A jótékonykodás alapvető szükséglet. Talán nem is csak emberi tulajdonság. A kiscicákat felnevelő kutyák és egymásnak érdek nélkül segítő állatok – mai ismereteink szerint – nem tudatos döntés miatt, hanem ösztönösen teszik a dolgukat.

foto:zoozoo.hu

A főemlősöknél azonban már különböző mértékű egyéni és csoportos szocializációt figyelhetünk meg. Tudósok nemcsak egymás utódainak gondozását figyelték meg, hanem a csapat- vagy fajtárs, illetve egy másik állat érdek nélküli gondozását, segítését is.

Etológusok az emlősöknél csak kétpólusú kapcsolatokat figyeltek meg. A főemlősöknél azonban a hím-nőstény, szülő-utód kapcsolat mellett a játszótársi státusz is megjelenik.  A főemlősök viselkedéséről  tudományosabban itt olvashatunk. 

Néha megdöbbentő az érzelmek megnyilvánulása. Egy preparált kémkamerával készült  BBC filmben még azt is láthattuk, ahogy egy csimpánz házi kedvencként szeretget egy macskafélét.

A tudatos érdek nélküli jótett – ahogy a wikipedia meghatározza a jótékonykodást – emberi dolog. Sőt emberséges. Az ókori görögöknél még csak kevés leírása van – de létezik – a jótékonykodásnak, ám a Római Birodalom fővárosában rendszeresen adtak pénz, élelmet a rászorulóknak.  A vallások pedig „szentesítették” mindezt, hisz nincs olyan hitrendszer, ahol az elesettek, rászorulók segítése ne tetszene az isteneknek.

A XV. századtól az egyházi segítségnyújtás mellett megjelent a szolidaritás világi kifejezése is. Elsőként a németalföldön jegyezték fel a polgárok jótékonykodását. A XIX. században jelentek meg az alapítványok.  Az írott sajtó miatt – mivel sokan értesülhettek a jótékonykodóról és annak tetteiről – egyre többen használták fel az adományozást egyfajta személyes PR-ra. A vagyonosabbak hamar rájöttek, hogy miként mutathatják meg „ízlésesen” vagyonosságukat a velük egy társadalmi rétegbe tartozóknak. Az úri társaság hamar rákapott a jótékonysági estekre és bálokra. Az iparosodás korában pedig – egy angol mondás szerint – a gazdagok lelkiismeretének megnyugtatása volt 

a jótékonykodás. A jótettek indoka keveset változott, a formája azonban igen.  Az információs társadalomban egyre nagyobb szerepe van az önkéntességnek. Minderről egy alapos kutatásban is olvashatunk.

Az egyre nagyobb cégek és szervezetek létrejöttével pedig megjelent a társadalmi felelősségvállalás kérdése. Ez pedig – a Piac és Profit szerint – nem jótékonykodás, hanem szemlélet.

Az ókori görögök szerint addig terjed a felelősségünk, amíg a hangunk hallatszik.  Az információs társadalomban egyre több cégnek ér el a „hangja”, működésének hatása messzire.  A cégek jótékonysága vagy a társadalmi szerep vállalása pedig nemcsak azoknak jó, akik kapják az ajándékokat vagy akiken segítenek.

foto:Profigram

A programokban résztvevőket is megérinti a jótett jó érzése. Ha ez a hagyományoknak megfelelően – év vége felé, az ünnepi időszakban történik – a hatás sokszoros lehet. A rászorulók szempontjából pedig fontos, hogy a szűkösebb januári vagy tavaszi időszakban sem maradjon el az önkéntes munka vagy jótékonykodás.  Mert a segítség nemcsak karácsonykor jön jól.