Felesleges a szelektív hulladékgyűjtés?
2020. január 06. írta: Profigrammers

Felesleges a szelektív hulladékgyűjtés?

Műanyagot és fémet egy helyre, papírt pedig a másikba. Ezek a legfontosabb szabályok. A szeletív hulladékgyűjtés tíz év alatt sokak napi rutinjává vált. Nemrég azonban a Facebookon egész indulatos kommentháború robbant ki, amikor az egyik felhasználó azt állította, hogy a szemétszelektálók becsapják önmagukat, és a környezetnek alig, csak a saját lelküknek tesznek jót.

foto:'A Plastic Ocean'

Miért és mióta válogatja már a kukába kerülés előtt a szemetet az emberiség?

A szelektálok című blog alapos összeállítása szerint már az ókori társadalmakban is gondot okozott a hulladék. Kr. előtt 6500-ban – az ásatások szerint – egy átlagos amerikai indián törzs Coloradóban, naponta 2,4 kg hulladékot termelt. Időszámításunk előtt ötszázban Athénban rendelet szabályozta, hogy a szemetet a városhatártól több mint másfél kilométerre kell elvinni a görögöknek. Mégis, talán a legismertebb hulladéklerakó a Jeruzsálem melletti Gyehenna völgy volt.

Az ott kirakott és folyton égő, füstölgő szemét miatt a pokolhoz hasonlított a hulladéklerakó még a Bibliába is bekerült. Rómában időszámításunk után kétszázban pedig már tisztasági munkások járták a város utcáit. A két, kocsit toló ember szedte össze kidobott szemetet. Ugyanitt jött létre talán a világ első „szelektív” lerakója is. Ma is látható a város egyik dombja, a Monte Testaccio, amely szinte kizárólag olivaolajos amfórák törmelékeiből épült

Az emberiség azóta is küzd a szeméttel. Az 1300-as évektől már Firenze, London és Párizs városi tanácsnokai is rendeletekkel és azok szigorú betartatásával igyekeztek úrrá lenni a gondokon. Az angolok először csak azt tiltották meg, hogy a hulladékot – amelybe az éjjeli edények tartalma is beletartozott – a Temzébe vagy a városi víziutakba vagy az utcára borítsák a lakók.

1392-ben már nem volt elég a szigorú büntetés. A vágóhidak hulladékkezelésére rendszert alakítottak ki. Dagály idején a Temze közepén egy molóról lehetett a folyóba dobni a nem hasznosítható szemetet, melyet az apály kivitt a tengerbe. Ezzel egyidőben megjelentek az utcán a városi alkalmazottak. A gereblyés, csatornabiztos, utcaseprő, útburkolat-felügyelő. A városba a rendszer ellenére azért még többször visszatért a kaszás is, hisz az emberek higiénés körülményei miatt még sokáig számtalan fertőző betegség és járvány tombolt.

A franciák 1400-ban azzal szembesültek, hogy Párizs falai előtt olyan magasak lettek a szeméthegyek, melyek már a város védelmét akadályozták.

Később Londonban és a francia fővárosban is kordékkal kezdték kihordani a szemetet, a várostól távolabbi területekre.

Az újvilágba települők már városaik alapításakor figyeltek a szemétkérdésre. A mai Manhattan területén létrejött New Amsterdam egyik első törvénye volt, mely megtiltotta az utcán szemetelést.

1690-ben Philadelphiában a Rittenhouse papírmalomban már használt lenvásznakat, rongyokat és korábbi papírokat is felhasználtak az új papír gyártásához.

1771-ben Budán rendelet írta elő, hogy a háztulajdonosoknak hetente egyszer fel kell söpörniük portájuk előtt, és a szemétszállító kocsiknak reggel nyolcig el kellet hagyniuk a várost.

Angliában nemsokkal később – az 1820-as évektől – már a maihoz nagyon hasonló szemétkezelő rendszer működött. Kukások gyűjtötték össze a hulladékot, melyet szétválogattak, megtisztítottak, és a hasznosítható részét feldolgozták. Az újrahasznosítás a tengerentúlon is jól jövedelmező tevékenységgé vált. A vadnyugatra tartó szerencsevadászok közül sokan tárgyakat hagytak el az úton. Az aranyláz idején nagy szekerekkel útra kelők holmijait az 1850-es években ócskások gyűjtötték össze.

1874-ben Angliában beindult a Nagy Pusztító. Erre a névre keresztelték a világ első szabályozott hulladékégetőjét.

1884-ben pedig Párizsban minden házban kötelező volt a kuka. A 40 és 120 literes edényekbe szelektíven kellet gyűjteni a szemetet. Külön a papírt, ruhát, cserepet, kerámiát és külön a romlandó háztartási hulladékot.

A hulladékkezelés egyre több esetben már nemcsak gondot, hanem biztos bevételt is jelentett. A technológia fejlődése miatt érthető, ha a szeméttel foglalkozó cégeknek az a jobb, ha előválogatott szemetet dolgozhatnak fel. A háztartásokban keletkező hulladék szétválogatására rá kell bírni az embereket és sokszor már nem elegendő kérni vagy kötelezni őket.

Nemcsak a szemét összetétele, a világ is változott. Ma már a hulladékkezeléssel foglalkozó cégeknek szövetséget kéne kötni az emberekkel, és azt is el kéne mondaniuk, hogy aki szétválogatja a szemetet az helyettük dolgozik, tehát az ő hasznuk egy részét is megkaphatja. Ez a tudatosság azonban még nagyon messze van. A Díványnak korábban nyilatkozó fenntarthatósági szakértő, Hankó Gergely szerint még a városi legendákat sem sikerült megcáfolni.

Ezek szerint ugyanis a szelektíven gyűjtött szemetet összeöntik, és nagy részét elégetik. Ma Magyarországon több, mint száz cég foglalkozik hulladékfeldolgozással. Tapasztalataik szerint a szelektíven gyűjtött szemetet nem lehet azonnal feldolgozni. A magyarok jó, ha 50%-os arányban gyűjtik így a szemetet. Rengeteg olyan hulladék is bekerül a szelektív gyűjtőkbe, melyeknek nem ott és nem abban az edényben lenne a helye.

Lehet, hogy érdemes lenne a cégek tájékoztatókampányaiban nemcsak az ökológiai lábnyomról meg a világ megmentéséről írni, hanem azt elmagyarázni és megértetni az emberekkel, hogy mennyi pénzt spórolnak a szelektív szemétgyűjtéssel. Az sem lenne ördögtől való ötlet, hogy e pénzből az is kapjon, aki dolgozik a hulladékkal, tehát szétválogatva adja át.

Ráadásul nemcsak a hulladék mennyisége nő, hanem az összetétele is változik. Egyre több a környezetre, élővilágra mérgező anyag, és ezek egyre nagyobb arányban fordulnak elő a szemétben. becslések szerint ma Magyarországon évente 1,3-1,4 milliárd darab PET palack kerül a kukákba.

Ezek teszik a ki a hulladék nagyrészét. A NAV adatai szerint a teljes csomagolóanyag kibocsájtás egyharmada a papír-karton, egyötöde fa és 14%-a üveg. Nagyon sok esetben a palackok nem az újrahasznosító üzemekbe, hanem a természetbe kerülnek.

Az utóbbi időben ugyan elindult az összegyűlt műanyaghulladék-szigetek felszámolása, de az óceánokba folyamatosan ömlik a szemét. Egyre több az emiatt elpusztult tengeri élőlény. A műanyag azonban nem csak akkor ölhet, ha lenyelik a halak, madarak. A természet olyan mikroműanyagokkal is szennyeződik, mely az élőlények testébe jut. Még az ellenőrzött körülmények között tenyésztett állatokban és a termesztett növényekben is kimutatható ez a szennyeződés. Azt pedig ma még senki sem tudja, hogy ez hogyan hat rájuk és a szennyezett élelmiszert elfogyasztó emberre.

Az ezzel kapcsolatos kutatásokról itt olvasható egy alapos összeállítás. A technológia fejlődésével persze nemcsak a szemét összetétele változik. Az emberiség versenyt fut az idővel. A következő évek egyik legfontosabb feladata a Föld megtisztítása, és meg kell próbálni visszaállítani a természet egyensúlyát. Természetesen olyan nem lesz soha többé a bolygó, mint a technológiai civilizáció előtt. A munkából azonban mindenkinek ki kellene venni a részét. Ennek első állomása lehet a szelektív hulladékgyűjtés.

.

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://profigrammers.blog.hu/api/trackback/id/tr2515395388

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szex valaki? 2020.01.07. 21:49:14

Mikor esik arról végre szó, miként csapják be az embereket a szelektív hulladékgyűjtéssel? Miért van, hogy kiraktak egy csomó szelektív kukát a budapesti háztartásokba és azóta sokkal több szemetet termelhet a lakos? A kukák kihelyezésével egyidőben le kellett volna csökkenteni a kommunális kuka méretét? Vagy miért nem tájékoztatja senki az embereket, hogy hiába mossák el a tejfölösdobozt, nem kerül újrahasznosításra és csak pazarolja a vizet? Illetve miért nem dobhatok a szelektív kukába nejlonharisnyát, miközben nejlonzacskót dobhatok, amit szintén nem hasznosítanak újra? Csak megpróbáltam megválaszolni, honnan erednek a mítoszok, miszerint nem tesznek jót a környezetnek a szelektív hulladékgyűjtéssel.

David Bowman 2020.01.08. 16:11:25

Most aztán megint nem tudtuk meg, hogy a szelektíven gyűjtött bármi hány %át hasznosítják újra, mennyit raknak le, és mennyit égetnek el?.

clemens 2020.01.08. 16:42:29

Nálunk 2 hetente jön szelektívet gyűjteni a normál kukásautó.
Néhányszor elgondolkoztam rajta hogy a begyűjtött papír, műanyag értékéből hogyan térül meg a fuvar, az amortizáció, a rakodók, a kézi válogatók, a tovább feldolgozók költsége.
Szerintem sehogy.
Jó lenne erről valami visszajelzést kapni.