Mindenki eladó
2019. március 10. írta: Profigrammers

Mindenki eladó

Manapság majdnem minden napra jut egy botrány: úgy adják-veszik az adatainkat a cégek, mint a piaci kofák. A technológiai híreket figyelők szinte minden nap olvashatnak adatszivárgásról, jelszavak, e-mail-címek nyilvánosságra kerüléséről vagy adatok illetéktelen felhasználásáról.

 

5eeec35a89755c6e25600815234cee5e.png

Photo by Evonics from Pexels

 

 

Legutóbb megint a legnagyobb közösségi oldal került reflektorfényben. A INDEX szerint kiderült, hogy aki megadta telefonszámát a cégnek, nem tudja teljesen letiltani annak nyilvánosságát.

 

 

Az egyik technológiai blog szerint a probléma azért súlyos, mert pont azokat a telefonszámokat adja át a cég a hirdetőknek – a felhasználók tudta és engedélye nélkül –, melyeket azért kérnek el, hogy az úgynevezett kétlépcsős azonosításban felhasználhassák. Azaz a szigorúbb biztonsági intézkedések miatt kapott számokat nem sikerült titkosítaniuk.

 

Az általános bizalmatlanság után jön a gyanakvás majd a paranoia. Tényleg mindenki az adatokat akarja ellopni, és ha igen mit kezd vele?

 

41e08b09e63aa0809d1aecd99b0c7f43.png

Azt már a technológiával keveset foglalkozók is tudják, hogy a kütyük világában sincs ingyen semmi. Az ingyenesnek tűnő szolgáltatások, programok használatáért is fizetni kell. Ha mással nem, adatainkkal.

 

Azzal fizetünk, hogy eláruljuk érdeklődési körünket, elérhetőségeinket, életkorunkat, lakhelyünket, illetve megosztjuk életünk fontos vagy annak vélt pillanatait. Így elfogadjuk, hogy szokásainkra vagy akár jövedelmünk nagyságára is lehet mindezekből következtetni. Ha önként, kötelezettségeinket és jogainkat pontosan ismerve hozunk felelős döntést, semmi probléma.

 

Bosszúság, kár vagy súlyos esetben törvénysértés akkor következik be, ha az egyik fél nem tartja be a megállapodást. Általában az első hibát nem a „vásárló” szokta elkövetni. Az adatait adó fél kiszolgáltatottabb helyzetben van, mint az, akinek fizet. Legtöbbször ugyanis csak az adatok megadása után férhet hozzá a kínált dolgokhoz.

 

Név, e-mail-cím, telefonszám és máris nyerhetsz egy autót vagy drága telefont! Megdöbbentő, de még mindig sokan bedőlnek az ilyen adathalász hirdetéseknek. Ennek erősebb változata, amikor egy fotón az előző boldog nyertes is ott mosolyog. Pedig lehet, hogy nem is tud róla, mire használták fel a fotóját.

 

90406adbd233ffce8240e30fdbc58927.png

Photo by Lola Russian from Pexels

 

Sokan azt gondolják, ha viszonylag kevés adatot adnak meg, nem lehet baj. Csakhogy – mint a legutóbbi botrány is jól mutatja – egy telefonszámmal már a közösségi oldalunkhoz is hozzá lehet férni. Innen csak egy kattintás lementeni a fotóinkat, melyekkel bármit reklámozhatnak!

 

A Google fotókereső szolgáltatásával egészen megdöbbentő dolgokra derülhet fény. Lehet, hogy az Ön mosolygós, nyaralós, fürdőruhás képével Thaiföldön egészen extrém erotikus segédeszközt reklámoznak?  

 

A Társaság a Szabadságjogokért blogbejegyzése szerint ráadásul sokkal több az érzékeny, engedélyünk nélkül ki nem adható adat, mint gondolnánk. Nemrég egy iskola igazgatónője – tudatlanságában – kiposztolta, hogy pár diák megbetegedett. A kistelepülésen, ahol ez történt, könnyen azonosíthatóak voltak a betegek, akik – a gyanú szerint – nem egy hétköznapi kórt kaptak el. Ugyan a gyanú nem igazolódott be, de az egész településen ujjal mutogattak a gyerekekre.  

 

Ez alapján úgy tűnik, hogy még látszólag össze nem függő információmorzsák alapján is a vártnál könnyebb azonosítani valakit.

Közösségi oldalaink alapján avatott szakemberek egészségi állapotunkat, lakhatási körülményeinket, életvitelünket is hamar feltérképezik, és máris kész az egy darab fogyasztó, „akit” jó pénzért számtalan helyre el lehet adni. 

 

aee3b9d8c7bca1f28608f3a23c51682f.png

Photo by Lorenzo from Pexels

 

 

A 24.hu-n megjelent friss felmérés szerint – bár 2017 óta 15 millió felhasználót vesztett – még mindig elképesztő mennyiségű adattal kereskedhet a Facebook. Azt már többször is elismerte a cég, hogy a felhasználók adatait „átadják” harmadik cégnek, de arról nagy a csend, hogy pontosan hogyan, kinek, mennyiért és milyen adatokat.

 

A felhasználók kiszolgáltatottságát hivatott csökkenteni a tavaly – az Európai Unióban – hatályba lépett GDPR szabályozás.  Az adatok globális védelme mellett azok felhasználását is szabályozó rendeletcsomag arról szól, hogy az adatok gazdáját pontosan tájékoztatni kell arról, hogy adatait mire használják fel, ki használhatja fel, meddig és hogyan tárolhatják azokat, illetve hogyan és kitől lehet kérni az adatok törlését.

 

Azt hinnénk, hogy ma már mindenki tudja: a bankszámlaszámot, bankkártyát, PIN-kódot, nem tárolunk egymás mellett.

 

Arra azonban már egyre kevesebben figyelnek, hogy mit, hogyan és mikor osztanak meg magukról a neten. Pedig csak a felhasználó tudatos viselkedése segít elkerülni a kellemetlenségeket.

 

12e10298394273cd5101cde53551f25a.png

Photo by Tracy Le Blanc from Pexels

 

 

Nem kell nyakra-főre mindenütt megadni adatainkat. Ha valaki 1 forintért kínál egy luxustelefont, akkor – valljuk be – gyanítható, hogy valami nincs rendben. Ha mégis úgy döntünk, hogy feliratkozunk egy hírlevélre, szánjunk rá tíz percet, és olvassuk el az apróbetűs részt is, tudjuk meg kinek és milyen célból adják tovább az adatainkat. Természetesen a bűnözők ellen nincs tökéletes védelem, nem biztos, hogy leírják: az Ön fényképe egy távol keleti bár oldalán lesz.

 

Tapasztalt szervizesek kedvenc története, hogy azért vitt be egy ügyfél egy gépet hozzájuk, mert a nagypapa minden felugró ablak összes ajánlatára igent nyomott. A reklámlevelek és hirdetések miatt egy hét után kezelhetetlenné vált a helyzet. A levelezőrendszer és a böngésző folyamatosan lefagyott.

 

Rengeteg bűnöző van, akik még az adatok összegyűjtögetésével és eladásával sem bajlódnak. Az azonnali pénzszerzés lehetősége nagyon csábító.

A bűnözők pedig nem kegyelmeznek. Nap mint nap újabb ötletekkel bombáznak minket. A – ma már klasszikus – pénzt kapott, de küldjön pénzt a költségekre, ön nyert, csak az illetéket kell kifizetni, átutalnánk Önnek egy vagyont, csak kell egy kis pénz, illetve a gyanúsan olcsón kínált autók, házak esetén biztosak lehetünk, hogy csak a pénzünket akarják.

Biztonsági szakemberek legfontosabb tanácsa: soha ne küldjük előre pénzt! Csak akkor fizessünk, ha már megkaptuk, amit ígértek.

 

720699bb9e567b7d9a351dfeedca768d.png

Az internet világa egyre veszélyesebb terep.  Aki nem figyel, nem tanul és nem gondolkodik, hamar levadásszák, és valaki az adataiból vagy bankszámlájából jut pénzhez.

A bejegyzés trackback címe:

https://profigrammers.blog.hu/api/trackback/id/tr2114680140

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.