Az emberiség közlekedésének jövője, a Föld megmentésének lehetősége.

Ezek a jelzők sokszor olvashatók, amikor az elektromos meghajtású járművekről van szó. A téma iránti érdeklődést jól jelzi, hogy a különféle híroldalakon rengeteg cikk szól az iparág újdonságairól.

Amagán használatú elektromos autók elterjedése után egyre többen keresik a technológia ipari felhasználási lehetőségeit.

Legutóbb az Index egy amerikai startup cégről írt, akik egy teljesen elektromos kamiont mutattak be. A fejlesztők szerint ez az igazán környezetbarát szállítóeszköz nem pedig a TESLA és a HYUNDAI hibrid és hidrogénnel működő vontatói.

Az elektromos autók felhasználásának ma már tényleg csak az akkumulátorok tárolókapacitása szab határt. A minél nagyobb, annál jobb logika alapján érthető, hogy a teherautók vagy akár a teherszállító hajók felé fordulnak a tervezők. Nem véletlen gondolkodott nagyban és készítette el a TESLA a Cybertruck-ot.

A jármű nemcsak a kerekekre ható nyomatékával és „lóerejével” emelkedik ki az eddigi elektromos kocsik közül. Az óriási karosszériába elég sok akkumulátor is belefér, így egy töltéssel az autó akár 800 km távolságot is meg tud tenni. Ugyanannyiszor vagy kevesebbszer kell „tankolni”, mint a benzin- vagy dieselüzemű kocsikat.

Az már lassan megszokott, hogy rendőrök is elektromos autóban ülnek, de modern világunkban arra eddig még nem volt példa, hogy a tűzoltók is ilyeneket használjanak. Kaliforniában azonban nemsokára szolgálatba áll a világ első teljesen elektromos meghajtású tűzoltóautója. A Totalcar szerint tőlünk nem messze készül a gép.

A Szilícium-völgyben fogják használni a kocsit, melyet az osztrák Rosenbauer készít. A cég régebbi modelljeiből Magyarországon is sok fut. Az új elektromos gépre azonban még biztosan sokáig kell várnunk. Az ára jelenleg 1,2 millió dollár. Egyelőre egy készült belőle. Harminc kilométer messzire jut egy töltéssel, de a vízpumpáit is az akkumulátorok működtetik. Biztos, ami biztos azért lesz bennne egy generátor is, nehogy rosszkor merüljenek le az elemek.

Kevés új van a nap alatt, módosíthatnánk az ismert mondást. Az elektromos hajtású járművek ugrásszerű fejlődése ugyanis nem újdonság. A technológia egyidős a járművekkel. Sőt, az elektromos roller például meg is előzte a benzinmotoros változatot.

.

Egy New York-i cég, az – AUTOPED – már 1915-ben piacra dobott egy elektromos rollert. A ma ismert konstrukciókhoz nagyon hasonlító, de lényegesen robosztusabb eszköz jóvoltából – a hirdetések szerint – az embereknek soha többé nem kell szaladniuk.

Két évvel később pedig már annyire beindult az üzlet, hogy a mai négykerekű görkorcsolyákhoz hasonlító eszközt is készítettek.

Az amerikai piac után 1916-ban már Párizs volt a következő állomás. Egy ottani lapban jelent meg egy kép Florence Priscilla Normannról.

Az angol feminista – akit akkoriban csak a brit szüfrazsettként emlegetett a sajtó – a fényképen épp londoni munkahelyére tart rollerével. Ekkor már az európaiak is az új őrület bűvkörében voltak. Még az olyan nagy biciklis nemzet tagjait is meghódította a szerkezet, mint a hollandokat.

A kis elektromos motorral felszerelt roller akár 40 km/órával is repesztett. Legnagyobb ellenzői szerint pont ez volt az egyik legnagyobb bajaTúl gyors volt ahhoz a korszakhoz. Nem csoda, hogy szinte eszeveszett száguldásnak tűnt ez, hisz akkoriban még az autók sem nagyon voltak gyorsabbak.

Bármennyire is jó móka volt az elektromos roller, az akkumulátorok kapacitása miatt lassan kikopott a világból. 1920-ban az amerikai postásokat már a szerkezet benzinmotoros változatával szerelték fel. Ezek egy gallon (azaz 3,8 liter benzinnel) akár 100 mérföld ( 160 km) távolságra is eljutottak.

A rollerekhez hasonlóan torpant meg az elektromos autók fejlődése is. A század első éveiben New Yorkban még több elektromos töltőállomás volt, mint benzinkút. Akkor 33 ezer regisztrált villanyautó futott az amerikai utakon. A belső égésű és a gőz hajtotta kocsikhoz képest jobban használhatók voltak. Azonnal indultak, nem kellett fűteni, kurblizni és sebességet váltani. Elsőként a nők és az orvosok kezdték el használni tömegesen őket, de 1897-ben London és New York utcáin már lehetett elektromos autóval taxizni.

Az elektromos autók fejlődéséről a Player készített egy alapos összeállítást. Ebből az is kiderül, hogy az első elektromos autót tulajdonképpen Jedlik Ányos építette meg, amikor feltalálta a villámdelejes forgonyt – azaz elektromotort. Rögvest épített hozzá egy kis guruló talpat is, így kész is volt az első elektromos hajtású kocsi.

Bécsben a Műszaki Múzeumban egy különleges kiállítás foglalkozik az 1900-as évek fejlesztéseivel. Egy osztrák kocsiépítő, Ludwig Lohner alkalmazásában és üzemében az akkor 23 éves Ferdinand Porsche szerelt először kerékagyba hajtómotort, majd később megalkotta az első négykerék hajtású autót.

A korszak legnépszerűbb autója a Columbia Runabout volt. Ebből már több mint ezer darabot adtak el. Az 540 kilogrammos kocsi 24 km/órával tudott menni, és 64 km távolságot is megtett egyetlen feltöltéssel. 750 dollárba került ez biztosan sokat dobott a népszerűségén, mert a korabeli beszámolók szerint a kétszemélyes járgányt nem lehetett könnyű vezetni a kormányrúdjával. Városokban azonban tökéletes közlekedési eszköz volt.

A Chrysler elődjének tekintett cég ezen kívül még vagy húszféle elektromos kocsit és pár benzinest is gyártott.

Mindezekből egyértelmű, hogy az akkori elektromos járművek gyenge pontja az akkumulátor volt. Ólomsavas telepeket használtak, bár Edison már a nikkel-vas akkumulátort is kifejlesztette. Mostanság újra elővették a tervrajzokat. Az eddig elterjedt lítiumion-akkumulátorokkal szemben ugyanis alternatívát jelenthet Edison ötlete.

Lehet, hogy érdemes lenne a múlt század fordulóján kitalált egyéb szerkezetek tervrajzaiban is kutakodni? Egy ügyes mérnök az irattárakban találhatna még pár olyan dolgot, melyekről le kéne törölni a port, és egy-egy szerkezetet újra- vagy átépítve felébreszteni Csipkerózsika álmából?