Okosszemüveg, okoskarkötő és mesterséges intelligenciával működő MRI. Három olyan eszköz, amely ma már tömegeknek is elérhető Magyarországon.

Nem telik el nap, hogy a fejlesztő mérnökök vagy tudósok ne mutatnának újabb – valóban hasznos és segítséget jelentő – eszközöket. A kórházakban vagy az orvosi rendelőkben mégis az az érzése az embernek, hogy egyre több a beteg.  Európa polgárainak egészségügyi helyzetéről évente készül átfogó felmérés és annak adatai alapján elemzés. 

A Napi.hu az európai egészségügyi rendszer állapotát vizsgáló szervezet legfrissebb statisztikáját elemezte. Az egyik legfontosabb megállapítás az, hogy az egészségügybe rengeteg pénzt kell fektetni, csak nem mindegy, hogyan. A legjobbnak értékelt egészségügyi rendszerek üzemeltetői – Hollandia, Svájc, Dánia – gazdaságilag erős, jóléti államok. Van pénz az emberek gyógyítására és

betegségmegelőző programok indítására. De az is fontos, hogy a pénz felhasználását elsősorban szakemberre bízzák. A felmérés eredménye szerint az éllovas Hollandiában az egészségügyet érintő döntésekbe az átlagnál nagyobb mértékben vonják be az egészségügyi szakértőket, a betegeket képviselő szervezeteket, míg a politikusokat és a pénzügyi döntéshozókat a lehető legtávolabb tartják a rendszertől.

A térkép alapján hamar magyarázatot találhatunk arra is, hogy miért Európa közép-keleti régiójában élők halnak meg a leghamarabb. A 444 friss statisztikája szerint ugyanis a legtöbb magyar férfi 65-69 évesen hal meg. A nők szerencsére  jóval hosszabb időre tervezhetnek. Náluk az átlagos életkor 85-89 év.

forrás:444.hu

Az egyre romló adatokból az is kiderült, hogy elsősorban olyan betegségek miatt halnak meg a legtöbben, melyek hosszú lefolyásúak. Többnyire lassan alakulnak ki, és a tünetek megjelenése előtt már diagnosztizálhatók. 

Az egészségügyi technológiai fejlesztések jó része pedig pont a diagnosztikáról szól. Az orvosok szerint attól még messze vagyunk, hogy egy csepp vérből minden betegség kimutatható legyen, de azért ma már egy komplett vizsgálat alapján nagy biztonsággal megállapítható, hogy a szervezet mely részével lehet baj, vagy mire kell jobban odafigyelni. Ráadásul ma már nemcsak a vérvétel, hanem a komolyabb, célzott diagnosztikai eszközök is egyre elérhetőbbek a nagyobb tömegeknek is.

forrás:human.de

A technológiai arzenál egyre bővül, és egyre gyorsabban változik. Ma már nemcsak szakemberekhez kopogtatnak be naponta újabb „kütyükkel” az egészségügyi iparban dolgozók, hanem az átlagos okostelefon-használók is számtalan applikáció és eszköz közül válogathatnak. Ezekkel nyomon követhetik egészségük állapotát, és testük vagy egyéb adataik változásából a szerkezetek és programok egyre nagyobb biztonsággal meg tudják mondani, hogy milyen betegség fenyeget. Aki tudatos e téren, már az orvosi vizit előtt rengeteg információval rendelkezhet az állapotáról. 

Az egészségügy is olyan, mint a foci, mindenki ért hozzá. Se szeri, se száma a betegségeket és azok gyógyítását leíró weboldalaknak, melyeken sajnos nagyon sok butaságot is találni. Talán ezért, de az orvosok többsége nem nagyon örül, ha a páciens már mindennek utánanézett a neten.

Számos veszély is fenyegeti a kutakodót. Az internet bugyraiban legutóbb megint feltűnt egy elfeledettnek hitt „csodaszer” az MMS. Korábban már lehetett hallani a csodacseppekről. A mindenféle súlyos betegség ellen kínált szer eddig 18 országban okozott súlyos mérgezést, így az egészségügyi hatóságok újabb figyelmeztetést adtak ki miatta. A szerben rejlő halálos veszélyről itt nézhetünk meg egy tudósítást. 

Pont az ilyen életveszélyes szerek miatt indítottak felvilágosító kampányt a hatóságok, melyben azt kérik, hogy senki ne vegyen gyógyszert a neten.

Ha sikerül bejutni az orvoshoz, akkor – országoktól függően – nagyobb esély van a gyógyulásra. A technológiai fejlődésnek köszönhetően nemcsak a megelőzésben és a diagnosztikában, hanem a gyógyításban is egyre több a lehetőség, eszköz, szerkezet, program. A fejlett, jól működő egészségügyi rendszerekben, jól felszerelt és jól működő kórházakban rengeteg olyan eszköz van, mely lényegesen megrövidíti a gyógyulási időt. Egy esetleges rehabilitációs vagy életminőség-javító, helyreállító folyamathoz pedig ma már olyan eszközök is vannak, melyekről korábban csak a tudományos-fantasztikus könyvekben olvashattunk.

Legutóbb óriási áttörést értek el az agyhullámok vezérelte robotkar fejlesztésében. Először lehetett folyamatosan és finom mozgásokkal úgy vezérelni egy kart, hogy a páciens fején kívülről volt volt az agyhullámokat érzékelő „sapka”. Mindeközben a beépített elektronikákkal vezérelhető  protézisek használata lassan mindennapos lesz. A tudósok szerint a külső elektródákkal vezérelhető szerkezetek már nemcsak a gyógyászatban használhatók majd.  

Az otthoni gyógyítás területén azonban úgy tűnik, még van fejlődési lehetőség.    Azon betegségeknél lehet hasznos az otthoni terápia, melyeknél viszonylag kevés orvosi beavatkozásra van szükség, és az is megoldható technológiai eszközök segítségével.

Az egyik ilyen, a tompalátás kezelése, gyógyítása. Ma már van olyan eszköz, amellyel az orvosok hatékonyan és egyszerűen kezelhetik a rosszul látó gyerekeket és felnőtteket. A valódi gyógyuláshoz azonban – mint sokszor – itt is a páciens akarata, elszántsága és kitartása kell.

foto:AmblyoSOL rendszer/PROFIGRAM

Az eszközök fejlesztői szerint ők csak a lehetőséget adnak.  Az orvosok, a pénzügyi és politikai döntéshozók, de legfőképp a betegek döntik el, hogy saját egészségükkel mennyire törődnek. Mennyire élnek egészségtudatosan, ha úgy érzik, valami nem stimmel, elmennek-e orvoshoz, és ha nem elégedettek az eredményekkel, megkeresik-e, hogy mit és hogyan lehet változtatni a terápián. Az ugyanis egyértelmű kell legyen: ha mi nem teszünk magunkért semmit, senki sem fog.