A bedöglött motivátor.
2017. július 02. írta: Profigrammers

A bedöglött motivátor.

Autójavítás majd két hét múlva, asztalos és festő a nyár végére, allergiavizsgálat október után?  Bezárt kórházi osztályok, ahonnan a nővérek a szomszédos bútoráruházba mennek dolgozni?

Mint a 24. hu legutóbbi összeállításából kiderül e közben minden élelmiszerlánc és pláza kollégát keres, a Balatonon éttermek és szállodák nem tudják rendesen kiszolgálni a vendégeket, és az álláshirdetési oldalakon pedig végtelen mennyiségű munkalehetőség akad.

Májusban még azt hihettük, hogy a nagy fekete lyuk majd minden dolgozni akaró diákot elnyel és valamelyest csökken az állandó hiány.

Hát nem.

Ha valóban, alaposan és igazán a dolgok mögé nézünk, szörnyű a kép.

 

Az álláshirdetések nagy többségében fizikai munkásokat keresnek. Az élelmiszeriparban és a kereskedelemben is folyamatos a felvétel, csakhogy elsősorban szakképzett, már gyakorlattal rendelkező dolgozókra várnak.  A nagy áruházláncok közül négyben a diákokkal szóba sem állnak, és több- névtelenséget kérő álláskereső diák állítása szerint- tíz üzletből kilencben nem akarnak velük dolgozni.  A fizetések tekintetében sem túl „kollégabarát” a rendszer. A 24.hu legutóbbi összeállításában sem sok konkrétumot árulnak el a láncok a bérezésről és amelyik kérdésre válaszolnak, azt is le kell fordítani „magyarra”. Többször a munkavállalónak ígért viszonylag magas összegről derül ki, hogy annak egyharmada utalvány, természetbeni juttatás, vagy bérpótlék amely csak akkor jár, ha – mondjuk éjszakás műszakban vagy vasárnap is hajlandó dolgozni a kolléga.

Szakemberek számítása szerint – az ígéretekkel ellentétben- valójában majdnem mindenütt a jelenleg érvényes minimálbér összege kereshető meg. A bruttó 127500 forint pedig- lássuk be- nem túl csalogató ajánlat. Miközben az egy főre eső létminimum összege ennek a dupláját is eléri. 

foto:origo

Egy – szintén névtelenséget kérő- a Balaton környéki munkaügyi helyzetet ismerő forrásunk állítása szerint: az idei szezonban egy átlagos tóparti étteremben heti hat nap munkáért, napi tizenkét órás műszakban a pincérek és a szakácsok bruttó 250 ezer, míg a pultosok 180 ezer, a konyhai kisegítők pedig 110 ezer forintot kaphatnak. Maguk a vállalkozók is tudják, hogy a nettó 90 ezer forintos havi apanázs nem túl vonzó. Pláne úgy, hogy az osztrák határ másik oldalán- tehát Keszthelytől alig 200 km-el nyugatra - ugyanez a mosogató 410 ezer forintos nettóra számíthat! 

 

foto:kurier.at

A különböző szakmákra jellemző jövedelmi viszonyokról névtelenül nyilatkozó munkavállalók adataiból a https://www.mennyitkeresel.hu/ -n kiderül, hogy miért volt érdemes nemrég az egyik bútoráruház osztályaira menni a közeli kórház osztályos nővéreinek, a korábban bejelentett egészségügyi béremelés ellenére is.

 

Az azonos „kategóriájú” munkavállaló- mondjuk egy középfokú végzettségű nővér és eladó azonos bruttó átlagfizetésre számíthat. Ez idén 145 ezer forint. Csakhogy a nővéreknek tizenkét órás műszak az alap, a kereskedelemben nyolc órás a műszak és egy bútoráruházban -lássuk be- kisebb a felelősség mint egy kórházi osztályon. Ráadásul Budapest legnagyobb ilyen áruházában most a szokásosnál több bért ajánlottak.

A magyar HR-es szakemberek nagy többsége szerint nem jó az, ha egy cégnél a dolgozók ismerik egymás fizetését.  Nem reprezentatív felmérésünk szerint ez elsősorban akkor okoz problémát egy cégnél, ha a végvezetés nem a megfelelő módon állapítja meg a béreket. Ha azonos teljesítményért nem azonos fizetés jár, vagy ha átláthatatlan és átgondolatlan bérezési gyakorlat alakul ki. Legtöbbször ugyanis ez, rendszer szintű igazságtalanságokkal jár, és ezek ellen természetesen berzenkednek a munkavállalók.

 

A California University egy korábbi tanulmánya is megerősíti, hogy a munkahelyi légkörre kifejezetten károsan hat, ha a dolgozók ismerik egymás jövedelmét. Felmérésüket azután végezték el, hogy Kaliforniában kötelezővé tették a közszférában dolgozók jövedelmének nyilvánosságát. A kutatók azt tapasztalták, hogy a dolgozók 90%-a megnézte kollégái fizetését, és nagy többségük azonnal új munkahelyet kezdett keresni.

A humán erőforrással foglalkozó szakemberek többsége erre hivatkozva ellenzi a nyilvánosságot e kérdésben. Több cégnél egyenesen szerződésben tiltják meg, hogy a munkatársak elárulják egymásnak, hogy mennyi a fizetésük.

A HR portál egyik friss cikke szerint azonban nem minden esetben káros a nyitottság és átláthatóság.  

Van olyan cégvezető, aki másképp gondolja. A HR portálnak nyilatkozó Szekeres Péter a NETICLE alapítója szerint kifejezetten fontos az átláthatóság.

 

Ráadásul így a munkavállalókat is könnyebb ösztönözni.

 

Kappel Katalin a HR portál szakértője szerint „fokozatosan egyre erősebb tendencia a transzparenciára törekvés a vállalatok, szervezetek esetében, többen vállalják az átláthatóbb működést, mint az korábban jellemző volt. Az emberek a technológiának is köszönhetően sokkal tudatosabbak, nagyobb az igényük arra, hogy az őket érintő folyamatokat megértsék, hozzájussanak a kívánt információkhoz. Az átláthatóság bizalmat szül, ami a jól működő csapatmunka alapja. „A transzparencia számos pozitív hatása ismert. Megnyugtató is tud lenni a dolgozók részére: azt kommunikálja, hogy nem kell titkolózni, lehet szabadon beszélni, azt sugallja, hogy egy igazságos szervezetben dolgozunk.”

Pénzügyi-gazdasági szakemberek évek óta hangoztatják: a magyar gazdaság azért versenyképes, mert sok helyen már a kínai béreknél is olcsóbban dolgoznak a munkavállalók. De egyre több szakember teszi fel a kérdést: biztos, hogy 2017 ben Európa közepén ott, ahol már a volt kommunista országok nagy többsége életszínvonalban, átlagkeresetben, hatékonyságban és termelékenységben is lelépte Magyarországot, továbbra is az alacsonyan tartott bérekre érdemes alapozni?

Mindeközben az EUROSTAT felmérése szerint a választópolgárok egy része egyre jobbnak látja a gazdaság helyzetét.  A Figyelő azt írta, hogy az Eurobarométer felmérése alapján lassan ugyanannyian lesznek optimisták a gazdasággal kapcsolatban, mint ahányan negatívnak ítélik meg a jelenlegi helyzetet. Hasonlóra a 2008-as világgazdasági válság óta nem volt példa.  

A megkérdezettek 45 százaléka szerint még mindig inkább rossz a helyzet a magyar gazdaságban, 11 százalék pedig teljesen rossznak ítéli meg. Összességében 41 százalék mondja azt, hogy inkább jó helyzetben van a magyar gazdaság, 56 százalék viszont továbbra is rossznak látja.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://profigrammers.blog.hu/api/trackback/id/tr2012636875

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

to:rppapa 2017.07.24. 16:07:39

"Összességében 41 százalék mondja azt, hogy inkább jó helyzetben van a magyar gazdaság, 56 százalék viszont továbbra is rossznak látja."
De a Figyelő szerint lassan ugyanannyian lesznek.....
Be kell látni, hogy kék óriásplakátokkal nehéz meggyőzni az embereket, hogy több van a zsebükben, mint amennyi valójában.