Ian, a csirke
2019. február 22. írta: Profigrammers

Ian, a csirke

Csendben kapirgál és csipeget Ian, a csirke, miközben a húsából készült csirkefalatokat majszolják páran mellette. Bár úgy hangzik, ez nem egy ZS kategóriás horrorfilm első jelenete.

 

Ian két éve lett világhírű. Egy tudományos eredmény kapcsán. Az erről szóló beszámoló egy a fenntartható fejlődéssel és egészséges ételekkel foglalkozó blogon jelent meg.

 

Az Egyesült Államokban eddig is a technológiai fejlődés boszorkánykonyhájának számított a Szilícium-völgy. Az utóbbi években azonban szó szerint is érthető ez a jelző. Ugyanis egyre több cég foglalkozik olyan ételek előállításával, illetve a szükséges technológia fejlesztésével, melyekhez nem kell az állatokat elpusztítani. Az egyik ilyen étellaborban készült Ianból csirkefalat. Előállításához a csirke egyetlen sejtjére volt szükség. Hogy milyen technológiai háttér segített a sejtből csirkefalatokat készíteni a tudomány segítségével, arról itt láthatunk egy videót.

De Ianon kívül kinek és miért jó, ha tudományos módszerrel gyártunk élelmiszert? Milyen hatásai vannak egészségünkre, a természetre, társadalmunkra? Miért ölnek az ezzel kapcsolatos kutatásokba rengeteg pénzt?

 

Ez utóbbi kérdés válaszolható meg talán a legkönnyebben. A technológiai fejlődés egyik nagyon fontos mozgatórugója az anyagi haszon. Ha feltételezzük, hogy egy ember naponta csak ezer forintot költ élelmiszerre – ami azért lássuk be elég kevés – csak Magyarországon 8 millió költőpénzessel számolva naponta 8 milliárd forint bevételt jelent! Ennél nagyobb üzlet nemigen létezik. Nos, ha ebből egy kisebb falatot is megkaparinthat egy-egy élelmiszergyártó cég, nagyon hamar megtérül, és szép hasznot termel a laborokba fektetett pénz.

Hihetetlennek tűnik, de már van olyan módszer, mellyel olcsóbban lehet csirkehúst előállítani, mint a hagyományos módon kikelt, felnevelt, feldolgozott csirkékből. Ráadásul, ha nem kellene állatokat ölni, nem lenne szükség annyi egyedre sem. Nem kellene újabb földterületeken takarmányt termelni, és nem lenne szükség az egyre nagyobb és a világ sok táján egyre zsúfoltabb állattartó telepekre sem. Sok elmélet szerint a tartáskor és a levágás körülményei miatt keletkező „lelki” sérülések miatt, a hús minősége is kifogásolható, és az emberi egészségre – ma még nem bizonyított módon – káros hatása van.

A témát évek óta kutató  Aamer Rassam Ali Al-Aqaby az Al-Qadisiyah Egyetem Közegészségügyi osztályvezetője szerint minden az állatot ért stressznek hatása van a hús minőségére.

Az „embertelen” állattartás és feldolgozás ellenes mozgalmak szerint ezt a folyamatot kiküszöbölve az emberiség általános egészségi állapota is javulhatna.

foto:PROFIGRAM

 

Sok esetben a szuperlaborok világa messze van. De a kevesebb erőforrásokkal rendelkező térségekben élőknek is segíthet a technológia hatékonyabban, másképp dolgozni, élni.  Azt hihetnénk, hogy a megújuló energiaforrások használata, előtérbe kerülése is csak a fejlettebb országokban jellemző. Az Európában, Amerikában és Ázsiában – elsősorban Kínában – épülő biogáz-erőművek, napelemparkok és szélerőművek mellett Afrikára is odafigyel a világ.

 

A technológiai fejlődés következő nagy állomása ugyanis ez a kontinens lehet.

A National Geographic összeállításából az is kiderül, hogy a közép-afrikai országokban élők egy pillanat alatt ugrottak át az őskorból a modern korba.

Az elmúlt évtizedben elindult innovációs és gazdasági folyamatoknak hála, ma már az afrikai fiatalok nagy többsége naponta használja a mobiltechnológiát, netet pont úgy, mint európai vagy amerikai társaik. „Csak” a körülmények mások sokszor.  

Egy technológiai váltást egyéni és társadalmi sokk kísérhet. Az biztos, hogy nem egyszerű feldolgozni a változást. Az újdonság „varázsát” jól mutatja, hogy Ruandában az egyik bankjegyre is felkerültek – az ottani jegybank szerint az országot jellemző – rajzok.

A technológiai fejlődés miatt egyre olcsóbbá váló eszközök dömpingje tapasztalható már most is Afrikában. A mauritán sivatagban vagy Maliban – a világ egyik legszegényebb országában – is egyre több buszmegállóban van italautomata. Persze nem az általunk ismert formában. Legtöbbször egy napelem tábla alatt – azzal összekötve – egy nagy konyhai hűtőszekrény áll, melyből egy ember szolgálja ki az utazót.

Maliban Sokolo városában pedig az egyik leggazdagabb ember napelemes akkumulátortelepet tart fent mert a húszezres városban nincs áram. A helyiek így hozzá járnak telefont tölteni és természetesen ezért fizetnek is.  

A modern világ áldásai így az egyének gazdagodását segítik. Sokolótól alig 150 kilométerre egy oázisban egy napelemes vízszivattyú hozza fel a kút mélyéről a vizet, így nemcsak az erős pásztorok tudják megitatni az állatokat, hanem a fizikailag gyengébb gyerekek és asszonyok is vízhez juthatnak. 

 

Az elmaradottnak számító térségek felzárkóztatására meglehetősen sok pénzt költenek különféle nemzetközi szervezetek. Sokszor azonban kiderül, hogy nemcsak egy óriási beruházás miatt változhat meg egy nép élete. Olcsó, egyszerű ám kreatív mérnöki megoldások is segíthetnek az emberek életminőségének azonnali javításában, és ez hosszabb távon gondolkodásbéli és társadalmi változásokat is elindíthat. 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://profigrammers.blog.hu/api/trackback/id/tr1414642804

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása