Győztek a robotok. Legalábbis a daytoni autóüveggyárban. A több mint ezer munkás számára szomorú történet elején azonban még mindenki reménykedett. A gyár és dolgozói sorsát egy dokumentumfilmben dolgozták fel. Az amerikai ipar egyik korábbi sikertörténetének számító autógyár sorsáról American Factory címmel készült film.

Az alkotók jól ismerik a cég és dolgozói történetét. A mostani autóüveggyár elődje, a General Motors üzeme a 2008-as válság idején zárt be. Akkor 2000 munkás és 200 fős management került az utcára. Akkor Steven Bognar és Julia Reichert egy Sundance Fesztiválon nyertes filmet is készített az akkori helyzetről, olyan élethelyzeteket, emberi sorsokat is meg tudtak mutatni, melyek közelébe más talán nem juthatott volna. A film részletes leiratát a 444.hu-n olvashatja el az, akinek nincs Netflix-előfizetése.

Röviden: a gyárban kínai és amerikai munkások is dolgoztak. A munka és általános kulturális eltérések miatt idővel rengeteg konfliktus alakult ki, így a gyár kínai anyacége úgy döntött: ahol csak lehet, robotokkal helyettesíti a munkásokat. Így végül az amerikaiak mellett a legtöbb kínai dolgozó is elvesztette munkahelyét.

A döntést, mely szerint a munkásokat robotokra cserélik legtöbbször nem a munkások közti konfliktusok miatt hozzák. A szakszervezet és a dolgozók érdekérvényesítő képessége már inkább tényező. Ha elég erős az érdekérvényesítő képesség, a munkakörülmények jobbak, és a fizetés is magasabb lehet annál, mint amit a cég vezetése szeretne. De van egy határ, amikor olcsóbbak a robotok.

FOTO:PROFIGRAM

Mindezek ellenére általánosságban mégsem igaz az, hogy az emberek munkáját elveszik a robotok. Van pár iparág, ahol komoly robotikai fejlesztésekre van lehetőség és igény is. A PricewaterhouseCoopers elemzése szerint van olyan ország, ahol több munkahelyet teremthetnek a robotok, mint ahányat az emberek helyett betöltenek.

John Hawksworth, a PwC vezető gazdasági elemzője szerint Nagy-Britanniában 2030-ra ugyan hétmillió munkahely megszűnik, cserébe viszont 7 200 000 új keletkezik majd. Az álláshelyek számának változása nem ugyanabban a szektorban lesz. A folyamatautomatizálás hatására az összeszerelő üzemekben a robotok dolgoznak majd, míg az egészségügyben legalább egymillió munkahely létrejöttével számol a tanulmány.

A robotok három hullámban támadnak. Az elsőben már benne is vagyunk. Egyre több számítási feladatot, egyszerű összeszerelési munkát, képzettséget nem igénylő feladatot végeztetünk el robotokkal. Emellett a mesterséges intelligenciát is használjuk egyszerű algoritmusokkal leírható adatelemzésre.

Szakemberek szerint a második hullám jellemzője, hogy a robotokra bízott feladatok egyre bonyolultabbak lesznek, és a mesterséges intelligencia már az egyszerűbb munkát végző robotokat is irányíthatja. Ez már sok helyen bevált és használt technológia, de viszonylag drága, ezért sok országban nem jelent alternatívát az emberi kézzel szemben.

A mesterséges intelligencia már nemcsak az ipari folyamatok vezérlésben, hanem a szolgáltatói szektorban is szerephez jut. Magyarországon is van olyan cég, ahol az ügyfélszolgálati munkatársak helyett – egy bizonyos menüszintig – robot jelentkezik be. A Google azonban már teljes értékű problémamegoldásra is képes mesterséges intelligenciát használ. A Duplex névre hallgató robotasszisztensnek sokszor el is kell mondania, hogy robot, mert laza stílusa miatt sokan embernek gondolják.

A fejlődés harmadik lépcsőfoka az autonóm robotok hulláma. Az elemzők szerint ez 2030 környékén köszönthet be. Ekkor majd a komolyabb –„kézügyességet” igénylő feladatokat is rá lehet bízni a gépekre, melyeknek addigra egyre jobb lesz a problémamegoldó képességük is. Az önvezető autók is elterjedhetnek, és a szállítmányozási és raktározási iparban a munkások fele robot lesz.

A tanulmány szerint az emberiség nagyjából ugyanazt a változást élheti át, mint amit a gőzgép feltalálása után. Az elemzők arra számítanak, hogy az olcsóbb termelés miatt esnek az árak, a képzettebb és bonyolultabb munkát végző embereknek pedig nő a fizetése, tehát jobb életszínvonalon élhetnek.

Lesznek persze vesztes iparágak. Az építőiparban – csak Nagy-Britanniában, már ha a Brexit miatt nem esik szét az Egyesült Királyság – hétszázezer ember veszítheti el állását. Bár a szolgáltatószektorban ennél többre lesz szükség.

A szerzők szerint kulcsfontosságú az átképzés kérdése. Euan Cameron, a PwC mesterséges intelligenciával foglalkozó elemzője szerint kétségtelen, hogy mint minden váltásnak, ennek is lesznek vesztesei és győztesei, azok pedig, akik fejlettebb technikai érzékkel rendelkeznek, jó csapatjátékosok és kreatívak, biztonságban tudhatják a munkájukat, a robotok ugyanis valószínűleg ebben még 2030-ban is gyengébben teljesítenek majd, mint az emberek. Ha pedig valaki mégis elveszítené majd a munkáját, nincs messze a segítség: Finnországban már most is robot segít munkát találni az álláskeresőknek.