A fizetések kapcsán egy dologban mindenki egyetért. Az övé, kevés.
Az elmúlt hetekben egyre több - a magyar dolgozók keresetével foglalkozó elemzés, statisztika – jelent meg. Mindemellett az év vége felé szokásos gazdasági jelentések is napvilágot láttak, melyek egy része aggodalomra adhat okot.
Sokan úgy érzik, hogy az adatok és az azokból levont következetések köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, vagy az ő helyzetével. Hogy lehet ez és miért? A különféle szempontok alapján készített statisztikákból levonható következtetések miért ennyire egymásnak ellentmondóak?
Az egyik legnagyobb port kavart felmérés szerint az európai átlaghoz képest is megdöbbentő bérnövekedést produkált a magyar gazdaság. Miért van mégis, hogy az Index- erről szóló- összeállítása alatt egyre-másra értetlenkedő és felháborodott hozzászólók írják meg, hogy az ő fizetés-emelkedése, vagy a jövedelmi viszonya köszönő viszonyban sincs a statisztikákban olvasottakkal.
A legutóbbi KSH közlés szerint idén júliusban a magyar bruttó átlagbér 326700 Ft volt.
A Magyar Idők szerint volt olyan munkakör, ahol 30-40 ezer forinttal többet keresnek idén a dolgozók, mint egy éve májusban.
A legnagyobb mértékű fizetésemelés az egészségügyben volt, ahol 110 ezer forinttal emelkedett az átlagfizetés.
Az állami béremelések után mégis számtalan helyen olvashatunk és aki egyszer kórházba megy saját maga is hallhatja a dolgozók állításait a nem emelkedő vagy épp csökkenő fizetésről. Az egész magyar sajtót bejárta például annak a nővérnek az esete, aki kétforintos béremelést kapott.
Hogyan lehet ekkora ellentmondás az adatok és a dolgozók egy részének tapasztalatai között?
Szakemberek szerint ennek egyik oka, hogy az átlagbér- pláne a bruttó átlagbér- emelkedés nettó fizetésre hatását több dolog is csökkenti, mire a dolgozó megkapja a bérét.
Elég a legegyszerűbb dologra gondolni. Bár az SZJA mértéke azonos, rengeteg kedvezmény változtathat az államhoz visszafolyó összegen.
Ráadásul a százalékokban kifejezett emelés mértéke nem lehet ugyanannyi. Nem mindegy, hogy a havonta 100 ezer forintot kereső dolgozónak, vagy az egymilliós fizetésű embernek adnak 10%-os emelést.
Az egészségügyi példánál maradva: tételezzük fel, hogy egy kórházi orvos bruttó ötszázezer forintot keres. Neki a 20%-os fizetésemelés majdnem annyi, mint egy minimálbéren dolgozó kisegítő teljes fizetése. Ráadásul vannak olyan dolgozók és kórházi osztályok, ahol a fizetésbe – hivatalosan ugyan nem lehetne- de beleszámolják a különféle béren kívüli juttatásokat.
A korábbiakhoz kiugró emelkedést generálhat egy-egy pótlék emelése, vagy – ha az adott Kórház vagy Egyetemi Klinika különféle kutatási pénzekhez jut és azokból a dolgozók is kapnak.
Miközben a statisztikák szerint a béremelésekben az állam volt a leg nagyvonalúbb, már ebből- a korántsem teljes- példából is látszik, hogy szinte lehetetlen megmondani, mekkora is pontosan a fizetések emelkedésének mértéke.
Arról azonban- elvileg – pontos adat van, hogy a mennyit keresnek a magyarok. Legalábbis az átlagfizetés tekintetében. Ami ugye nem azonos a fizetések tényleges középértékével. Azaz a 326700 forintos átlagkereset úgy is kijöhet, ha nagyon sokan keresnek keveset- mondjuk 150 ezer forint bruttót -kevesen pedig sokat.
A jövedelmi viszonyokról reálisabb képet mutathat a medián szám. Ez a Policy Agenda számításai szerint most bruttó 240 ezer forint.
Ez úgy jön ki, hogy a legalacsonyabb és legmagasabb fizetéseket sorában a középen helyezkedőt emelik ki.
Az Index szerint- a munkavállalók 70/%-a az átlagbér alatt keres.
Ráadásul nincs is nagy különbség az állami alkalmazottak illetve a versenyszférában dolgozók között.
E képet árnyalja az társadalmi jövedelem fogalma. Ebbe az állami juttatások - mint családtámogatás, CSOK, egyéb szociális juttatások. Ha ezeket is beleszámoljuk a jövedelmek, mértékébe még megdöbbentőbbek a számok.
„az elmúlt években közel 8,5 százalékot vesztettek a legrosszabbul keresők a 2010-es állapothoz képest, míg a legjobban keresők 34 százalékot nyertek ugyanebben az időszakban.” – forrás Index
Vagyis akik jól kerestek, most még több pénzből gazdálkodhatnak, míg az alacsonyabb keresetűeknek kevesebb a havonta beosztandó összeg.
Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy mennyit érnek ezek a fizetések. A Privátbankár szerint az elmúlt időszak legmagasabb inflációs adatát mérték, 3,8% volt a pénzromlás mértéke.
Ezt a szakemberek az üzemanyagok árának, az élelmiszer árak illetve a munkaerőhiánnyal indokolt béremelési kényszer hatásaival magyarázzák.
Mindezek mellett pedig arról sem szabad(na) elfeledkezni, hogy- elviekben a dolgozók nem ismerhetnék egymás fizetését. Tehát minden – a másik jövedelmére vonatkozó dolog- legfeljebb találgatás vagy becslés lehet.
Abban pedig nagy melléfogások lehetnek.
