Elmagányosodás, elszigetelődés, egymás gyűlölete vagy találkozás és kapcsolatfelvétel rég nem látott ismerősökkel, családegyesítés, rokoni kapcsolatok megújulása, a család aktivizálódása?

Egymásnak ellentmondó hatások, melyeket a technológia számlájára írnak.  Nincs két olyan pszichológus, fejlesztőmérnök vagy egyéb tech-guru és szakértő, aki egyetértene a fejlődés hatásaiban.

Csak egy dolgot látnak hasonlóan: a technológia megváltoztatta az emberiség mindennapjait.

Manapság már nem lepődik meg senki azon, ahogy a pelusos kislányok és kisfiúk matatnak a tableteken, és elvarázsolva figyelik, ahogy a színes fények villódznak a kijelzőkön. Még beszélni sem tudnak, de szüleiknek már akaratosan mutogatják, melyik játékkal akarnak babrálni. 

Egész gyermekkorukat átszövi a technológia. Egyre több iskolai feladathoz használják a gépeket. Okostáblákon tanulnak, oktatóik pedig a közösségi oldalakra teszik ki a házi feladatokat.

Mikor szánkóznak ezek a gyerekek? Milyen az, ha a snowboard élményt csak a tabletről ismerik? Megtanulnak fára mászni? Kell az egyáltalán? Mikor fognak meg egy élő állatot?

Nem múlik el nap, hogy szakemberek ne figyelmeztetnék a szülőket a túlzott tablet- és telefonhasználat veszélyeire.

forrás:HVG

Az elmagányosodásról, a megváltozott érzelmi és értelmi fejlődésről számtalan összeállítás készült. Itt és itt is olvasható egy.

A mobil eszközök túlzott használata miatt kialakult negatív hatásokra hasonló a gyógymód, mint a korábbról ismert szenvedélybetegségekre.

Szakemberek szerint ma már súlyos a helyzet. A SMART 2018  konferencián Zacher Gábor toxikológus szakember a kábítószer-függőséghez hasonlította az okoskütyü-viszonyt.  A  HVG-nek azt mondta: „a technológiai eszközökbe való temetkezés a kábítószerekkel egyenértékű veszéllyel fenyeget – és miközben kokaint nem adnánk a gyerek kezébe, a mobilt simán átengedjük neki.”

A sarokban csendben üldögélő gyerek pedig nem tudni valójában „merre jár”, a világhálón mit lát, kivel találkozik, kivel kerül kapcsolatba.  Pszichológusok szerint az egyik legfontosabb lépés és tünete az elmagányosodásnak, amikor a virtuális tér és kapcsolatok egyre fontosabbak lesznek. Nem meglepő, hogy már az egyik édességreklámban is hétköznapinak ábrázolják azt a családot, ahol a két gyerek és az édesapa, mobiltelefont és tabletet nyomogatva, csendben egymás mellett üldögélnek. A hazaérkező anyára is csak azután figyelnek fel, hogy a neten a konyhából küld nekik egy fényképet az édességről.  Nem véletlen, hogy ma már a túlzott net és technológiai „fogyasztásról” rengeteg infó és teszt van – a neten.

Itt például arról, hogy mennyire vagyunk mobilfüggők.

Jó dolgokat is hoz a technológiai forradalom. A pozitív hatások között a szórakozás, egészségügy, életmód, az életünk tudatosabbá válását szokták a legfontosabbak között említeni, de a tanulási folyamatok változása vagy az emberek utazásainak szervezése, lebonyolítása alapjaiban változott meg, valamint a hatékonyabb munkavégzést is idesorolhatjuk. 

Végtelenségig sorolhatnánk a pozitív-negatív hatásokat, illetve azt, hogy a pozitív dolgokat kísérő negatív hatások miatt merre billen a mérleg nyelve.

Természetesen ez egy soha el nem dönthető kérdés. Hisz akinek fontosabb az információk végtelen tárháza, mint a személyes beszélgetést, azt nem fogja zavarni a net-magány. Azon azonban már lassan senki sem vitatkozik, hogy sok dolgot véglegesen megváltoztatott a technológiai forradalom.

Ma már egészen mások a médiafogyasztási szokások. Alig van már képeslap a postán, másként szervezünk randit, lassan több az online ismerkedés utáni házasságkötés, mint a véletlen személyes találkozó után kialakult kapcsolat, egyre kevesebbet olvasunk hagyományos könyvet és a szüleinkkel is másképp tartjuk a kapcsolatot. Természetesen a régi dolgok nem tűnnek el teljesen, hisz mindig akad nosztalgikus ember. Időről időre pedig divatossá válik a retro. Előkerülnek a bakelitlemezek és a magnókazetták, és mindig akad olyan vállalkozás, amelyik meglovagolja a nosztalgikus életérzést.

Nem elég, hogy a még az eddig felvázolt problémákra sincsenek jó megoldások, máris újabb teremtmény ül a nyakunkon.

Az ipar 4.0 hoz kapcsolódó egyre gyorsabb ütemben fejlődő mesterséges intelligencia – megoldhatatlannak tűnő kérdéseket vet fel.  A gépek vezérelte gépek, idején a tudományos fantasztikus filmekben sem látott hatásokkal és veszélyekkel riogatókra egyre nagyobb figyelem irányul.  A hiedelmek egyik alapja lehet a technológiai ismeretek hiánya.

Szárnyas fejvadász Fotó: The Ladd Company/Shaw Brothers/Collection ChristopheL

A korábban már említett konferencián is hangsúlyos volt e kérdés.

forrás:24.hu

A 24.hu szerint  szexrobotokról, sakkozó és öntudatra ébredő gépagyról beszélt Mérő László az idei Smart konferencián. A matematikus nem tart attól, hogy egy napon ellenünk fordulhat a mesterséges intelligencia. Szerinte a sakkozógépek korában sem szoktak le az emberek a játékról, és valószínűleg a legélethűbb szexrobot helyett is élő partnert fognak sokan választani.   Az emberiség nagy része ma még az egyik legnagyobb kihívásnak azt tarja, hogy a gépek ne vegyék át a hatalmat. A technológiát fejlesztőknek pedig az, hogy a gépek olyan okosak legyenek, hogy akár át is vehessék a hatalmat.