Különórák
2017. szeptember 03. írta: Profigrammers

Különórák

Zongora, kosárlabda, angol vagy sakk?

 

Ráadásul mindez már ovis korban? Az iskolakezdés gyönyörei nem érnek véget a TTT,  azaz milyen táskát, tanszert és tornazsákot vegyek dilemmánál. 

 

Tanévnyitó után elég egy pillantás az óvodai vagy iskola faliújságra: egymást takarják el a különféle délutáni különórás foglalkozások reklámcédulái.

 

Mielőtt elkezdenénk vadul bezsákolni őket, érdemes elgondolkodni azon, hogy:

 

Ki rendelkezik a gyerek szabadidejével?

Ki dönti el, hogy mit csináljon a gyereke, és miért pont azt?

 

Évről évre blogok és cégek tucatjai foglalkoznak ezzel, Magyarországon az iskolai évnyitó idejére igazi üzletággá vált.

 

foto:pecsimai.hu

 

A pszichológusok szerint a tanítás utáni különórák sokszor a szülők meg nem valósított álmait, vágyait tükrözik, keveredve a gyerek pillanatnyi hangulatának megfelelő választással.

 

A napi két különóra beiktatása előtt érdemes végiggondolni, hogy milyen erőbefektetés milyen eredményt hozhat?  Szerencsés esetben az iskola szervez ilyet, így a gyerek délután négykor már külön teher nélkül jön haza. Az ez utáni vagy kora esti elfoglaltságok pedig már nemcsak a gyereknek, hanem a családi logisztikának is kihívást jelenthetnek.

foto: igyteljesazelet.hu

 

A rossz döntés esetleges hátrányos következményeit azonban sajnos nem csak ő, hanem a gyerek is elszenvedi.   

 

A szakemberek többsége abban egyetért, hogy a sport még belefér. Manapság igazán mozgásszegény az iskola. Hiába a plusz testnevelés, már egy 7-8 éves gyerek mozgásigényét sem elégíti ki a kínálat. Márpedig nemcsak a lelki, hanem a testi fejlődés is fontos.

 

A rendszeres sport- a megfelelően megválasztott valamilyen szervezett formában- nemcsak testileg segít, hanem a gyerek sikerélmény igényének kielégítéséhez is hozzájárul. A sikeres gyerek pedig magabiztosabb lesz az iskolában, ez pedig újabb sikereket hozhat.

 

A szülő azonban nagyot hibázhat, ha olyan sportot választ, amelyikhez a gyereknek kedve van, de tehetsége nincs.

 

Kompromisszumot kell kötni, melyben a döntés joga és felelőssége a szülőé! 

 

Ha viszont találtak egy olyan sportágat, amely tetszik a gyereknek és fizikailag is bírja a heti pár alkalmat, ráadásul sikereket ér el benne, az a gyerek életét jelentősen befolyásolhatja! 

 

 

 

 

 

 

Van olyan – most 21 éves versenylovas, aki – saját bevallása szerint- világ és Európa bajnokságokon elért eredményeit annak köszönheti, hogy már három évek korában lóra ült és azóta is folyamatosan, rendszeresen járt edzeni.

 

A minél korábban kezdett tevékenység egyfajta életformává is válhat, de ehhez nagyon kevés gyerek személyisége alkalmas- mondják a pszichológusok.   

 

Példaként – az ovis különórák ellen és mellette- is felhozható több úszóbajnokunk, akik már ovis kortól jártak edzésekre és versenyekre.

 

Dr. Antalfai Márta:  A sport és a táplálkozás szerepe a serdülőkorú fiatalok egészségmegőrzésében című könyvében a „harmadik születésnek” nevezi azt az időszakot, amikor a serülő korú ifjú beilleszkedik a társadalomba, gyerekből felnőtté lesz.

 

Talán nem meglepő, hogy a kisgyermek kortól végzett sport- még inkább a rendszeres sport- segíthet ebben.

 

Mint oly sok dologban itt is fontos a mértékletesség. Számtalan példa van arra, amikor a gyerek időbeosztásába már nem fér bele a hetente két-három kora esti vagy hajnali edzés. Igazán nagy kérdés, hogy ilyenkor abbahagyja-e a gyerek a sportot, vagy kockáztasson a szülő? Lehet, hogy egy olimpiai aranyérmet vesz el e miatt a gyerektől?

 

foto:hamburg.de

 

A különórák bűvkörében élő legtöbbször arra hivatkoznak, hogy a gyerek minél kevesebb dologhoz „ért”, tapasztal meg, annál nehezebb lesz neki az életben, hisz a felnőttek világa ma már teljesítmény és eredmény centrikus. Ráadásul, a globalizált világban a nyelvtudás létkérdés, így ha másra nem, a nyelvi oktatásra szánni kell. Idő és pénzt is. A pénzcentrum egy friss összeállítása szerint pedig nem is keveset.

 

 

Az óvodás és kis iskolások különóráira havonta 5-10 ezer forint megy el, de később akár havi harmincezer forint is ugorhat a családi költségvetésből, csak nyelvtanulásra!

 

( ehhez képes a nyolcadikos tanulóknak csak alig fele tudja teljesíteni az előírt szintet)

 

A kontinens nyugati felén – mivel más szemléletű a társadalmak a gyerekhez viszonyulása- nem érezni ilyen „teljesítménykényszert”.

 

A francia, német vagy angol gyerekek jóval több különóra között választhatnak, de ezek inkább külön foglalkozások. 

 

Franciaországban vagy Németországban ugyanis a gyerekek délután 4, fél 5-ig vannak suliban. Arrafelé azonban közösségként tekintenek az iskolára, hagyományosan erős kötődést alakítanak ki a gyerekek és az intézmény között, így a tanulás egyfajta közösségi élménnyé válik. A kontinens északi részén- a skandináv modell- pedig a gyerekek szemléletének formálására épül. Már egészen kis kortól fontos a tehetség, készség felismerés és az annak megfelelő oktatás.

 

Svédországban sok általános iskolában vannak olyan „műhelyek” ahol a kisiskolások már kipróbálhatják, milyen asztaloskodni, vagy autót szerelni, - természetesen szakemberek segítségével és az ő szintjüknek megfelelően-

és ha valamelyik tevékenység megtetszik nekik, egyfajta „különóraként”szabadon járhatnak – a tanítási idő terhére- oda.

 

Ezzel párhuzamosan azon is érdemes elgondolkodni, hogy az országok illetve társadalmak boldogság indexe alapján már hosszú ideje állítható, hogy Európában az északi államokban élők érzik magukat a legboldogabbaknak. 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://profigrammers.blog.hu/api/trackback/id/tr8812800950

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.