Peter 2.0
2019. október 28. írta: Profigrammers

Peter 2.0

 

Emberként meghalok, gépként élek tovább.

Ezzel a mondattal jelentette be Dr. Peter B. Scott-Morgan saját upgrade változatát.  Ahogy ő hívja Peter 2.0-át.

Az amerikai robottudós a világon elsőként áll át teljes gépi üzemmódba. Sajnos nem teljesen önként. Tervei szerint 2020 elejére teste szinte minden téren a biológia helyett gépi üzemmódban fog működni. A kerekesszékben ülő tudós az átalakulást nyilvánosra tervezi. Mindent megoszt blogján, podcastban, később könyvet is ír történetéről.

 

Már gyermekként is az volt az álma, hogy egyszer kilépjen a biológiai korlátok közül, és elméje folyamatosan fejlődhessen. Kollégái szerint munkájára is ez jellemző. Folyamatosan új utakat keres, és bármilyen fizikai, szellemi korlátot megpróbál ledönteni célja érdekében.

A férfinél 2017-ben állapítottak meg gyógyíthatatlan betegséget, idegpálya-elhalást. A betegség miatt a gerincvelőben halnak el a sejtek, így a motorikus mozgásokért felelős idegpályák sérülnek, és az izmok leállnak, Ugyanebben a betegségben szenvedett a nemrég elhunyt fizikus, Stephen Hawking. Peter Morgannak is rövid túlélési esélyeket jósoltak orvosai, így a tudóst szorítja az idő. A versenyfutásban kis reményt adhat Hawking példája: a brit fizikus évtizedekkel élte túl az orvosok által jósolt véget.

Morgan úgy döntött, hogy a technológiai újdonságok terén szerzett tapasztalatait és munkáját saját öntudatának meghosszabbítására fordítja.

Nem egyszerűen tovább akar élni – mondja –, hanem egy másik entitásként. A kísérleti projekthez sikerült a világ nagy techcégeit is megnyernie. Erről egy rövid videót is megnézhetünk itt.

Az emberek ősidők óta pótolnak elvesztett végtagokat protézisekkel. Ezek ma már elképesztően fejlettek. Az ilyen kezeket és lábakat érző, mozgó, agyvezérelt végtagokként használhatják a rászorulók. Csak a pénztől függ, hogy mennyire képes pótolni az eredeti végtagot a gépi.

Az elmúlt tíz évben az egészségügyben használható technológia fejlődésének köszönhetően már bizonyos esetekben – gépek segítségével – visszaadható a látás, hallás, pótolhatók a légzőizmok és a szív is.

A Morgannál diagnosztizált betegség csak két izomcsoportot nem állít le. A szemmozgatókat és a szívet. A tudós így már a technológia mostani fejlettségi állapotában is képes átépíteni biológiai testét. Ha agya és szíve nem áll le, tulajdonképpen egy agyvezérelt gépként létezhet. Morgan azonban valódi célként a teljes transzformációt tűzte ki. Azaz emberből géppé akar válni. De vajon az agy, az emberi szellem technológiai környezetbe helyezhető-e, és ha igen, hogyan?

Ez a gondolat sem újszerű. Sok tudós szerint nagyon fejlett mesterséges intelligencia alap kell ahhoz, hogy egy ember személyisége is megőrizhető legyen. Az AI-val kapcsolatos legfontosabb eredményeket a medium.com rakta időrendi sorrendbe. Az 1949-től napjainkig tartó összeállításban a mesterséges intelligenciával kapcsolatos legfontosabb kérdésekről és megállapításokról olvashatunk.

forrás:BBC

A huszadik század közepén Edmund Berkeley tanulmányában a Giant Brains: Or Machines That Think-ben úgy véli, hogy az emberi agy is „csak” egy gép, melyben a hardver szövetekből, idegekből és húsból áll. Információt szerez be, elemez, döntéseket hoz. Mivel a gépek is így működnek, ebből következik, hogy a gépek is gondolkodhatnak. Az elmélet kritikusai szerint azonban az emberi gondolkodásnak a folyamatelemzés csak egy része. Szerintük az érzelmek vezérelte irracionálisnak nevezhető döntések sorozata cáfolja Berkeley véleményét.

Egy évvel később Alan Turing a Computing Machinery and Intelligence című tanulmányában alkotta meg a híres Turing Testet. Ezzel azt kívánta megállapítani, hogy a mesterséges intelligencia rendelkezik-e emberi intelligenciával, illetve mennyire hasonlít a két gondolkodásmód.

Ugyanebben az évben alkotta meg Isaac Asimov a robotika három törvényét.

Melyek szerint:

1. A robot nem tehet kárt az emberben, vagy nem hagyhatja, hogy az ember kárt tegyen magában.

2. A robotnak engedelmeskednie kell az emberek utasításainak, kivéve, ha az nem ütközik az első törvénybe.

3. A robotnak meg kell védenie saját magát, egészen addig amíg az nem ütközik az első vagy a második törvénybe.

1952-ben Arthur Samuel megírja az első számítógépet tanító alkalmazást.

Három évvel később John McCarthy használta először a „mesterséges intelligencia” kifejezést.

1957-ben Frank Rosenblatt patkányagyak tanulmányozása alapján megtervezte az első mesterséges intelligenciát alkotó ideghálózatot.

Sok apró, de jelentős lépés és technológiai fejlődés után 1990-ben újabb nagy állomáshoz érkezett az emberiség.

Vernor Ving: The Coming Technologinal Singularity című tanulmányában azt jósolta, hogy harminc év múlva képes lesz az emberiség nála okosabb mesterséges intelligenciát előállítani, és ezután tulajdonképpen vége lesz az emberiségnek. Vagy ha úgy tetszik, szuper humán-robottá fejlődik az emberiség.

2010. Megjelent a Microsoft Kinect, amely 20 emberi funkciót vesz figyelembe. Így mozgás és mozdulatok révén az emberek interakcióba léphetnek a számítógéppel, és ezzel újabb kommunikációs csatornák nyílnak meg a két agy között.

Egy évvel később a világon elsőként Nevadában lehet önvezető autót közúton használni.

2012 júniusában egy kísérlet eredményét publikálják, melyben 10 millió címkézetlen képből a mesterséges intelligencia felismerte a macskákat.

2017-ben Stephen Hawking már a mesterséges intelligencia veszélyeire figyelmeztett. Szerinte ennél rosszabb nem történhet az emberiséggel. Egyre több aggódó hang szól Kína, illetve a multi cégek adathalmozásáról, illetve annak következményeiről. Megfigyelési és adatkezelési botrányok és a technológia etikátlan felhasználásának gyanúja merül fel. Sokan egyenesen az orwelli Nagy Testvér ellenőrizte világról szóló jóslat beteljesülését vizionálják.

2018-ban aztán még jobban felpörögtek az események. Már nemcsak a TESLA dobott piacra önvezető autót, hanem az olyan hagyományos márkák, mint az AUDI is beszállt a mesterséges intelligencia felhasználásának versenyébe.

Ezzel egy időben Elon Musk a TESLA és a SPACE X visszatérő űrrakéta rendszer megalkotója is egy olyan embereken uralkodó mesterséges intelligencia „diktátorról” beszél, melyet később már nem tud uralni az ember.

A mérnököknek tehát úgy tűnik, már nem a testünket életben tartó alapvető biológiai funkciók gépiesítése a nagyobb kihívás, hanem az emberi elme és a mesterséges intelligencia egymáshoz vagy egymásba illesztése. Ha ez sikerül, akkor születik meg valóban Peter 2.0.

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://profigrammers.blog.hu/api/trackback/id/tr5615268652

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása