Mindössze tizenkét évünk van, hogy megmentsük a Földet. Ezt a mondatot nem egy tudományos-fantasztikus filmben mondja a főhős, hanem az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testülete.
A Global News erről szóló összeállításából kiderül, hogy a jelentés igazán vészjósló, és azonnali cselekvésre ösztönöz. Készítői szerint az ember által okozott CO2-kibocsájtást 2030-ig a 2010-es mértékhez képest 45%-kal kellene csökkenteni, és az évszázad közepéig nullára kell leszorítani.
A tudósok szerint csak így lehetne elérni, hogy az éghajlat felmelegedésének üteme ne gyorsuljon tovább.
A 728 oldalas tanulmány az időjárás, a klíma, a gazdaság, az emberi egészség és az ökoszisztémák összefüggéseivel foglalkozik. Egyik legfontosabb megállapítása az, hogy nagyjából egy évtizede maradt a világnak arra, hogy megakadályozza, hogy a Föld végérvényesen a szélsőséges felmelegedés útjára lépjen az emberi tevékenység következtében.
Ha ezt a szén-dioxid-kibocsájtási szintet nem lehet csökkenteni, akkor a légkörből más úton kell kivonni az üvegházhatást is okozó gázt.
A jelentés készítői a felmelegedés miatti apokaliptikus állapotokat is leírták.
Úgy számolnak, hogy ha az emberiség nem változtat, az évszázad végére a tengerek szintje tíz centiméterrel emelkedik meg. Az Északi-sarkvidéken tízévente teljesen elolvadna a jég és az összes korallzátony elhalna.
Az, hogy az USA elnöke, Donald Trump nemrég felmondta a párizsi klímaegyezményt két dolgot is jelenthet. A világ politikai elitjének egy része vagy nem hisz a tudósoknak, vagy a rövid távú céljait alárendeli a kérdés megoldásának.
A civil mozgalmak ezt látva már régóta mondják: ideje a társadalmaknak saját kezükbe venni a dolgokat, és megtenni, amit az egyén is megtehet.
Nemrég egy holland fiatal állt elő egy korszakalkotó ötlettel, így elkezdődhet a Föld legnagyobb óceáni szemétszigetének felszámolása.
A híradókban egyre-másra jelennek meg az óceánparti vagy épp a lakóházak melletti árokpartról szemetet gyűjtő aktivistákról szóló riportok, de ez a Föld megmentéséhez kevés.
Egyre fontosabb lesz azokra a mérnökökre vagy technológiai cégekre figyelni, akik az energiatermelésben és gazdálkodásban dolgoznak és alkotnak.
Ezek a csapatok ugyanis képesek olyan környezetkímélő technológiát kitalálni – és ami ugyanilyen fontos – üzemeltetni, amelyek lehetővé teszik, hogy a széles tömegek is valóban hozzájáruljanak a Föld megóvásához.
A szél, nap vagy geotermikus energiákat használó hűtő-fűtő-áramtermelési rendszerek tervezése, építése és üzemeltetése nemcsak magas technikai felkészültséget igénylő feladat. Az ilyen Föld-barát rendszereket üzemeltetők mindennapjai megváltoznak. A környezettudatos gondolkodás „elhatalmasodik” rajtuk.
Kérdés, hogy mi volt előbb. A környezetvédelmi elkötelezettség miatt választ az ember energiatakarékos rendszereket, vagy a várható megtakarítás miatt használ ilyet, és később emiatt lesz fogékonyabb a környezetvédelemre?
Ma még a világ szén-dioxid-kibocsátásának nagy részéért az ipar a felelős ráadásul tavaly több országban is emelkedett a szennyezés mértéke.
A szkeptikusok szerint amíg ezzel a tényezővel nem kezd valamit a világ, nem is érdemes a kisfogyasztóknak a – ma még sokszor drága – környezetkímélő rendszerekre áldozni a pénzt.
Ráadásul – főleg az elektromos autók esetében – sokszor egészen durva vita alakul ki arról, hogy a környezetvédőnek gondolt technológia valójában mennyire óvja a Földet.
Így talán nem marad más lehetőség, mint megtenni, amit megtehetünk és felkészülni az egyre szélsőségesebb körülményekre. A biztosítók már megkongatták a vészharangot. Egyre nagyobb áradásokra, hosszabb és keményebb hőhullámokra valamint egyre erősebb szelet hozó viharokra számítanak.
Ma még úgy tűnik: az Apokalipszis mindenképp eljő. Maximum nem holnap, hanem holnapután.