Eddig elképzelhetetlen látvány fogadja a magyarországi gyorséttermek vevőit! A hamburger ára mellett, a pultban álló alkalmazott fizetése is ki van írva a reklámtáblákra. A könyvelési osztályokon dolgozók így a gyorskajáért sorban állva még egy kis extra ínycsiklandó élményt is kapnak, A pontosan kiszámolt, aláhúzott, levezetett bérkalkuláció persze nem miattuk került a vevők elé. Ma már mindkét nagy gyorsétteremi lánc így próbál munkaerőt csábítani magához.
foto:burgerking
Nagy verseny egyelőre nincs. Nemcsak a hamburger ára hasonló, mindkét nagy láncnál majdnem ugyanannyi a fizetés. Bruttó 160 ezer forint. Ami azért- valljuk be- elég távol áll attól az összegtől, melyet a Z generáció tagjai - azaz a most 19-20 évesek- nemrég egy felmérésben jelöltek meg.
A magyar vállalati kultúrában korábban elképzelhetetlen hirdetések jelennek meg a buszokon, és már a kamion sofőröket is munka közben bombázzák a rádióreklámokban – az eddiginél - magasabb bért ígérő cégek.
foto:University of Pennsylvania
A történések egy része veszélyes- mondják a szakemberek - de a tiszta és átláthatójövedelmi viszonyok üdvözlendőek. A munkavállalók céghez való hozzáállását és lojalitását már - az azonos munkáért azonos bért elv alkalmazása – is jelentősen megváltoztathatja. A felmérésekből kiderül: az olyan cégeknél, ahol tiltják a másik fizetésének ismeretét, a dolgozók azonnal a legrosszabbat feltételezik, így a személyesen ilyen-olyan külön megállapodásokon kialkudott bér számtalan munkahelyi feszültséghez vezethet. Ezt is jól mutatja az az amerikai eset, amikor egy cég irodájában dolgozók – a menedzsment váltás után- megtudták egymás fizetését, tíz emberből nyolc annyira felháborodott a vélt vagy valós igazságtalanságokon, hogy azonnal álláskeresésbe kezdett.
foto:MEL Magazine
A fentebb említett óriási felháborodást kiváltott felmérés eredménye itt olvasható.
Az egyik legvitatottabb eredmény az, hogy a Z generáció tagjai - azaz a most 18-19 évesek legalább 300 ezer forintot szeretnének keresni leendő a munkahelyükön, de a megfelelő fizetést 450 ezer forintban jelölték meg. Az elvárások és a valóság között azonban- nagyon sok szakterületen- óriási különbségek vannak. A gyorséttermi pozíciók, vagy az építőipari cégeknél elhelyezkedők de sok a buszvezető és rendőr fizetése sem éri el a nettó 200 ezer forintot.
foto:abovethelaw
Csak érdekességképp: a magyar határtól nem messze, egy osztrák gyorsétteremben - igen ugyanabban, mint amelyben Magyarországon is dolgozhatna- a pult mögött álló hölgy a fizetéséből eltart egyedül egy gyermeket, két év alatt összespórolt egy jó állapotú középkategóriás kocsit és el is vitte vele nyaralni a gyereket.
A közgazdasági szaktudással nem megáldott átlagembereknek csak ezek a különbségek értelmezhetők és jól mutatják, hogy az európai bérekhez képest mennyivel kevesebb az itthoni fizetés.
Nem csodálható, hogy a –már említett felmérésből is kiderül- a fiatalok 67%-a szerint tíz év múlva külföldön könnyebben talál munkát, mint Magyarországon, és 52%-uk inkább ott is keres majd. A Z és Y generáció tagjai szerint az informatika a telekommunikáció és a szolgáltatóipar lesz a húzóágazat.
A mostani gimnazisták és főiskolások azonban nemcsak a fizetésekkel kapcsolatosan fogalmaznak meg erőteljes elvárásokat. Az egyre élesedő munkaerő-piaci helyzetben ők azok, akiket egyre nehezebb plusz munkára bírni. Ők már – az idősebbekkel ellentétben- kritikusan állnak a munka-szabadidő arány felbomlásához és nem hajlandóak „életüket és vérüket” adni a cégért.
foto:pymnts.com
A tapasztalatok szerint új motivációs módszereket kell számukra kitalálni. A jelenlegi munkaerőhiányos időszakban ez különösen veszélyes, mert sok munkahelyen már most is olyan nagyok a dolgozók terhei, hogy tömegesen mondanak fel. A legfrissebb adatok szerint pedig már nem is csak a különleges képzettséget igénylő munkahelyeken van gond. A kereskedelemben dolgozók szakszervezetei szerint a 2017-es karácsonyi bevásárlási szezonban valószínűleg sok olyan bolt lesz, ahol annyira kevés a dolgozó, hogy a kiszolgálásban is zavarok lesznek. Az elmúlt hónapok egyeztetésein elért béremelés is kevés. A dolgozók célja a minimum 240 ezer forintos fizetés. Ez azonban un. bérspirál kialakulásához vezethet, amelynek hatásai kiszámíthatatlanok.
Nem véletlen, hogy a gazdaságpolitikusok nagyon óvatosan nyilatkoznak a kérdésben. Az emberek elégedetlenségére könnyű hatni. Egyre több olyan óriásplakátot látni, amelyen nyugati béreket ígérnek. Csak azt kérik, hogy a szavazók a tavaszi választáson őket juttassák hatalomhoz!
