelemek! 

Az Index összeállítása szerint március 11.-én jött el a történelmi nap, amely nemcsak az Egyesült Államok lakóinak, hanem az egész bolygó szempontjából fontos pillanat.

Gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy megújuló energiaforrásból is lehet – rendszer szinten- a szükségesnél több áramot termelni.

 

http://index.hu/tech/2017/04/09/olyan_sok_napenergiat_termelt_kalifornia_hogy_negativba_fordult_az_ara/

 

Ez persze nem újdonság. A mérnökök az elméletet jól ismerik, pontosan kiszámolható, hogy mennyi napelem mennyi energiát termel és mennyi zavartalan napsütés kell ahhoz, hogy az akkumulátorok megteljenek. Németországban pedig már volt olyan időszak, amikor a megújuló energiaforrások miatt több áramot táplált vissza az európai rendszerbe, mint amennyit elfogyasztott.

Ma már a nap és szélenergia világméretű felhasználása nemcsak a mérnökök, hanem az átlagember tudatában is működő, megvalósítható alternatívaként jelenik meg. Talán a kaliforniai történelmi pillanatnál is fontosabb az, hogy tömegek gondolnak úgy a nap- és szél energiára, mint a mindennapokhoz szükséges áram megtermelésének lehetőségére.

 

A napelemek felfedezéséhez - mint oly sok mindenhez- a véletlen vezetett. A wikipedia szerint a fotovoltaikus hatást – azaz a fény hatására elektromos áram keletkezését- Alexandre Edmond Becquerel francia fizikus demonstrálta először sikeresen 1839-ben, 19 éves korában. Ez évben építette meg a világ első fotovoltaikus elemét apja laboratóriumában.

Az óceán másik felén pedig egy cég mérnöke tett hasonló felfedezést.

Az Európát és Amerikát az óceán alatt összekötő távvezetéket építő és üzemeltető cégnek  a Trans  Atlantic Telegraphnak  dolgozó mérnök,  Willoughby Smith figyelt fel arra, hogy a kristályos szelén tulajdonsági fény hatására megváltoznak. 

A következő húsz év rengeteg kísérlettel és tudományos publikációval telt. Végül a mai napelemhez leginkább hasonlító lapocskát Charles Fritts készítette New Yorkban: egy táblán a szelén réteget vékony és félig átlátszó aranyfilmmel vonta be 1885-ben, ami folyamatosan tudott áramot termelni. Annak ellenére, hogy hatékonysága csak 1% körül volt. Fritts optimistán jelentette ki , hogy "egy napon még a fotovoltaikus áramtermelés versenyre kelhet a széntüzelésű elektromos erőművekkel" - amiből az elsőt egyébként Thomas Edison építette alig három évvel korábban.

Charles Fritts 

 

1887-ben német, ’88-ban pedig orosz fizikusok is foglalkoztak a fényből-áramot problematikájával és – egymástól függetlenül- építetek is – már a modern értelemben vett- napelemeket.

A fotoelektromos hatást Albert Einstein magyarázta meg 1905-ben, amiért megkapta az 1921. év fizikai Nobel-díját.

Természetesen hadiipari felhasználás és fejlesztés következett, mely az űrversenyben csúcsosodott ki. 1958-ban egy katonai műholdhoz használt az Államok hadserege napelemeket.

Az elektronikai ipar folyamatos költségcsökkentésének köszönhetően 1971-re egy watt így előállított áram költsége 100 dollárra csökkent. A '73-as olajválság után pedig több olajipari cég is elektronikai cégekbe illetve a napelem iparágba fektetett.

A solar cellák magyarországi felhasználásáról nincsenek megbízható adatok, a szakemberek szerint az 1980-as végek végén, 1990-es évek elején kezdett elterjedni, elsősorban az ipari felhasználóknál.

Arról már pontos adat van a wikipédián, hogy

 

2005. október 8-án hálózatra kötötték Magyarország első szolárerőművét.  A Gödöllői Szent István Egyetem kollégiumi épületére telepített, nagyjából 10 kWp teljesítményre képes szolárerőműnek a 2/3 része a Dunasolar gyártósorán készült DS40 napelemből áll.

Az erőmű a megnyitást követő 10 évben hibamentesen üzemelt és körülbelül 83.500 kWh energiát termelt.

               foto:Index, visontai naperőmű

Az átlag családoknak is használható napelemes rendszerek még mindig drágák. Európai viszonylatban is, de a magyar viszonyokat figyelembe véve még rosszabb a helyzet. A nagy energiaszolgáltatók mindegyike foglalkozik már napelemes rendszerekkel és majdnem mindenütt található kalkulátor, melyekkel megnézhetjük, hogy mikorra térül meg a befektetés.

http://eonsh.hu/napelem-megterules/

ELMŰ-ÉMÁSZ: http://halozat.elmu.hu/eromuvi-informaciok

E.ON:http://www.eon.hu/Uzleti_haztartasi_meretu_kiseromu

EDF-DÉMÁSZ:https://www.edfdemasz.hu/pages/aloldal.jsp?id=618185

Nagy általánosságot figyelembe véve 10-15 év alatt hozza vissza az árát egy ilyen rendszer. A gond, hogy a magyar energetikai piaci szabályozási gyakorlat mellett ki mer 10-15 évre tervezni?  Mi történik, ha a döntéshozók egyik napról a másikra megemelik, vagy lecsökkentik, netán meg is tiltják, hogy a szolgáltatók megvásárolják a napelemek által termelt energiát? Hisz akkor működik igazán jól és gazdaságosan a rendszer, ha a napenergiával termelt elektromosság egy része visszatáplálható a hálózatba.

 

Ráadásul Magyarország – természeti adottságai itt is jók. Az európai átlag feletti a napos órák száma, és az országrészek között nincs akkora különbség, mint mondjuk Németországban. Ott az északi területek és a déli országrész közti különbség miatt 2017 elejéről már nem is támogatják kiemelten a nap és szélenergiát- igaz a garantált felvásárlási rendszerhez és árakhoz nem nyúltak- hisz akkor változna a megtérülési idő is. 

Világpolitikai szempontból is elgondolkodtató, hogy a napelem biznisz legnagyobb nyertesei azok a közel keleti, afrikai országok lehetnek, ahol jelenleg a világgazdaságot és politikát legjobban meghatározó másik energiaforrás található. Mindezt az ottani uralkodók is felismerték: VI. Mohammed, a marokkói király a földgáz és olajmezők feletti sivatagban a Föld legnagyobb naperőművét építteti épp.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://profigrammers.blog.hu/api/trackback/id/tr6112412099

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.