Még 217 év harc a munkahelyeken?
2017. november 04. írta: Profigrammers

Még 217 év harc a munkahelyeken?

Mi van a szexuális zaklatások hátterében?

 

A szexuális zaklatások miatti botrányok közepette- azaz a velem is megtörtént -  „ #metoo” időszak egy másik fontos híre is megérkezett.

 

A magyar nőknek 217 évet kellene várniuk arra, hogy a férfiakkal megegyező esélyei legyenek a munkahelyeken!

Ki akarná ezt kivárni? És mit tehetnek a mai nők?  A kialakult helyzetnek vajon lehet köze a munkahelyeken (is) tapasztalható szexuális visszaélésekhez, bántalmazásokhoz, zaklatásokhoz?

foto:dagospia.com

Akikről senki sem beszél, azok a nők, akik tudatosan használják adottságaikat a vállalati előmenetelük érdekében? Ők is hozzájárulnak a munkahelyi szexuális zaklatásokhoz?

foto:fabiusmaximus

Sokan ismernek olyan kolléganőket, kollégákat, akik pillanatok alatt a céges hierarchia élére kerültek. Ha be is vallják, hogy nem a szakmai tudásuk, vagy áldozatos munkájuk eredménye a siker, legtöbbször azzal indokolják saját tetteiket, hogy ez elfogadott, mindenki úgy boldogul ahogy tud, a kevésbé jól kinézők, vagy megnyerők irigyek, és amúgy sem lehet bizonyítani, hogy azért ő kapta a jobb állást, mert kedves volt a főnökkel.  

foto:thedigitalpm.com

Tényleg ennyire romlott, igazságtalan lenne a világ? A vállalatok működését törvények, vállalati szabályozók és etikai kódexek tömkelege szabályozza, a visszaéléseket elkövetők pedig súlyos büntetéseket kaphatnának!

Mégis, mindenki tud olyan céget, ahol másképp mennek a dolgok.

Ha ez nem lenne elég, egy friss felmérés szerint egy fontos területen még a szabályosan működő vállalatoknál is súlyos gondok vannak.

foto:illustration by interpreters London

A munkavállalók esélyegyenlősége – legalábbis- Magyarországon még elég távoli ábránd.  Ez a munka körülményekben, karrier építésben és a bérezésben is meglátszik. Azaz azok a nők, akik a férfiakkal megegyező munkakörben dolgoznak, egy év alatt annyival kevesebbet keresnek, mintha november 10.-étől év végéig nem járna bér a munkájukért.

Minderről egy nemzetközi jelentésben olvashatunk, melyre elsőként a HVG bukkant rá. A lap készített összeállítást a Világgazdasági fórum legutóbbi felmérésének eredményéről.

 

A szervezet a bérkülönbségről, a munkahelyi és állás lehetőségről már 2006 óta készít felméréseket. A legfrissebb eredmények szerint a magyar nők a korábbiakhoz képest még távolabbnak kerültek az egyenlőségtől.  Nekünk ugyanis tavaly ugyanis még „csak” 170 év távolságra volt az egyenlőség, mostanra ez emelkedett 217 évre.  

foto:mentalfoss.com

Az angolszász világban és Franciaországban az esélyegyenlőségi mozgalmak sokáig a feminista mozgalmakkal együtt fejlődtek. Ennek eredménye, hogy már 1957-ben a kontinens nyugati felének formálódó gazdasági együttműködésében is fontos elv volt az egyenlő munkáért egyenlő bért elve,és – bár úgy tűnik ez nem sok vezetőt érdekel-  Magyarországon is tiltja az Alkotmány a különbségtételt!  

A hátrányos megkülönböztetést nem nehéz észre venni. Magyarországon például sokszor a részmunkaidős foglalkoztatásnál.  Sok munkahelyen sikertörténet ha 4-6 órában foglalkoztatnak- legtöbbször nőket. (így a gyermeknevelés mellett könnyebb munkához jutni) A probléma akkor jön, ha a részmunkaidős dolgozóknak az órabér kevesebb, mint az ugyanolyan munkát végző – 8 órában dolgozó- férfiak órabére. Hogy ezeket a kérdéseket hogyan kellene megoldani, arról (is) sok tanulmány született.

A szabályozásról tudományos igénnyel ALBERT LEVENTE – GYULAVÁRI TAMÁS: Nők és férfiak közötti esélyegyenlőség az Európai Unióban és Magyarországon című tanulmányban olvashatunk.  

foto:usnews.com

Szociológusok szerint a társadalmi és kulturális különbégek is hozzájárulhatnak a munkahelyi esélyegyelőség, vagy egyenlőtlenség kialakulásához. Jogosan merül fel a kérdés. A munkahelyi szexuális zaklatások, a férfiak munkahelyi dominanciája között lehet összefüggés?  Az ilyen esetekről beszámolók szinte kivétel nélkül azt mondták: olyan ember akarta kényszeríteni valamire, aki munkahelyén, vagy valamilyen szervezetben hierarchiában felette áll. Vajon egy-egy kinevezéskor, vagy a munkasikerek eredménye alapján kapott előmenetel előtt nem kellene-lehetne a leendő főnök személyiségét alaposabban megvizsgálni? Kiszűrhető, hogy a személyiség alapján, hajlamos lesz-e visszaélni hatalmával? Ha igen, az vajon milyen mértékű? A társadalom számára is súlyos bűncselekmény – a szexuális visszaélés mellett- azért még nagyon sok olyan visszaélés lehetséges egy munkahelyen, melyekkel tönkre is lehet tenni egy beosztott életét! Ezek ellen lehet valamit tenni?

 

foto:lifehack.org

A magyar vállalati kultúra és folyamatok egyik legérdekesebb elemzése Szegedi Krisztina: A magyar vállalatok etikai érzékenysége című phd értekezése. A szerző egyik megdöbbentő megállapítása szerint a magyar cégek elsősorban az ügyfelek és a tulajdonosok felé etikusak! A munkavállalók pedig ennek a rendszernek egyfajta kiszolgálói. Ha az ilyen légkörű cégeknél az etikai szabályok és a törvények betartásának szigorú felügyeletére nincs mód, lehetőség, kapacitás, nagyon hamar elfajulhatnak a dolgok. A közvélemény pedig értetlenkedve olvassa a #metoo beszámolókat, de a történések hátterével és azok megelőzhetőségével kevesen foglalkoznak!

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://profigrammers.blog.hu/api/trackback/id/tr2113173200

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

steery 2017.11.04. 15:34:15

És van ennek a témakörnek egy másik oldala is, amiről jelenleg senki nem beszél. Arról, hogy jog szerint a vádlottat addig ártatlannak kell tartani, amíg be nem bizonyosodik a bűnössége. Amikor azt látom a médiában, hogy nők megvádolnak férfiakat azzal, hogy valamikor régen, sok-sok évvel korábban zaklatták őket vagy szexuális erőszakot követtek el ellenük, mire mindenki rögtön bűnösnek és fekete seggű ördögnek kiáltja ki őket és kirúgják őket a munkahelyükről, kiközösítik őket és tönkreteszik nem csak a karrierjüket, de szó szerint az életüket is, és ezt senki sem furcsálja, senki sem ítéli el, akkor abban a társadalomban nekem semmi bizodalmam nincs és csöppnyi igazságot sem látok abban, hogy egy állítólagos igazságtalanságot aránytalanul durván megtorolnak több tényleges igazságtalanság alkalmazásával. Amit a média és a vádlottakat kapásból elítélő környezetük művel, az közönséges bűncselekmény, amiért nagyon szigorúan meg kellene büntetni őket!
Igazságot és méltányos bánásmódot Kevin Spaceynek, Harvey Weinsteinnek és a többi vádlottnak! Mindaddig, amíg a bíróság bűnösnek nem találja és el nem ítéli őket!!! Mert nem a média feladata pellengérre állítani és felkoncoltatni őket!!!

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.11.04. 16:40:41

@steery:

Nagyon nehéz itt igazságot tenni, mert hát az sem lenne jó, ha a média addig nem foglalkozhatna egy üggyel, amíg jogerős ítélet nem születik benne. Inkább az kifogásolható, amit te is írsz, hogy a média már jóelőre ítéletet hoz ill. formálja a közvéleményt. A közvélemény általi erkölcsi lincselésről már nem is beszélve, na de a közvéleményt teljes lehetetlenség korlátozni vagy büntetni.

A szenzációhajhászás sajnos sok életet és karriert tett tönkre. Lásd pl. Kevin Spacey esetét, akit gyakorlatilag páriává tett a cégek megfelelési kényszere. Esélyes, hogy anyagilaf is a padlóra küldik, mert perek sorozatát indítják ellene.

Billy Hill 2017.11.04. 16:41:10

@steery: Nagy hülyék voltak az említettek. Csak tagadni kellett volna, vagy nem kommentálni, egyidejűleg az ügyvéddel megüzenni mindenkinek, hogy említésenként 1 millió dollárt fognak leperelni mindenkiről, aki ilyesmit ír róluk. Bevételi forrásnak sem rossz a filmezés/tévézés utáni időkre félretéve, mert azért csak el lesznek tüntetve - attól függetlenül, hogy lesz-e bizonyítás, vagy csak állítások vannak.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.11.04. 16:45:57

@Billy Hill:

A média általában nem állít, hanem csak tudósít, ezért jogilag nem megfogható. Pl. a német sajtó ilyenkor következetesen a Konjunktivot használja (vagy interjút közöl, amelyben az állítást a megszólaltatott személy teszi, nem a médium).