Az a szemét hulladék!
2017. október 30. írta: Profigrammers

Az a szemét hulladék!

Utánad mennyi szemét marad?

Miközben az ipari forradalom óta az emberiség belefullad a szemétbe a hollandok lassan feltalálják a szemétmentes világot. legalábbis ezt állítja a HVG, amely egy alapos összeállítást készített több holland környezettudatos projektről.

Foto: A Rotterzwam gombatermesztői. Hulladékből hasznosat

© Fenntartható Fejlődés

 

A majdnem teljesen hulladékmentes öko-hotel, vagy az elhagyatott gyárépületből kialakított szemétmenetes - azaz a hulladékot átalakító és felhasználó szállodáról olvasva elég csak kinéznünk az utcára, és könnyen megválaszolható a kérdés: Magyarország és a világ technológiailag kevésbé fejlett, vagy a technológiát kevésbé használó térségében hogy áll a szemétfront?

Az ipari forradalom utáni „hagyományos” gazdaság a lineáris modellre épül. Az alapanyagokból termékeket készítünk, használjuk, majd lerakjuk, szerencsés esetben elégetjük a szemetet.  A hollandok 2050-re úgynevezett körkörös gazdasággá alakítják át mostani rendszerüket- legalábbis így szól a legutóbbi elhatározás. Az alábbi ábrán látszik jól, hogy ezzel miért csökken jelentősen a hulladék mennyisége, azaz a környezetet terhelő hatás.    

 

foto:HVG

A fenti ábrán is látható, hogy több olyan pontja is van a folyamatnak amikor az egyszer már elkészült terméket vissza lehet hozni, vagy bent lehet tartani a körforgásban.  A környezet tudatos termékelőállítás ma még – bármennyire is ésszerű és fontos lenne a kérdés- elsősorban gazdasági okkal magyarázzák.

Ázsiában vagy Afrikában a szegények megsegítése is közrejátszott a hulladék feldolgozó vállalkozások gyarapodásában. A műanyag szemétből táskákat készítő vállalkozások sok olyannak adnak munkát, akik egyébként éheznének.

A harmadik világ kormányai azonban többször figyelmezettek arra, hogy az afrikai partoknál kikötő európai szemetet hozó hajók rakományának csak egy része kerül vissza az áru-körforgásba, sok szemét a sivatagban landol.

Ázsiában elsősorban India és Kína a felvevőpiac. A PET palackok granulátumából sok helyen készül műszálas textília, de ezek használata ellen egyre több divatház hirdet bojkottot. 

Szakértők szerint a globális környezetvédelemben addig nem lesz megnyugtató és áttörő eredmény, amíg a hulladék kezelés és újrahasznosítás kérdését nem gazdasági alapon vizsgálják. Számtalan film és műalkotás figyelmeztet a közelgő armageddonra.

Még a legkisebbek szívét is megdobogtatta nemrég Wall-el, a tönkre tett, szeméttel borított Föld egyetlen reménysége és takarítórobotja. De amíg vagy kényszer, vagy a gazdasági ésszerűség miatt az ipar – nagyléptékben- nem áll át a lehető leginkább fenntartható nyersanyag gazdálkodásra,, hiába szaporodnak gomba módra a környezetvédelmi és kímélő start up-ok,  csak olyan lesz mint a háztartások szelektív szemétgyűjtési akciója.

Jó szándékú, de kevés a valódi változáshoz. Pedig az idő sürget. Ma Európában évente minden ember- átlagosan- 4,5 – 5 tonna hulladékot termel. Ha belátható időn belül nem oldják meg a kormányok, a cégek, vagy az emberek ennek az újrahasznosítását, vagy kezelését tényleg nagyon megváltozik az életkörnyezet.

Ráadásul még egy nagy problémát is meg kéne oldanunk. Magyarország ugyanis amúgy sem gazdag természeti erőforrásokban, és az úgynevezett erőforrás-termelékenységi mutató – amely azt jelzi, hogy egy kilogramm anyagból mekkora értéket lehet létrehozni – a felét sem éri el az uniós átlagnak.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://profigrammers.blog.hu/api/trackback/id/tr8413115438

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.