Empatika
2018. május 03. írta: Profigrammers

Empatika

Empatikusak vagyunk, hiszünk a csapatmunkában és meg lehet győzni minket, hiszünk az okos érveknek és azok hatására megváltoztatjuk véleményünket. Ezt állították magukról a magyarok egy kérdőívben.

forrás:openclipart

Üzletemberek és cégek életének izgalmas, drámai vagy épp vicces pillanataiban osztozhatunk egy hamarosan induló TV-sorozat segítségével. Az AXN ennek kapcsán készített felmérést.  Az interneten válaszolók 73,6%-a azt állította magáról, hogy szívesen működik együtt munkatársaival egy-egy feladat megoldásán. 88% szívesen változtat elképzelésein, amennyiben logikus, meggyőző érveléssel hatnak rá.

A válaszadók háromnegyede (75%) hiszi azt, hogy kollégái őt rugalmas, megbízható munkatársnak tartják, és csupán 8,6% véli úgy, hogy a többiek irigyek rá.  Jelentős többségű  (75%) dolgozó tartja magát rendkívül empatikusnak, és ugyanennyien tartják fontosnak, hogy egy jó vezető hagyja kibontakozni kollégáit.

Valószínűleg a TV-sorozatban szereplő cégeknél egészen más lesz az arány, hisz a szórakoztatás egyik alapja a konfliktus. Ármány és versengés, no meg egy csipet (munkahelyi) szerelem. 

Mennyire reális a felmérés eredménye? Valóban ilyen a magyar munkavállalók többsége?

Kezdjük talán az empátiával.  A beleérző képesség velünk születik, de a mértékét teljesen megváltoztathatja neveltetésünk.  Rengeteg kutatás eredménye bizonyította, hogy az érzelmi fejlődés egyik legfontosabb szakasza három éves korig tart. Akkor olyan – egész életre – meghatározó kötődési minták alakulnak ki, melyek alapján és részben miatt dől el, hogy felnőttként hogyan viszonyulunk embertársainkhoz, hogyan illeszkedünk be csoportokba, és mekkora lesz az a képességünk, hogy a másik lelkiállapotát megértsük, és esetleg együttérzően viselkedjünk vele.

Természetesen az empátiaképességünket a saját pillanatnyi lelkiállapotunk is jelentősen befolyásolja, hisz akinek magának is gondjai vannak, kevésbé lesz figyelmes és együttérző más gondjaival. Mindezek mellett és ellene is rengeteg példát lehet hozni, hisz mindenki személyisége más.

Az empátia képessége azonban fejleszthető. Vállalati trénerek nagyon sok gyakorlatot ismernek és alkalmaznak is erre. Empátia nélkül ugyanis sokkal nehezebb csoportban dolgozni. Rengeteg előnyt jelenthet a munkavállalóknak és a cégnek is az empatikus dolgozó.

forrás: Financial Tribune

A kutatások metodikájával foglalkozó blog az OnLime 2009-es írása szerint az internetes kérdőívekre adott válaszok alapján hozott következtetéseket – kis korrekcióval persze – igazi véleményként lehet értelmezni és elfogadni. Rengeteg termék és szolgáltatás online tesztje és kutatása alapján állt össze a kép. A piackutatással foglalkozók között akkoriban éles vita volt arról, hogy az internetes név nélküliség mögé bújt válaszadók „hazudnak”-e vagy értelmezhető és elfogadható-e a véleményük?  Azóta jó pár év telt el, és a marketinggel foglalkozók elfogadják a netes kutatási eredményeket is, tehát kimondható, hogy alapvető problémák nincsenek ezzel.

A kérdés az, hogyha önmagunkról kell írni, hazudunk-e? Ha igen, miért?

 

Az egyik alapkérdés az önismeret. Ennek hiánya könnyen vezet hazugsághoz. Ekkor azonban nem tudatos a megtévesztés. Az ilyen ember a saját magáról élő belső képet vetíti ki. Ha ez a kép torz, a többiek sem olyannak ismernek meg minket, amilyenek valóban vagyunk.

A – már korábban is említett – anonim netes világban számtalan oka lehet, hogy másnak adja ki magát valaki.  Van, hogy szórakoztatónak tartja valaki, hogy egy beszélgetésben ellenkező neműnek adja ki magát, vagy az illető személyiségzavara az indok.

Ha az anonimitás megszűnik, akkor az érdek lehet a meghatározó. Miért hazudunk az Instagram, Facebook posztokban, képeken, miért írunk magunkról a valóságnál jobbakat vagy miért állítjuk az önéletrajzunkban, hogy képesek vagyunk valamire, ha egyébként nem?

ű

forrás:Pinterest

Az meg aztán már egészen megdöbbentő dolgokat hozhat, ha a lebukástól való félelem miatt újabb füllentés jön. A hazugságspirál végén általában nagy a pofára esés, csak óriási katarzissal lehet befejezni az ámokfutást.

Szerencsére van módszer arra, hogy ellenőrizzük a felmérés eredményét. Saját munkakörnyezetünkben nézzünk szét. Vajon a kollégák háromnegyede tényleg empatikusan viselkedik? Velünk is? Tényleg meggyőzhetők észérvekkel, logikus vitában? A főnökeink többsége hagy minket kibontakozni? Nos, hihető a felmérés végeredménye?

 

A bejegyzés trackback címe:

https://profigrammers.blog.hu/api/trackback/id/tr1113887448

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása