Beszéljünk az állatokkal!
2019. június 10. írta: Profigrammers

Beszéljünk az állatokkal!

Fiókáikat röptetik, ilyenkor dühösek a varjak, nem szeretik a fészkeik közelébe tévedő idegent. Előbb hangosan kárognak, majd alacsonyan repülnek feléjük, és ha ez mind nem elég, még jól fejbe is koppintják az arra járót. Legutóbb az egyik budapesti belvárosi játszóteret kellett emiatt lezárni.

 

Az első csatát a varjak nyerték. Kérdés, hogy lesz-e ebből háború?

Sokszor érthető az állatok reakciója. Az emberiség napról-napra veszi el tőlük életterüket, például amikor a mezőgazdászok szántanak-vetnek a vadak kialakult vonulási vagy táplálékszerzési útvonalaira.

Budapesten van olyan hegyvidéki utca, amelynek végén az ősi budai erdő burjánzik. Nem véletlen, hogy arrafelé naponta sétálnak a vadmalacok. Mire az anyakoca az erdő utolsó bokráig ér, a kis csíkos malacok már a házak között, a betonúton kocognak. Ráadásul hamar rájöttek, hogy a kuka kiváló éléskamra, így már törzsvendégek ezekben az utcákban.

Az emberiség terjeszkedésével minden kontinensen hasonlót tapasztalni. A magyaroknak még szerencséjük is van a vaddisznókkal. Erdélyben medve kószál a kukáknál, Indiában tigris és elefánt jár be a falvakba-városokba, az ausztrálok a kengurukkal vívnak harcot, Amerikában pedig a mosómedvék dézsmálják a szemetet.

Jó pár videó készült ezekről az esetekről, és ahhoz képest, hogy milyen kis cukinak néznek ki ezek az állatok, elég sok olyan felvétel van a neten, melyen támadnak és harapnak a mosómacik. Ráadásul a medve ügyességével és a kutyánál kicsit nagyobb intelligenciával vannak megáldva, így különösen hatékonyan alkalmazkodnak az emberi környezethez. Távol-Keleten és Dél-Amerikában pedig majmok vidítják fel a helyiek és a turisták napjait, de egyre bosszantóbbá válik az együttélés.   

forrás:NAtGeo

Több nagy sikerű természetfilm is feldolgozta az emberektől napszemüveget, fényképezőgépet lopkodó majmok történetét. Az állatoknak azonban nem a tárgyak kellenek. Rájöttek, hogy az emberektől váltságdíjat kérhetnek. A lopott holmikat némi élelmiszerért cserébe adják csak vissza. Megtanulták a cserekereskedelmet.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy az állatok nem csak afféle előre programozott biorobotok. 

Gyakran figyelhető meg, hogy szinte emberi módon viselkednek, oldanak meg egy problémát. Egy természetvédelmi filmben itt kukából válogató varjakat láthatunk.

Vajon, ha az állatok életében nem lenne egyre jelentősebb mértékben jelen az ember, akkor is változtatnának szokásaikon, kidolgoznának új technikákat, netán technológiát saját életük könnyítésére?

Az ember térnyerése és területfoglalása mennyire hat erre a folyamatra?

A természet változik az ember hatása nélkül is, de ma már tudományosan elfogadott tény, hogy a Föld az ember miatt változott meg jelentősen.  

Az éghajlat, a környezet változása miatt pedig az állatoknak is reagálniuk kell. Az élelemszerzéshez új módszereket kísérleteznek ki. Nemcsak az eddig fejlettnek tekintett főemlősöknél tapasztalták ezt, hanem madaraknál és rovaroknál is. Minél jobban beavatkozik az ember a természetbe, annál erőteljesebb a válaszcsapás. A klímaváltozás miatt felborult éghajlat, az erdőirtások miatti földindulás és hegyomlás, a betonozott városok miatt eső utáni helyi árvizek. Legvégül pedig az elvett területekre visszatérő és esetleg oda újra beköltöző állatok.  Nemrég az RTL számolt be egy autóba költöző siklócsaládról.

Már egyre több olyan napot nevez ki az emberiség, melyek a természetvédelemre próbálják ráirányítani a társadalom figyelmét. Úgy tűnik ezek nagy része csak az óvodásokra hat. Fontos, hogy a következő generáció ne csak megtanulja, hanem meg is értse, miért fontos a természetvédelem. Az első ipari forradalmat a fosztogatás

Ha lassan is, de az erőviszonyok visszaállnak. A most zajló folyamatok talán minden elméleti oktatásnál, természetvédelmi napnál hatékonyabban értetik meg az emberiséggel, hogy hol a határ. Olyan, mintha egy furcsa háború lenne az emberiség és a Föld között, melyben lehet, hogy rövid távon csatákat nyerhetünk, de valószínűleg a Föld győz majd. Érdemes lenne a megbékélést keresni.

Szerencsére már tudósoknak, mérnökök is dolgoznak olyan módszereken és technológiákon, melyek segítségével még jobban megérthetjük a természet működését. Az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Etológiai Tanszékén világhírű kísérletsorozat segített az állatok jobb megértéséhez. Itt olyan kommunikációs módszert fejlesztettek ki, mely segítségével nemcsak a kutyák értik meg jobban az embert, hanem mi is a kutyákat. Ha sikerülne más fajokkal is – legalább ilyen mértékű – kommunikáció, talán az együttélésben is gyökeres változások lehetnének. Az emberiség elkezdhetne a lehető legnagyobb szimbiózisban élni a természettel.

Ez nem azt jelenti, hogy költözzünk vissza a barlangokba, másszunk fel a fákra, és hagyjunk abba minden ipari termelést.  

A technológia segítségével csökkenteni kellene a Föld kizsákmányolását, új módszereket kellene kialakítani az élelmiszer-termelésre.

Valamit biztosan tenni kell, mert ha így él tovább az emberiség – ausztrál tudósok szerint –, 2050 re elveszítjük a háborút, és a kihalás szélére kerülünk. A most ismert civilizáció biztosan megszűnik, átalakul de az is lehet, hogy jelentősen csökken az emberek száma a bolygón.

Ha már a természetvédelmi napok és figyelemfelhívó kampányok nem elegendők, lehet újfajta motivációs tréningekre lenne szükség a multinacionális vállalatok vezetői, energetikai és pénzügyi ágazatok döntéshozói és a politikusok részéről. Őket egy darabig vissza kéne küldeni a barlangokba. próbálják ki, milyen volt az emberiség térhódítása előtt az élet. Akkor amikor még a természet volt az úr.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://profigrammers.blog.hu/api/trackback/id/tr7114887744

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.