A zseni átlát a káoszon
2019. augusztus 05. írta: Profigrammers

A zseni átlát a káoszon

A többieknek meg ott vannak a szabályok.

A rosszmájúak szerint legtöbbször a rendetlenek hangoztatják ezt. Azt azonban tudományos vizsgálatok is igazolták, hogy a rendetlenség miatt senki sem lesz zseni.

 5921a7e18703ffa0be47613b0c7fd00d.png

Image by rawpixel from Pixabay

 

Egy angol felmérés eredménye szerint – melyet ezúttal komolyan vehető angol tudósok készítettek – minél nagyobb a káosz és a rendetlenség a munkahelyen, annál kevésbé produktív a munka. A CMD adatai is alátámasztják azt, hogy ha az agynak egyszerre sok ingert kell feldolgoznia, a kapacitás egy részét erre fogja használni, így a munkára és a feladatok elvégzésére kevesebb jut.

 

A megkérdezettek 44,5%-a, 786 brit munkavállaló azt mondta, hogy az ő teljesítményén egyértelműen ront a nem megfelelő munkahelyi környezet.

Ha nem megfelelő a világítás, a válaszadók 34,7%-a azt mondta, hogy rosszabbul teljesít a munkában.

44,5%-nak az undorító, koszos, káoszos munkahely miatt megy el a munkakedve, és amit mégis megcsinál, az sem lesz tökéletes.

Egy másik – a vállalkozók világával foglalkozó angol blog szerint – a cégek akár a nyereségük tizedét is bukhatják, ha a dolgozók asztalán őskáosz-szerű rendetlenség van.

Ők a Princeton University kutatásaira hivatkoznak, mely szerint az agyműködés egyik alapja a rendszerezés. Agyunk tudattalanul is ezt teszi. Miközben mi azt hisszük, hogy csak az elvégzendő feladatra koncentrálunk, fejünkben több program is fut. Így sokkal hamarabb kifáradhatunk. Ráadásul – mivel a rendszerezést nem mi kértük az agyunktól, nem is biztos, hogy tudjuk, mi miatt fogyott el az erőnk.

Image by Free-Photos from Pixabay 

Gazdasági szakemberek szerint annyira jelentős tétel a rendetlenség miatti bevételkiesés, illetve a dolgozók idejének, energiájának pazarlása, hogy a Yale Egyetem is kutatta a kérdést. Tanácsokat is adtak. Szerintük jelentősen növeli a munka hatékonyságát, ha betartjuk ezeket.

 

A felmérés résztvevői hetente 4,3 órát nézegettek, válogattak különféle papírokat. Ha ezeket a dokumentumokat már az első olvasás után a megfelelő, helyre tették, jelentős energiát és időt takarítottak meg. Természetesen ehhez az kell, hogy legyen megfelelő – felcímkézett vagy logikusan felépített, másoknak is átlátható rendszerű – polc vagy tároló a munkahely közelében.

Érdemes tehát olyan rendszert kialakítani, amely nemcsak nekünk jegyezhető meg könnyen, hisz ha a kollégáknak mindig tőlünk kell kérni egy-egy dokumentumot, azzal megy az idő és az energia.

Ha ezzel végeztünk, érdemes a digitális asztalunkat is rendbe tenni. Nagyon fontos szempont lehet, hogy nem jó az, ha a rengeteg kis ikon beteríti a képernyőt. Eltakarják a csodálatos háttérképünket.   

A komoly tudományos érv: agyunknak megoldandó feladatokat rejtenek a látómezőbe kerülő ikonok vagy dokumentumok. Az egyszerre többfelé figyelés, több problémán gondolkodás elképesztően fárasztja az agyat. Ráadásul a hagyományos papírdokumentumokhoz képest ingerlőbb az ikon. Azt ugyanis egy pillantással lehet látni, hogy mi van a papíron, az ikonok azonban akár egy könyvnyi dokumentumot is rejthetnek.

Ha semmiképpen nem tudjuk eltüntetni ezeket, érdemes a fontosságukra utaló színnel jelölni őket. Szinte már közhely, de a piros a legmegfelelőbb a sürgősség jelölésére, hisz agyunk a vörös színt veszélyjelzésként értékeli.

Az átláthatóság és a rend mellett nagyon fontos a tisztaságra figyelni. Ha csak nem az a cél, hogy távollétünkben senki se üljön le asztalunkhoz, és ne használja a gépünket, a nap végén érdemes elpakolni az asztalról minden nem odavalót.

Nekünk is jó érzés reggel egy tiszta, rendezett asztalhoz leülni.  Az sem hátrány, ha reggelente egy fertőtlenítő kendővel letöröljük az asztalt, billentyűzetet és egeret. A kutatások szerint ezeken csak úgy hemzsegnek a kórokozók. Sokszor egy billentyűzet gombjain több van belőlük, mint egy WC deszkán.

Nemcsak bosszúság, egyenesen horrorisztikus élmény lehet olyan asztalhoz ülni, melyen ételmaradék – jó esetben nem többnapos – állati vagy emberi szőr és haj kandikál ki a billentyűzet gombjai közül.

 

 

Mindez nemcsak undorító, egészségtelen is. Az allergiások asztmarohamot is kaphatnak a koszos környezettől.

Ezek a tisztasági szabályok persze nemcsak a közvetlen személyes térre, az általunk használt gépekre, asztalra vonatkoznak. Egy tiszta irodában kevesebben betegszenek meg, és talán dolgozni is jobb. 

A káosztűrés és a zsenialitás közti összefüggést ugyan még nem erősítette meg egyetlen tudományos kísérlet sem, de az már kiderült, hogy egyes személyiségű emberek kevésbé kreatívak a pedáns, csendben, rendben végzett munka során, és a túl sarkos, homogén környezet nem biztosít megfelelő inspirációt számukra.

 

Image by ElisaRiva from Pixabay 

 

A curiosity.com cikke szerint 892 ember agyát vizsgálták. A képalkotó berendezésekkel a különféle agyterületek működését figyelték. Az eredmény szerint az intelligensebb emberek agya kiszámíthatatlanul működik. Szerintük egyértelmű az összefüggés: minél kiszámíthatatlanabb az agyi aktivitás, annál élesebb az elme. A rendben és szabályszerűen működő agyi területek a kevésbé intelligens emberekre jellemzőek.

A leginkább kiszámíthatóan mű