Mikor menjünk szabadságra?
2017. augusztus 12. írta: Profigrammers

Mikor menjünk szabadságra?

Ha a lehetőségek közül kivesszük a kézenfekvő AZONNAL választ, érdemes kicsit komolyabban gondolkodni azon, hogy mikor jön el a pihenés ideje?

 

Mihez igazítsuk? A munkához?  A cég igényeihez? Vagy a saját mentális, és fizikai állapotunkhoz? Melyik időszak a legjobb? A nyár elején, a közepén vagy a végén?

 

Vagy a hosszabb egybefüggő szabadságot nem is nyáron, hanem inkább télen kéne kivenni?

 

A kérdést nemcsak a munkavállalók oldaláról érdemes vizsgálni. Nem kell nagy tudomány, hogy belássuk: egy kis vagy középvállalatot érzékenyen érinthet, ha a létszámhoz képest sok dolgozó szabadságon van.

 

Na de mikor menjen a dolgozó szabadságra és mennyire? Aki ellazulni nem tud, megfeszülni sem- tartja a mondás. A cégvezetőknek is érdekük, hogy ne egy zombi üzemmódban tébláboló munkatársra kelljen bízni a fontos ügyeket. Persze az sem jó, ha valaki hosszú ideig kiesik a munkából és egy fontos projektet sem lehet fél csapattal elkezdeni.

 

Minél kisebb egy közösség annál könnyebb egyeztetni a szabadságok idejét. Sokan a tavasz végére, nyár elejére esküdnek, hisz ekkor nem kell megküzdeni a turista hordával és a strandokon sem tapossa meg a lángosunkat a törölközőszomszéd. De az időjárási adatok szerint június elején legtöbbször olyan hideg van, hogy csak az elszántak fürdenek. Itthon a szabadtéri vizek akkor még alig 20 fokosak.

 

Júliusban viszont sokaknak kibírhatatlan a tömeg, ráadásul ekkor indul be igazán a lehúzószezon. Könnyen beleszaladhat az utazó egy felülárazott nyaralásba, melynek végén keserű szájízzel ül vissza a munka asztalhoz.

 

A nyár vége a legkiszámíthatatlanabb. Ha szerencséje van az embernek, élvezheti a tömeg nélküli strandot, de az éjjeli fürdés már felejtős.

 

Az igazi nagymenők szerint az a valaki, aki hétfőn és kedden este megy bulizni, hisz ő szerdán biztosan nem dolgozik. Ezt az érzést kaphatja meg a szeptemberi, októberi, vagy tavaszi nyaralást választó kolléga is. Persze ügyesen kell mindezt kitalálni, mert visszatérés után nagy pofára esés lehet abból, hogy a többiek vért izzadnak, mi meg trópusi szigeten pálmafás strandot posztolunk a Facebookra.

Magyarországon- pár kivételtől eltekintve- a munkavállalók csak a szabadságuk felével gazdálkodhatnak. Ha szerencséjük van és jó fej a főnök, akkor az életkortól és gyerekek számától függő összes szabadnapot úgy lehet felhasználni, ahogy szeretnénk. Ha nem, akkor csak a felével számolhatunk akaratunk szerint. Persze a másik felét is kötelező kiadni, de az időpontról a munkaadó dönthet.

 

Hogy kinek mennyi szabadnapja van, itt  kiderítheti.

 

A Profession tavalyi kutatása szerint minden harmadik munkavállaló panaszkodott arra, hogy nehézkes a nyári szabadságát kivennie. Majdnem minden második dolgozóval előfordult, hogy nem tudott akkor pihenni amikor akart, és az is kiderült, hogy a magyarok mindössze 11-12 napra menne nyáron szabadságra. Ráadásul a válaszadók több mint fele csak papíron volt szabin, ténylegesen dolgozott. Elsősorban ez az egészségügyi dolgozókra igaz, de a fizikai munkát végzők körében és az államigazgatás terén is hasonló az arány.

 

A legkevesebb szabadságot azok a cégtulajdonosok vesznek ki, akiknek a cég kisebbik tulajdoni hányada jutott.

 

A magyarok átlagosan egy hétre mennek szabira, de általános az egyetértés abban, hogy legalább két hét kéne az igazi pihenéshez. 

 

Az Egyesült Államokban durvább a helyzet. A Market Wach szerint az ottani dolgozók 41%-a az elmúlt két évben egyáltalán nem volt szabadságon. A British Airways felmérése szerint pedig minden ötödik amerikai úgy érzi, hogy cserbenhagyja a munkahelyét, ha szabadságra megy.  

 

A borzasztónak tűnő adatok mellé érdemes azt is megjegyezni, hogy a tengerentúlon nincs fizetett szabadság, illetve a dolgozók attól is félnek, hogy amikor visszajönnek dolgozni, a korábbinál lényegesen több munka szakad a nyakukba. Míg a magyar válaszadók szerint a kollégáik kifejezetten segítenek nekik, az amerikaiaknak a többiek meghagyják a munkát.

 

A pihenőidő mennyiségének és elosztásának módja rengeteg kárt, de akár sok hasznot is hozhat. A világon elsőként a Netfixnél vezették be a korlátlan szabadidőt.  A munkavállalók maguk dönthetik el, mikor mennyi szabit kérnek. Még mielőtt frissítenék az önéletrajzukat, nem árt tudni: a cégnél teljesítmény és feladat orientált a rendszer. A munkákat határidőre és a legmagasabb minőségben el kell végezni.

 

 

Miután 2004-ben bevezették a rugalmas munkaidőt, a bevétel jelentősen megugrott. A felnőtt, döntésképes emberként kezelt munkavállalók pihentek, jókedvűek és motiváltak. A feltöltődött kollégák pedig kreatívabbak és megbízhatóbbak. Ráadásul a munkakedvük is lényegesen nagyobb, ez pedig megalapozza a cég hosszútávú sikerét! 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://profigrammers.blog.hu/api/trackback/id/tr1412742058

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.