A világ nyolcadik legnagyobb kikötője, az orosz olajvezetékek egyik legfontosabb tranzithelye a Finn öböl egyik legfontosabb partszakasza – a primorszki kikötő.
1268-ban már említik a települést a finn iratok. Akkor még Koivisto-nak hívták. Az 1710-ben kezdődött nagy északi háború 1721-es lezárásakor került az Orosz birodalomhoz. Nagy Péter cár idején a település kereskedelmi kikötő lett, innen elsősorban a Finnekhez szállítottak árut az oroszok.
Manapság már sokkal fontosabb szerepet tölt be. A Balti tenger legnagyobb orosz kikötőjévé azután vált, hogy Vlagyimir Putyin a Szentpétervártól 130 km erre fekvő kis halásztelepülésből az orosz olajvezetékek egyik legnagyobb végpontjává tette.
A kétmilliárd amerikai dollárból kialakított Balti olajkitermelő és szállítórendszer csöveiből Primorszk termináljain keresztül nyelik el a tankhajók a töménytelen mennyiségű nyersolajat.
Az olajátrakó 2001 óta működik. 5 évvel később 2006-ban 12 hónap alatt már 5,863,000 tonna nyersolajat vittek el a tankerek.
Azokat az óriás hajókat nevezik így, melyek a Földet is megkerülve a bolygó minden szegletébe szállítják a nyersanyagot.
Több film is készült ezekről a szerkezetekről. Az alábbi linken az úszó kisvárosok és a transzatlanti olajkereskedelem működéséről készült film látható.
Az egyik legmegdöbbentőbb dolog a tankerek mérete. Az egyik legnagyobb fedélzete például akkora, hogy egyszerre öt utasszállító gép is parkolhatna rajta.
https://www.youtube.com/watch?v=7TEjBuhUr-A
Az olajat nagy teljesítményű szivattyúkkal juttatják a tankajókba. Ezeknek a vezérlése az egyik legfontosabb és legkritikusabb része a szállításnak. Számtalan hibalehetőséggel kell szembenézni, és a legkisebb üzemzavar miatt értékes percek, órák vagy akár fél napok is kieshetnek a rakodásból!
Az, hogy minden perc értékes itt szó szerint értendő. Minden perc amíg a vezetékből nem folyik az olaj, több ezer dollár veszteséget is okozhat.
Az öbölről készült műholdképeken is jól látszik: a hajók – mint egy körhintánál- sorban állnak a dokkok előtt. Amint az egyik töltése kész, azonnal jön a másik. Ha a szivattyúk hibája miatt megáll a töltés, minden perc késlekedéssel nő a szállító cég vesztesége, melyet természetesen a szivattyúk üzemeltetőinek kell kifizetni.
Ezért az oroszok olyan céget kerestek, akik vállalták: a szivattyúk vezérlését úgy alakítják ki, hogy azok pontosan, és üzembiztosan működjenek.
Természetesen több olyan mérnökcsapatot is felkértek, akik képesnek tűntek a feladat megoldására. Végül az MMG Rendszerház és a Profigram mérnökeit választották! A magyar csapat ugyanis olyan megbízhatóan működő megoldást kínált, melyre az oroszok rá merték bízni ezt a sokmillió dolláros rendszert.
A feladat azért volt nehéz, mert nemcsak alkatrészek meghibásodása miatt állnak le a szivattyúk, hanem a nagy nyomás alatt működő szivattyúk nem megfelelő vezérlése is tönkre teheti a gépeket.- mondta Megyeri Gábor a Profigram , ügyvezető igazgatója. Szakembereiknek ráadásul azt is meg kellett oldani, hogy a vezérlő rendszer a megfelelő sorrendben a megfelelő szivattyúkat a megfelelő időben, a megfelelő nyomással és teljesítménnyel dolgoztassa. A nyomás alatt lévő olajtartályok és csőrendszerek ugyanis egy nem megfelelően bekapcsolt szivattyútól is tönkre mehetnek, és akkor a fokozott tűz és robbanásveszélyről még nem is esett szó Ez egy olyan komplex mérnöki feladat, melyet a világ mérnök csapatai közül is csak kevesen tudnak megoldani!
Ráadásul a magyarok mindent egy lapra tettek fel! Ha nem sikerült volna a vállalt feltételeket a vállalt időben teljesíteni, a cég biztosan csődbe megy!
Így aztán nem csoda, hogy a Profigram csoportnál a 2016 a tartályhajók titkának megfejtésével telt!
A magyar mérnök munkája persze kiállta az idő próbáját. A kikötőben 2000-óta dolgoznak szinte folyamatosan a Profigramosok, és nemcsak a bővítésekben segédkeznek, hanem a felújítási munkák ütemezésében is sok hasznos tanácsot adnak.
Hiba nélkül működik a szivattyúk vezérlése, és a kikötő előtt a szivattyúk miatt nem, csak akkor áll a tankhajók sora, ha befagy a Finn öböl.