A legtöbbünk bánta meg már döntését. Vagy azért, mert érzelmi alapon hozta, vagy azért, mert racionálisan. Mi alapján dől el, épp hogyan döntünk? Csak ez a két mód létezik? A magánéletben, illetve a munkában másképp dönt az ember? Megtanulható, hogy miként döntsön jól?

foto: http://collegeinformations.com/tag/choose-a-major/

A jósnőtől a tudományos vagy annak tűnő szakkönyveken át a saját módszer kifejlesztéséig rengeteg segítségünk van a döntéseinkhez.

Ezek többségénél nem a tudatosság a legfőbb jellemző. A tudatalatti hatásaival egyre többen foglalkoznak. Nemrég Uwe Albrecht, egy német orvos írt erről. Szerinte a testünkben lévő bioenergiák határozzák meg döntéseinket, és ha ezeket a tudatosan vizsgáljuk, megértjük saját működésünket és döntéseinket. 

foto:bitcoinnews

De akinek idegen az energiagyógyászat, hol talál egyszerűen hasznosítható segítséget, olyat, amelyik a magánéletben és a munkában is hatékony?

Nézzük előbb a munkát.

A cégtulajdonosok már jól tudják. Egyre keményebb a küzdelem, ideje újabb nehézfegyvert harcrendbe állítani. A vállalatvezetők és trénerek újra kinyitották a fegyverszekrényt, és elő is vettek hat kalapot.  

Az egyik manapság felkapott irányítási, döntési technika a Hat kalap elmélet.  A félreértések elkerülése végett: nem divattanácsokat szeretnék osztogatni, bár a divatcégek irányításában is jól használható ez a döntési mechanizmus.

Az elméletet Edward de Bono dolgozta ki. A wikipedia szerint az amerikai pszichológus módszere szándékosan mesterkélt. A célja, hogy vitatkozás helyett párhuzamos gondolkodásra késztesse a kollégákat. Egy probléma megoldásához így gyorsabb út vezethet, és jobb megoldás születhet, mint a hagyományos vitával, érvek ütköztetésével.

Ezt ma már tapasztalatok is alátámasztják. Van olyan óriáscég, ahol korábban egésznapos értekezleteket tartottak, ugyanabban a kérdésben a Hat kalap módszerrel viszont csak negyedóra kellett a döntéshozatalhoz.

forrás:edwdebono.com

A módszerről alaposan és bőven a Bono fémjelezte cég honlapján tudhatunk meg többet.  A reklámszöveg a módszer lényegét nem árulja el, pedig ez az, ami egyszerűségében zseniális.

foto:Times of India

Szakemberek szerint az emberi agy, akkor a leghatékonyabb, ha egy bizonyos pillanatban csak egy dologra koncentrál. Ha egy csapat tagjai tudatosan egy időpontban, csak egy szempont alapján vizsgálják, miként lehet megoldani egy problémát, sokkal hatékonyabban dolgozhatnak és a döntések is hamarabb születnek meg.

forrás:edwdebono.com

Edward de Bono a folyamat megkönnyítésére hat különböző színű kalapot jelölt ki.

Készítette: Birtalan Balázs  

A fehér színű fejfedő a tények szimbóluma. Ha ezt teszik fel a megbeszélés résztvevői, akkor csak és kizárólag az objektív dolgokkal szabad foglalkozniuk.  Összegyűjtik a döntéshez vagy problémához kacsolódó tényeket, számításokat.

Itt nincs helye az érveknek, érzéseknek.

Azok a piros kalap alatti időszakban kerülnek elő. Ebben az időszakban ilyen mondatok hangzanak el, mint „szerintem ez egy hülyeség” vagy „nem érzem igazán jónak a dolgot”, illetve „érzem, hogy ez működik”.

Egymás érzéseit azonban nem minősítik, mindenki csak saját érzéseiről beszélhet.

A fekete kalap alatt a kételyekkel és a dolgok „sötét” oldalával lehet foglalkozni. Itt van helye a „miért nem sikerülhet” vagy „miért nem fog működni” mondatoknak. Ez az időszak a reálisan várható nehézségek számbavételére szolgál.  

A sárga kalap a pozitív gondolkodás jele. Ez alatt a „de jó lesz, ha megcsinálom” gondolatoknak van helye, itt van lehetőség pozitív szemléletmódba kapcsolni. Itt a várható haszonról is beszélünk, a sárga kalap felvillanyoz.

A zöld kalap a kreatív, határtalan ötletelés jelzője. Viselőik a legképtelenebb megoldási javaslatokat is bedobják a közösbe. Akármilyen őrültnek is tűnik az ötlet, érdemes meghallgatni.

A kék kalap pedig a tervszerű megvalósítás, a részletes munkatervezés kidolgozásának szimbóluma.

Vajon a módszer használható lenne a magánéleti döntések meghozatalakor is? Amikor a mindennapjainkról, párunkról, lakás- vagy autóvásárlásról döntünk, hogyan mérlegelünk?  Melyik kalap van a fejünkön, amikor kimondjuk a döntő szót?

foto:Blog Nieche

Mindannyian átélhettünk már olyan esetet, amikor úgy határoztunk, hogy nem vesszük kezünkbe az irányítást, hanem engedjük, hogy mások döntsenek helyettünk.  Szerencsés esetben ez tudatos, de az is előfordul, hogy nem tudunk dönteni, ezért nyugszunk bele más döntéseibe.

Platón óta a filozófusok a döntéshozatalt vagy emocionális, vagy racionális folyamatként írják le. A modern orvostudomány egy fontos területe, az idegsejtkutatás legfrissebb eredményei is sok mindent igazolnak. A szakemberek ma már kutatási eredményekkel is alátámasztották a korábbi közvélekedést, mely szerint a nők inkább érzelmi alapon, a férfiak pedig inkább racionálisan döntenek.  A kivételek persze erősítik a szabályt.

foto:istock

Arról sokat lehet vitatkozni, hogy a magánéleti döntésekben a hat különböző szempontnak egyenrangúnak kell-e lennie? Jó az, ha egy döntésben nem engedjük, hogy az érzelmek felülírják a racionalitást és a józanságot? Vagy az, ha mindig a biztos talajon állunk, de esetleg lemaradunk olyan élményekről, melyek az „ őrült” vagy annak tűnő döntések nélkül elérhetetlenek?

Ha legalább azt eldöntöttük, hogy a döntési folyamatainkat megváltoztatjuk, első lépésként hasznos lehet a Hat kalap elmélet használata.

Így legalább azt ki lehet zárni, hogy vagy kizárólag érzelmi alapú, vagy kizárólag racionális döntések szülessenek.  A kalapok abban segítenek, hogy egy problémát több szempontból is megvizsgáljunk, hisz a több szem többet lát elv a nézőpontokra is igaz lehet.