Megint támadnak a robotok!
2018. szeptember 17. írta: Profigrammers

Megint támadnak a robotok!

Miért kell még mindig sokat dolgozni az embereknek?

Nagytestvért kaptak a konyhai robotok Győrben. Az egyik bevásárlóközpontban egy mindig mosolygós, fehér műanyag-fém pincér viszi ki az édes-savanyú csirkét. A reklámfogásnak sem utolsó szerkezetről a Kisalföld írt először.

foto:kisalföld

 

A nyugati országrészt különösen sújtó munkaerőhiány is közrejátszhatott a robotpincér alkalmazásában, bár – azt az étterem tulajdonosa is elismeri, hogy az ilyen szerkezetek borsos ára nem könnyíti meg az „alkalmazásukat”. Igaz a bér olcsó, csak esténként kell a konnektorhoz csatlakoztatni.  Vissza nem beszél – csak az előre programozott válaszokat mondja –, és nem ágál a napi 12 órás műszak ellen.

Mégis megoszlanak a vélemények, hogy valóban helyettesítheti-e ez a humanoid gép az embert.  Az biztos, hogy mindig kedves a vendégekkel, még akkor is, ha nem kap borravalót.

Az elmúlt években egyre több komoly tudományos kutatás foglalkozik az élő munkások robotokkal történő helyettesítésének lehetőségeivel, hatásaival. Ma már nemcsak gazdasági, hanem társadalmi vonzata is van annak, hogy egyre több gyárban, a termelés nagy részét is automatizálhatják.  

A robotika fellegvárának tartott TESLA gyárban sokáig nem engedtek be újságírókat. Miután megtört a jég elkészülhettek a teljesen automata gyártósorokat bemutató látványos videók. Itt  és itt is megnézhetünk egyet.

Az emberiség helyett dolgozó gépek látványa már nem csak az óriási üzemcsarnokban vált mindennapossá.  Arányaiban a legtöbb élőmunkát sokáig a mezőgazdaság igényelte. Rossz hír lehet a német vagy holland gazdaságokba készülő idénymunkásoknak, hogy ma már az eperszedő robotokkal is versenyre kell kelniük.   

foto:bbc

Az egyre okosabb és több funkcióra is használható gépek elterjedésével már nem szokatlan, hogy mindössze egyetlen ember dolgozik egy-egy beláthatatlan nagyságú búza- vagy kukoricamezőn. 

Az eszközök fejlődése töretlen. Nemcsak az önvezető autót, hanem az önvezető kombájnt is sikerrel tesztelték. A különböző rendszerek összehangolásával pedig minőségi ugrás érhető el.  

Egy újabb nem egészen mezőgazdasági használatra kifejlesztett szerkezet, a drón is hasznos lehet a végtelen mezőkön. Nemcsak a megfigyelést, hanem sokszor a „beavatkozást” is rájuk bízhatják a gazdák. A megfelelő nagyságú gép elegendő permetet is vihet a növényeknek. Úgy, hogy – amíg nem készül el az önvezető változat – a gazda a tábla széléről vagy otthonról egy monitorról irányítja a repülőt.

A levegőben dolgozó szerkezetek előtt robbanásszerű fejlődés, változás áll. Legalábbis erre következtethetünk egy friss tudományos hír alapján.

Muslicát utánzó autonóm szárnycsapkodó robotot mutattak be a Delfti Egyetem és a Waningen Egyetem mérnökei a Science című tudományos lapban  – írja az index.

 

A tudósokat a természet ihlette, amikor új megoldásokat kerestek. Az ilyen – ma még csak minidrónok sokkal olcsóbbak lehetnek. Mivel a repülés e módját már rendesen kitalálták, és tovább is fejlesztették a muslicák, a mérnököknek „csak” ugyanazt az eredményt kell elérni, mint a rovaroknak.

A kutatók szerint az első tesztpéldányok eredményei bíztatók. Teljesen feltöltött akkumulátorral egy kilométert is megtesznek a gépek és a 29 grammos szerkezet akár 25 km/órás sebességgel is „száguld”.

foto:wired

Az persze még messze van, hogy a munkahelyeinkre egy-egy óriási muslica vagy szitakötő szerű robotrepülőn érkezzünk, de ha belegondolunk, hogy a ma elterjedt drónok elődjeit 1991-ben az Öböl-háborúban használták a katonák. Az akkori robotrepülők pedig inkább csak egy irányítható rakétára hasonlítottak. A helikopterrotoros változatok robbanásszerű terjedéséről és felhasználási módjáról egy alapos összeállítást olvashatunk az Ipon magazinbanA fizikai munka elkerülése, az egyre hatékonyabb és könnyebb tevékenység no meg az emberiség egyetemes lustasága már önmagában elegendő motiváció a gépek fejlesztésére. A jövőben játszódó regények sokszor írnak le olyan társadalmakat, melyekben az emberiségnek már nem kell fizikai munkát végezni. Az igazán nagyban gondolkodók (vagy extrém kényelmesek és lusták) szerint az a kívánatos állapot, ha egyáltalán nem kell fizikai tevékenységet végeznünk. Vajon, hogy telne egy napunk?  A rajzfilmekben kinevetett ébresztő, fogmosó, fürdető szerkezet után egy másik robot belénk gyömöszölné a reggelit, majd odatolna a monitorok vagy egyéb képernyő elé, esetleg a fejünkre húzná a mindent kizáró 3D-s virtuális valóság szemüveget, és egyik kezünk ujjainak mozgatásával vezérelnénk azt a kevés irányítani való robotot, amelyeket még nem állítottunk át önvezérlőre?

Ha már irányítani sem kell majd, már csak azzal foglalkozhatunk egész életünkben, amivel szeretnénk? 

 

A közeljövő trendjeiről és kihívásairól élénk vita folyik. Nemrég  a Világgazdasági Fórum számára készült egy összeállítás arról, hogy a robotok a gazdaság milyen területein, mikor és hogyan vehetik át a munkát.

A jövőkép még nem egészen tiszta, de a tanulmányokból az már biztosan látszik, hogy a múlt század elején élt filozófusok és gazdaságkutatók várakozásai nem teljesedtek be maradéktalanul.

John Maynard Keynes brit közgazdász egyik legismertebb „jóslata” sem teljesült. A tudós – talán a XX. század eleji technológiai boom hatására – egy 1930-ban megjelent könyvében úgy vélte, hogy az emberek munkaideje a

gépeknek köszönhetően jelentősen csökkenni fog. Szerinte az sem lesz kirívó, ha csak egy dolgozónak hetente csak 15 órát kell dolgoznia. 

Ma már látjuk, hogy mekkorát tévedett Keynes. Igaz, az 1900-as évek elején indult extrém fejlődést rövid időn belül két világháború is megakasztotta.

A világ egyik legfejlettebb gazdaságában, a német iparban dolgozók mégis erős iróniával beszélnek a technológiai fejlődésről. Egy összeállítás szerint a hetvenes években egy német munkás feleségének nem kellett elhelyezkednie, a kertes családi házat és a gyerekeket gondozta. Akkoriban népszerű volt a lakókocsis nyaralás. Az iskolaszünetekben útra kelt a család. Évente többször -de legalább kétszer- eljutott a család az olasz vagy a horvát akkor még jugoszláv – tengerpartra.

A legfrissebb adatok szerint a 2008-as válság után az átlagos német családban mindkét szülő dolgozik. Legtöbbjük emeletes, társas vagy sorházban lakik, és jellemzően bérlik a lakást.  A többszöri külföldi nyaralás pedig sokszor elmarad. A munkavállalók nagyrésze csak egyszer engedhet meg magának egy olcsóbb repülős tengerparti utat.

Mindezt úgy, hogy manapság az európai innováció és ipar egyik legfontosabb fellegvára Németország. Ott, ahol az egyre nagyobb munkaerőhiány és a kontinens legerősebb szakszervezetei segítenek a munkafeltételek javításán és a dolgozói juttatások megőrzésén.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://profigrammers.blog.hu/api/trackback/id/tr2514244403

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sir Galahad 2018.09.17. 17:10:41

A bevezető kérdésre elég egyszerű a válasz: mert a robotok által termelt haszon a robot tulajdonosáé, a dolgozónak meg továbbra is a munkaereje eladásából kell megélnie.

conchita wurst 2018.09.17. 19:23:05

Soha nem fogja a robot kivaltani az embert, 100 eve a zemberek 80%-a a mezogazdasagban dolgozott ma meg 2-3% ez a szam. Megse maradt senki otthon hogy a tokeit vakarassza, hanem jottek uj munkakorok, uj igenyek stb. Nyilvan a rutinmunkat robotizaljak majd ahol megeri, de ebben semmi uj nincs az ipari forradalom ota tart a folyamat, azota nepesseg is a soxorosara nott megse lett senki munkanelkuli.