Előz a Kelet?
2018. december 10. írta: Profigrammers

Előz a Kelet?

Sokan emlékezhetnek az időszakra, amikor ADIBAS cipő, NOTIA telefon és a külsőleg hasonlító, de valójában nem olyan anyagból és nem úgy készült termékek garmadája bukkant fel a világpiacon. Az igazi nagy robbanás a ’80-as években volt, miután 1978- ban Kína szakított a szovjet tervgazdálkodási modellel, és átállt a ma is ismert „szocialista piacgazdaságra”. Keletről kirajzottak az ipari kémek, és vásároltak is jó néhány terméket.

 

08127f72da5843d7998a4489b6236408.png

A mai napig nem lehet eldönteni, hogy igaz-e a legenda, mely szerint az egyik kínai autógyár vásárolt egy német luxusautót, darabokra szedték, és mindent lemásolva már kész is volt a Mercedes kínai változata. 

 

508efe661112a6e7d553bbab25abbfe1.png

Az ezredfordulóra azonban már házhoz mentek a nyugati cégek.  Mindenki Ázsiában akart összeszerelő üzemet. Az ottani olcsó és felfoghatatlan mennyiségű munkaerő a termelést is olcsóbbá tette. Először persze nem a csúcsmodelleket rakták össze a munkások, de idővel ez is változott. Az amerikai technológiai ipar büszkesége és zászlóshajója sem kivétel. Ma már nincs olyan iPhone, amelynek nagyrésze – vagy az egész – nem Kínában vagy az ázsiai régióban készülne.

 

Az ottani tech cégek vezető mérnökei persze nem csukott szemmel dolgoznak, így a legújabb fejlesztések eredménye hamar átkerült a gyárak kínai oldalára is. Ezeket tovább fejlesztve az elektronikai ipar ott tart, hogy a kínai mobilok, laptopok, és tabletek valamint okoskarkötők és órák tudásukban sokszor verik a korábbi élmezőnyt. Mint a Portfolio összeállításából kiderül ma már a mobiltelefonok piacán a harmadik helyen egy kínai márka áll, a teljes piacon pedig már nagyobb a kínaiak részesedése, mint a Samsungé és az iPhone-é együtt.

 

Hasonló folyamat megy végbe más iparágakban is. Igaz a keleti autógyártás vagy gépipar még nem tart ott, mint az elektronikai ágazat. A fejlődés motorjai azonban már a régióban vannak. Az európai és amerikai nagy konszernek keleti terjeszkedése látványos eredményeket hoz.

 

A német autópálya-rendőrök nemrég alig hittek a szemüknek, amikor ezt a Renault-ra hasonlító kocsit meglátták. Bár a gyár logója van rajta a formája csak emlékeztet a cég egyik kocsijára.

 

5365ea7265bc71b5d8f0b3ff7d8c75b3.png

 

Nincsenek véletlenek. A furcsa keleti rendszámról kiderült, hogy indiai és az is, hogy az autó a TWID névre hallgat. A francia márka logója pedig azt jelzi: a cég technológiája alapján, a cég mérnökei segítségével készítik a kocsit, melyet a világ egyik legnagyobb piacán, Indiában adnak el. A franciák már az autóipari egyesülések és felvásárlások előtt is több keleti országgal kooperáltak. Még a szocialista Romániával is, a Renault 11-es változata a Dacia.  Pitesti-ben pedig a ma újra gyártanak olyan kocsit – a Dustert –, melyet sok helyen Renault-ként árulnak.  Ma már a Nissan-Renault-csoport nemcsak a francia tervek alapján dolgozik, hisz a Duster váltója, futóműve a Nissan fejlesztése.

 

5e759065010925e91fa50aea47c8094e.png

A piac folyamatos változása és földrajzi értelemben eltolódása hat a az előállító cégek szerkezetére, felépítésére gyártási és fejlesztési részlegeire. Ma már az Audi és a Mercedes is megengedi azt, hogy a német mérnökök mellett motorfejlesztési csoport legyen Győrben, vagy a kecskeméti Mercedesben magyar fejlesztésű műszaki megoldások legyenek. Vannak olyan gyártók, akik egy lépéssel lemaradva még csak a teljes műszaki know-how-t viszik keletre. A FIAT például a törökökkel gyártatja pár legfrissebb modelljét.

104de65b4b096e9ed5299c2b2ab8a02b.png

 

A kínai gazdaság fejlődésében nagyon fontos tényező az oktatás.  Időközben felnőtt egy kínai mérnökgeneráció, akik a nyugati mérnökök alkotásait tovább gondoló, feljavító társaik helyett hasonló és később a nyugatinál is jobb ötletekkel álltak elő. Sokszor azonban lehet valós alapja ha azzal vádolják még őket, hogy gyanús módon „inspirálódnak”.

 

1775957d0b389e1d03132702342aa24a.png

foto:samsung

 

Manapság a Samsung mérnökei és sales-es csapata dühönghet. Mint ahogy az Index írja: a koreaiak több kínai ipari kémet is elkaptak, akik a Samsung legújabb fejlesztését, a hajlított kijelző technológiáját lopták el. Milliárd dollárokban mérhető a kár.

 

 

Eközben a kijelzőkbe épített ujjlenyomat-olvasó szenzor fejlesztésében és használatában már előrébb járnak a kínai gyártók. Ezt a fej-fej melletti versenyt alapozta meg az ázsiai ország oktatása.

Ennek az egyik bölcsője és máig legnagyobb szereplője az 1896-ban alapított JIAOTONG Egyetem. Honlapja szerint a kínai mérnökképzés egyik legfontosabb helyszíne, és így a gazdasági fejlődés egyik alapja.

 

 

Az ottaniak azonban azt is felismerték, hogy az Y-, Z-generációt az iskolában is könnyebb a kütyük használatával használatára majd fejlesztésére oktatni. 

 

ad3c6f53094072b3fc2826b57207570c.png

A 3D PRINT.COM szerint jövőre négyszázezer kínai általános iskolás „kap” 3D nyomtatót. Lesznek olyan osztályok, ahol minden gyerek egy saját 3D printeren tanulhat, megismerheti működését, fejlesztheti a szerkezetet, és így sokkal nagyobb az esély, hogy kitalál olyan új felhasználási területet is, ahol eddig nem vagy csak nehézkesen lehetett a térbeli nyomtatókkal dolgozni.

 

b25b9bd7224ba9d4ef50b45372cef4d5.png

Ha a Westworld című filmben látott „embernyomtatás” még odébb is van, de azért már eléggé megdöbbentő képsorokat láthatunk az egyik 3D csúcsnyomtató működéséről.

 

ad74e589ece14cab0257cff59757aac4.png

Az EURONEWS tudósításában pedig a felhasználás egyik – ha nem a legfontosabb – módja derül ki. A riport egy 3D printerrel készült gerinccsigolya „alkatrész” elkészítéséről és beültetéséről szól. Mindez Pekingben történt, az ottani mérnökök és orvosok együttműködésével.  A technológia óriási robbanás előtt áll. Egyre több dologra használhatók a 3D printerek, párat be is mutat az alábbi videó.

 

6db6579c81c276d714df36926f364232.png

foto: kshungary.com

 

A korábban csak filmekben látott dolgokat testközelből megtapasztalni hátborzongató. Ezt már egy magyar cég ügyvezetője mondja.

 

e51c3e10583e36366f89b07062f7df16.png

Bonyai Kata szerint a 3D nyomtatók elképesztő rövid időn belül a magyar háztartásokban is hétköznapi tárggyakká válnak.

A 3D nyomtatás egyre olcsóbb lesz, miközben a felhasználási területek egyre bővülnek.

 

2fd2dbfc8d6c4a085e687f1c10511755.png

Az igazán fontos és újszerű lépés a 3D nyomtató és a virtuális valóság összekapcsolása lehet. A cégtől vásárolt nyomtatók használatát ugyanis már nemcsak a szokásos módon lehet megtanulni, hanem ehhez a virtuális teret is használhatjuk. 

7c00777159703d00050dfa0c78658919.png

Ráadásul a VR szemüvegben a szokásosnál tizenhétszer gyorsabb a tanulás. Ennek elsősorban a tanulási környezet megváltoztatása az oka, hisz a VR-ben az ismeretek szinte minden érzékelési módon és csatornán eljutnak a tanulóhoz. Az oktatás tárgya pedig bármi lehet. Itt és itt is van egy összeállítás a lehetőségekről.  

 

A területtel foglalkozó szakemberek szerint a magyar iskolákban is ideje lenne a digitális középkorból a huszonegyedik századba ugrani.

A bejegyzés trackback címe:

https://profigrammers.blog.hu/api/trackback/id/tr814468028

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.