Az elutasítók
2019. február 17. írta: Profigrammers

Az elutasítók

Elképzelhetetlen, hogy ne érjem el az Instagramot vagy Facebookot, amíg nem volt jel a telefonomon teljesen bepánikoltam.  A mobilnélküliség sokszor szorongást és depressziót is okozott. Többek között erről számolt be egy tizenhat éves angol lány, amikor egy felmérésben a mobiltechnológia kamaszokra gyakorolt hatását vizsgálták. A kutatók több hasonló állítással is szembesültek. A felmérés eredményeiről a Guardian számolt be.

83c866b5d906e39e446b84fcb85243a4.png

forrás: The Guardian

 

Korosztályonként változó, hogy a fiatalok életét mennyire változtatja meg a technológia. A kutatók szerint ma már elképesztően korán és súlyos mértékben alakul ki a technológiai függőség. Biztosan nem ismeretlen élmény, hogy pelenkás, beszélni sem tudó gyerekek már akaratosan bökdösik egy tablet kijelzőjét.  A gyermekpszichológusok számtalanszor leírták már a vizuális ingerek miatti viselkedés- és tanulási módszer változásokat.

be400044b4c792515ae477b0ed5c6e41.png

Mi van azokkal, akik nem akarnak ennek a civilizációnak a részesei lenni?  Van-e és ha igen, hol a határ az eszközök, a rendszer elutasításában? Ki lehet-e még vonulni ebből a civilizációból, és mi vár arra, aki ezt teszi?

 

Az első ipari forradalom óta több irányzat képviselői is keresték a kilépési lehetőséget a – szerintük – technokratává váló, elgépiesedő, elidegenedő társadalomból. 

e131b98741a84de7e03a63aefa3f9096.png

Photo by Cosmin Paduraru from Pexels

 

A történelmi egyházak elszigetelten élő tagjai, a hippimozgalmak résztvevői vagy a ’68-as párizsi diákmozgalmakat megalapozó filozófusok is mind azt kutatták, miként őrizhető meg az emberi kreativitás, jellem és psziché egy technológiai alapú társadalomban, mely ráadásul ma már az egész bolygóra kiterjed.

 

A kérdéskör gazdasági-pszichológiai alapjairól több tanulmány is készült. Az egyik legkönnyebben fogyasztható, de tudományos igényűből itt olvashatunk részletesebben. 

 

7ecb72701404c817a9fc53c457c98653.png

Photo by Logan Kirschner from Pexels

 

Az ipari társadalmak megszületésekor, a feltalálók korában – a viktoriánus korban – is idegenkedett az ember a gépektől. Később ez a társadalmak többségében átalakult egyfajta csodálattá. Sőt, voltak olyan irányzatok, melyek szinte vallási fanatizmussal közelítettek a gépszörnyek felé, és a mindent átalakító technológiában látták az emberiség megmentését és a jövőt. A társadalmi egyenlőtlenségek növekedésével a „gépkultusz” is kissé háttérbe szorult. Az ember és gép viszonya átértékelődött. A második ipari forradalom pedig „kihozta” a gyárakból a gépeket. Az emberek mindennapjai lettek könnyebbek az egyre fejlettebb eszközöktől.  A kényelemről nem egyszerű lemondani, a fogyasztói társadalmakban sugallt életstílusba a lemondás nem nagyon fér bele.

e8131c4d4b053b162cb4e6c08a136e75.png

Vagy szükségből vagy önszántukból, de ma már nem nagyon van olyan közösség, ahol ne jelentek volna meg a modern eszközök. Az eddig elutasítók – mint a mormonok vallási közössége – is használnak internetet, a katolikusok egyik legszentebb helyén a vatikáni könyvtárban is a legújabb technológiák használatával őrzik meg az ősi iratokat, és a modern médiát is nagyszerűen használja az egyház. Így tulajdonképpen kimondható, hogy nincs menekvés a modern civilizáció elől?

d21e1935299cc557380df7384c8ff2e9.png

Még a kietlen mongol pusztán vándorló nomádok is mobiltelefont használnak, és elmaradhatatlan kellék a jurtára szerelt televíziós parabolaantenna és napelem. Tán csak a tibeti kolostorok mélyére nem ért még el teljesen a digitális világ.

 

A társadalomtudósok szerint mára a Föld lakói között már csak a technológiai civilizáció különböző mértéke tesz különbséget.

 

A szép új világból már csak kevesen tudnak kilépni. Kivonulásukhoz pedig egyre kevesebb a hely, a lehetőség. Ma már kevés olyan terület van, ahol háborítatlanul, a technikai civilizáció hatása nélkül élhetnek emberek. Ráadásul ezek a kivételes lehetőségek is csak a terület „gazdáinak” az adott államnak az engedélyein múlnak.

7b167d4472c019477d2e93c1c01c2da0.png

 

 

Photo by energepic.com from Pexels

 

A technológiai civilizációt elutasítók vagy abból teljesen kivonulók egyik legtöbbet hangoztatott érve az, hogy a mindennapokban a gépek összességében a Földre és az emberiségre nagyobb a káros hatást gyakorolnak, mint az általuk elérhető előny. Az egyre gyorsuló élet, a stressz-szint növekedése, az élelmiszerek ipari jellegű előállítása vagy a kommunikáció felgyorsulása és szórakozásként használata korábban nem létező betegségeket hozott az emberiségnek-

 

Kérdés, hogy a technológiát fejlesztők miként és mennyit tudnak javítani a helyzeten? Ma már a mérnököknek az egyik legfontosabb és legnehezebb feladata az egyszerűsítés. Egy jól működő rendszert akkor tudnak minél többen használni és felhasználni, ha azokat minél egyszerűbben lehet kezelni, de eközben megmarad az emberi irányítás és beavatkozás lehetősége.

 

A technológia elutasítói akkor is elutasítók lennének, ha a gépek káros hatása jóval kisebb lenne?

 

A mérnököknek ma már olyan problémákat is meg kell oldaniuk, melyekre korábban nem is gondoltak. A felhasználó megvédése a káros hatásoktól nem mérnöki, hanem társadalmi, emberi feladat. Több módszert is kínálnak az embereknek. Ma már több mobileszköz is figyelmeztett a túlzott használatra. Pszichológusok szerint a káros fogyasztói szokásokkal való szembesítés csak egy ideig hökkent meg. A hatás eléréséhez egyre nagyobb dobás kell, hisz az ijedtségi ingerküszöb egyre emelkedik.

 

86a6bf27c51055665ca4b9103f34e1bb.png

foto:PROFIGRAM

 

Egy-egy társadalmi kérdésben a politikusok sokszor próbálják az egyénekre, az emberekre tolni a felelősséget. A technológiai civilizáció áldásait élvezők vagy káros hatásait elszenvedők esetében azonban valóban érdemes alaposan átgondolni, hogy mi, a felhasználók, hogyan és miként tudjuk megváltoztatni a minket érő hatásokat.

 

Lehet, hogy sokkal nagyobb mértékben, mint gondolnánk. Már csak egynapi tevékenységünk megváltoztatása is óriási hatást generálhat. Elég, ha nem vagy csak jóval kevesebbet használjuk a közösségi hálózatokat. Viselkedésünk megváltoztatásával nemcsak saját sorsunkat, hanem akár egy-egy világcég sorsát, gazdasági erejét és a társadalmakra gyakorolt hatását is befolyásolhatjuk.  A közösségi alkalmazások legutóbbi amerikai elnökválasztásban betöltött szerepe alapján pedig azt is megmutatja: a közösségi hálózatoknak ma már politikai ereje is van, így azok használatának mértékével is befolyásolható a világ sorsa.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://profigrammers.blog.hu/api/trackback/id/tr5814633022

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.