Ez most extrém vagy nem?
2017. április 27. írta: Profigrammers

Ez most extrém vagy nem?

Tíz évenként előfordul, láttam már ilyet. Egy nyolcvanéves Pécs mellett élő úr mondta ezt az RTL Híradójában. Egy seprűvel a kezében, szakadó hóesésben 2017 április 19.-én.

Másnap Magyarország legmagasabb hegyén, a Kékestetőn már 45 cm vastag volt a hó és nemcsak a sílécek kerültek elő. Lezárták a környező utakat. Az áramszolgáltatás akadozott, az útra fák dőltek, a távvezetékek leszakadtak.

foto:lokál

A legdurvább telet idéző tavasz ideális bizonyíték az egyre szélsőségesebb időjárásra?

Az átlagpolgár joggal mondhatja a tavaszi hóviharra, hogy nincs itt az ideje. A rövidnadrágos időt hozó karácsony is ebbe a kategóriába tartozik. Az augusztusi jégesővel vagy a március elején lefagyott utakkal azonban mi a helyzet?

foto:24.hu

Az embereket -és nemcsak az angolokat- mindig is érdekelte az időjárás. Természetes, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók számára fontos, hogy milyen idő volt, van, lesz de számtalan történelmi tény bizonyítja, hogy az időjárás, illetve annak nem megfelelően figyelése csaták, nemzetek sorsát döntheti el. A légköri viszonyokkal szívesen foglalkozó embertársaink már a XI. században is időt és energiát szántak a megfigyelésre és – ami a mi szempontunkból már fontosabb- a dokumentációra is.  A meteorológia - és benne a magyarok szerepéről- a met.hu- n olvashatunk részletesebben.

 

Őseink már 1540-től minden évben írtak valamit az időjárásról. Épp ebben az évben az egyik legfontosabb esemény, Buda ostroma hiúsult meg az időjárásnak is köszönhetően. Feljegyezték, hogy az osztrák és német haderőt az egye hidegebbé váló idő is visszatartotta attól, hogy általános támadást indítsanak Buda vára ellen majd a beálló kemény tél miatt a seregek vezére Leonard von Fels fel is adta az ostromot.

Nemcsak a fővárosban figyeltek az időjárásra. Egy katona-meteorológus, Kovács Győző állított össze Veszprémről egy korabeli információkat és érdekességeket tartalmazó kötetet.  Naná, hogy van benne szó az időjárásról is.

„Csak egy példa a szélsőséges időjárásra a feldolgozott időszakból: 1890-91 tele rendkívül hideg és havas volt. A kemény tél következtében december elején befagyott a Balaton, a hónap második felében pedig már olyan vastag volt a jég, hogy a kocsik és szánok nagy számban közlekedtek a két part között. -20°C alá is csökkent a hőmérséklet, a január középhőmérséklete pedig -7°C volt. A kemény és hosszú telet esős szeles követte, majd “június végén a szeszélyes természet egy nap alatt olyan forró kánikulát készített, hogy a »gúnyátlan afrikai néger is megsokallanák a tréfát« - írta a Veszprém 1891. július 4-én.” 

 

A szélsőséges időjárás létét már a modern meteorológia adatai is alátámasztják.  Az európai tudományos és akadémiai társaság 2013-ban készített egy- a laikusok számára is megdöbbentő adatokat tartalmazó és ijesztő tendenciákat leíró összefoglalót, melyből a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai készítettek tanulmányt.

Ebből nemcsak az derül ki, hogy 50 év alatt a Föld felszínének átlaghőmérséklete 0,7 celsius fokkal lett melegebb. Ez így a nem tűnik túl riasztónak, de ha a következményeket is felsoroljuk már más a kép.

 

„A szélsőséges időjárásnak súlyos következményei lehetnek a társadalmakra. Európában és Oroszország egyes részein soha nem tapasztalt kánikula tombolt 2003 és 2010 nyarán. 2013-ban rekordot döntő árvizek pusztítottak Németországban, Magyarországon és más országokban. 2007 nyarán egy olyan romboló árvízsorozat pusztított szerte az Egyesült Királyság területén, amely ellen a védekezés hiábavalónak bizonyult”

Csak Európában 500 millió embert érint a probléma.

Különböző típusú természeti katasztrófák alakulása a világon, 1980– 2012 között (az 1980. év képviseli a 100%-ot; Munich Re NatCatSERVICE)

Úgy tűnik, hogy ha valóban van klímaváltozás, annak hatásait rendesen megszenvedi az emberiség.

A szív és érrendszeri betegségekkel küzdők, az idősek és a kisgyerekek számára 2003 kemény nyarat hozott.  Európában addig nem tapasztalt hőhullám volt.

Két-háromszáz évvel ezelőtt is jegyeztek le különlegesen hideg vagy meleg időjárást, de a mostani extrémitások ismétlődnek és a tudósok szerint a mértékük is növekszik. Tehát nem egy-egy helyi hatás miatt alakul ki kánikula, hanem a Föld teljes időjárása változik és a helyi hatások mértéke egyre növekszik.    

 

http://www.easac.eu/fileadmin/PDF_s/reports_statements/Extreme_Weather/Extreme_Weather_Hungarian.pdf

 

Egy -a klímaváltozással foglalkozó amerikai szervezet szerint-  nagy baj közeleg.  Ha így működik tovább a világ, 2090-re az Egyesült Államokban évente több mint 100 napon mérhetnek 37, 8 celsius fok felett hőmérsékletet!

A bejegyzés trackback címe:

https://profigrammers.blog.hu/api/trackback/id/tr3112458839

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.