Vérző fejű, sikoltozó emberek, pánikban menekülő rémült utasok mindenhol... Mintha egy katasztrófafilm egy jelenetét látnánk.
2016. december 5.
Hétfő reggel Magyarország eddigi legsúlyosabb metróbalesete után, Budapesten a Pillangó utcai peronon menekülők élték át mindezt.
A többszörös bordatöréssel, kar- és lábsérülésekkel, zúzódásokkal kórházba vitt utasok első beszámolói szerint mindenki azt hitte, hogy merénylet történt. Az Iszlám Állam elleni háború közben, a párizsi és brüsszeli merényletek, valamint a londoni metrórobbantás után szinte természetes, merényletet feltételezni. Később az emberi mulasztás, legvégül pedig a műszaki hiba lehetősége is felmerült.
Nem véletlen, hogy a műszaki probléma lehetősége csak az utolsó helyre került.
foto:MTI
A kettes metró új Alstom kocsikkal, felújított alagútban, korszerűsített informatikai és vezérlő rendszerrel üzemel.
Az is kiderült, hogy a szerelvényeket távolságtartó automatikával, fékezést segítő elektronikai rendszerrel is felszerelték.
Igaz, a Budapesten alkalmazott rendszer 15 km/órás sebesség alatt nem avatkozik be.
Aznap reggel sebességkorlátozás volt érvényben, mert a nyílt pályán a nedves falevelek miatt csúszott a sín.
A balesetvizsgálók mostanra kiderítették: a Pillangó utcai peron mellett álló szerelvénybe 18-20 km/órás sebességgel csapódott az utána érkező vonat. Vezetője hiába vészfékezett, a kocsik álló kerekekkel csúsztak a sínen.
foto: INDEX/Bödey János
Technikailag egyre fejlettebb világunkban, ahol az átlagember is egy komolyabb számítógép tudásával rendelkező mesterséges intelligenciát használó eszközt cipel a zsebében… nos mi az átlag „júzerek” is egyre jobban bízunk a gépekben. A technológiai civilizáció fejlődésével a gép-kontroll attitűd is átalakul.
Nemrég ehhez kapcsolódóan egy érdekes kutatást végzett Serena Booth a Harvard Egyetemen. Egy kis robot kért segítséget az embertől. Egy vicces kisfilm is készült a Nagy Találkozásról.
https://www.youtube.com/watch?v=_BRpjlGCN3w&feature=youtu.be
Ebből nemcsak az derül ki, hogy sokan emberszámba sem veszik a kis robotot, hanem az is, hogy ha egyedül lévő embertől kér valamit a gép, akkor minden ötödik ember segített a gépnek bejutni az ajtón. Ha több ember jött együtt, akkor jobban bíztak a gépben. 40% os arányban kapott segítséget.
A kutatás eredménye szerint az emberek egyre jobban bíznak a mérnökök alkotta gépekben.
https://www.seas.harvard.edu/news/2016/05/in-automaton-we-trust
Joggal feltételezhető, hogy az utasok többsége a budapesti metro szerelvényekre sem halálfélelemmel, száll fel.
Egy ilyen baleset- mint a budapesti – után azonban sokszor fellángol a vita: robotokra vagy inkább az emberre bízzuk az életünket?
Egy vészhelyzetre jobban reagál a robotpilóta, mint az ember?
Vajon ez a baleset elkerülhető lett volna, ha ezt a szerelvényt is – a négyes metróhoz hasonlóan - automatika irányítja?
Vajon tényleg helyettesítheti az embert a gép?
Ez az egyetlen kérdés, amelyre van válasz. Nemcsak helyettesítheti, hanem már helyettesíti is!
A Profigram Kft www.profigram.hu mérnökei számtalan példát tudnak arra, hogy a robotok, és automatikus vezérlőrendszerek hány helyen dolgoznak az emberek helyett.
Kiküszöbölve az emberi tényező hátrányait: a fáradságot, a figyelem lanyhulását és a tévedés lehetőségét.
Az automatizált folyamatok ma már szinte minden berendezésben, gyártási folyamatban óriási szereppel bírnak. Az egyik legegyszerűbbet, a hűtő- vagy a fűtőberendezéseket sem ember, hanem egy termosztát kapcsolja be-ki. De vajon, hol van a határ, amikor egy előre programozott gép, vagy döntéshozói mechanizmus veheti át az emberek helyét?
A Will Smith főszereplésével készült sci-fi (Én a robot) egyik jelenetében két autóstól vízbe esett ember közül kellett választania egy robotnak. Csak az egyik embert lehetett megmenteni. A gép a felnőtt egészséges férfit választotta, mert a számításai szerint neki volt nagyobb esélye a túlélésre. Egy 8 éves kislány pedig az autóroncs fogjaként merült el a mélybe...
Ma még szerencsére nem ilyen döntéseket kell a robotoknak meghozniuk, de a metró irányító rendszerre vagy az önvezető autókra már emberéletet bízunk.
A Profigramosok már sok olyan rendszert építettek, ahol óriási a felelősség. Egy erőmű vagy kőolajtovábbító vezeték vagy egy szivattyúállomás hibája emberéleteket követelhet. A mérnökök ezért biztonsági fékeket, biztonsági rendszereket építenek be a gépekbe. Ezek a technológiai folyamatokat kordában tartják. Manapság azonban az ártó szándékú emberre is gondolni kell!
Rengeteg mozifilmben láthattunk apokaliptikus jeleneteket, melyekben a terroristák az automatizált rendszerek felett vették át az irányítást, vagy kapcsolták ki ezeket, így okoztak pusztítást.
Az átlagember félelme a gépek irányában ugyan egyre csökken, de ami marad az tehát érthető. Ráadásul minél kevésbé ismeri e rendszerek működését valaki, annál nagyobb lehet a félelem. Így nem elegendő biztonságos automatákat vagy robotokat alkotni a mérnököknek, a felhasználóknak is bízni kell e gépekben. Ráadásul különbséget kell tudni tenni a rendszerhiba és a rendszer hibája között. Hisz egyetlen biztonsági fék sem állít meg egy vonatot, ha nem működik. Esetleg azért mert kikapcsolják azt. Mint 2016. december 5.-én, Magyarország eddigi legsúlyosabb metróbalesete előtt.