Az ember egy céghez lép be, de főnökének adja be a felmondását. Ez is jól mutatja, hogy egy munkavállaló életében mennyire fontos szerepet tölt be a munkahelyi vezető.
Photo by Miguel Á. Padriñán from Pexels
A Világgazdaság összeállításából kiderül: egy felmérés szerint a felmondások harmadik leggyakoribb oka, a munkahelyi vezető. Az alább látható grafikonból az is kiderül, hogy az első két indok is szorosan köthető a vállalat vezetéséhez.
Életünk legalább egyharmadát a munkahelyünkön töltjük, nem mindegy, hogy emberileg és szakmailag milyen a közvetlen főnökünk vagy középvezetőnk.
A felmondási indokokok alapján úgy tűnik, a magyar főnökök kiválasztásában vagy kinevezésében elég nagy kompromisszumokat enged meg a rendszer. Azt a vezetők kiválasztásával foglalkozók is tudják, hogy az ember nem cserél jellemet amint belép a munkahelyére. A felmondási statisztikák adatai szerint ennek ellenére nagyon sok vezetői erénnyel nem megáldott, a pozícióhoz nem megfelelő jellemű ember dolgozik mégis a munkahelyeken.
forrás:cleverism
Ezeket az embereket bátran nevezhetjük főnöknek. De szerencsére azonban még van olyan munkahely, ahol vezető ül a napfényes irodában.
Mi a különbség a főnök és a vezető között? Már a két szó hangzása is más.
A főnök szónak van negatív értelme is. Ha azt halljuk, hogy valaki főnökösködik, biztosan nem egy pozitív kisugárzású emberre vagy kívánatos helyzetre gondolunk. Az Oxford értelmező szótár szerint a főnök az a személy, aki irányítja a dolgozókat vagy szervezetet. Tetszik vagy sem: a főnöknek hatalma van a dolgozó felett. Akaratunk ellenére is dönthet a cégnél betöltött szerepünkről és pozíciónkról. A főnök tisztában van azzal, hogy mire képesek az emberei, és a hatalmánál fogva azokat mindig a megfelelő pozícióba és munkahelyre irányítja.
Maga a szó szinte katonás keménységet sugall. A főnöknek nem kell megkérdeznie minket, amikor dönt rólunk. Irányít, határoz és végrehajtat.
A vezető már egy jóval pozitívabb kicsengésű szó. A munkahelyi vezetők többnyire nem uralkodnak, nem parancsolnak, hanem javasolnak, kérnek.
Egyfajta mentorként segítik beosztottjaikat, és a kommunikáció köztük és a dolgozók között kétirányú. Az igazi vezető ért a beosztottja munkájához, és ha kell, megmutatja neki, hogyan lehet legjobban elvégezni a feladatot. Nem csinálja meg helyette, de eléri, hogy a dolgozó szívesen tegye a dolgát. A beosztottjai mellett kollégái is vannak. Lehetőségeket biztosít, és segít új munkamódszerek kitalálásában.
Az egyik amerikai szakportál, a Cleverism szerint a hat legfontosabb különbség főnök és vezető között:
Az első különbség: a feladat.
A főnök legfontosabb dolga, hogy zökkenőmentesen és eredményesen üzemeltesse a céget. Az eredmény pedig a profitban mérhető a legjobban. A cél, hogy a lehető legrövidebb idő alatt, a legtöbb eredményt hozza a cég.
A vezető a szervezet általános működésére figyel. A célja, hogy a cég folyamatosan és eredményesen működjön, de nem a napi rutinfeladatok elvégeztetésével foglalkozik, hanem a közép- és hosszútávú célokat tartja szem előtt. Tisztában van a szervezeti felépítéssel és az emberek munkájával, körülményeivel, lehetőségeivel.
foto:PROFIGRAM
A módszer:
A főnök a napi munkafolyamatokat ellenőrzi és követeli meg. Világos, egyértelmű utasításokkal biztosítja, hogy minden megfelelően működjön. Vannak olyan emberek, akik az utasítás mellett példát is mutatnak. Tapasztalataikat átadják a dolgozóknak, ezzel segítik a gördülékenyebb, biztonságosabb munkavégzést. Más főnökök jutalmazással és büntetéssel szabályozzák a dolgozók munkáját.
A vezető inspirációs és motivációs eszközöket használ. Pozitív szemlélettel közelít a munkatársai felé. A feladatokat egyfajta kihívásnak közvetíti, és a megoldást csapatmunkában képzeli el, nagyából egyenértékű emberek erőbedobásával. Nem feladatot, hanem útmutatót ad, az emberek egyéni céljait hangolja össze a cég érdekeivel.
A feladatok megközelítése.
A főnök egyfajta szupermunkás. Ő a csapat legképzettebb tagja, aki pontosan ismeri a munkafázisokat, és tudásával segíti, az alapján irányítja a többieket.
A vezető az innováció és a közös munka lehetőségeként tekint a feladatokra, és a dolgozókat is arra bírja rá, hogy ezek segítségével közösen oldják meg azokat. Példákat mutat be és olyan módszereket, amelyek segítenek a munkatársak önálló gondolkodásában és eredményeik elérésében.
A hatalom forrása:
A főnök a pozíciójának köszönheti hatalmát. A cégnél betöltött helye határozza meg a feladatát és a lehetőségeit is. Hatalma forrása a cég rendszere.
A vezető hatalma belső erőből fakad. Csapata azért hallgat rá, mert jól motiválja, irányítja őket. A vezetői státusznak természetesen van a pozícióból adódó hatalmi tényezője, de a jó vezető ezt nem használja. Nem erővel éri el amit akar, hisz az a főnök módszere.
A beszédstílus és irányítási mód.
Talán itt látszik a legjobban, hogy milyen ember a főnök vagy vezető.
A közvélekedés szerint a főnökök nyílt egyértelmű utasításokkal vezetik csapatukat. Az viszont, hogy ez milyen hangnemben, hangerővel és körülmények között történik, a főnök jelleméről árul el sokat.
A vezető kommunikációs stílusa sokkal közvetlenebb. Csapatot épít munkatársaiból, akikkel véleményt cserél. Visszajelzéseket ad és kap, vita vagy gondolkodás után dönt úgy, hogy a kollégák véleményét is figyelembe veszi.
A hozzáértés:
Legjobban a főnök ért az általa felügyelt és irányított csapat munkájához. Lehet persze olyan vállalat, ahol nem árt tudni, milyen a többi munkafolyamat, de legtöbbször elegendő, ha csak és kizárólag a saját területét ismeri.
A vezető egyfajta alkotási folyamatként látja a cég munkáját. Szerencsés esetben jól ismeri a különböző folyamatokat, és nem a napi rutint felügyeli, de ha a cég és a dolgozók érdeke úgy kívánja képes változtatni azokon is. Megérti és megérteti kollégáival, hogy miért kéne másképp csinálni a dolgokat, és a változtatásokban a kollégák tapasztalataira is számít.
Természetesen vannak olyan munkahelyek, feladatok, helyzetek, amikor egy csapatot irányítani kell, és lehetőség van számtalan érdek érvényesítésére. Máskor pedig a hétköznapi rutinfeladatokban sem kell annyira görcsösen ragaszkodni a kialakult rendhez, és a dolgozóknak és a cégnek is jobb lesz, ha változtatnak, nem szabad megakadályozni a kezdeményezést.
Vagyis a legjobb vezető az, aki egyben főnök, és az a legjobb főnök, aki egyben képes vezető is lenni. El tudja dönteni, hogy mikor kell főnökként és mikor vezetőként viselkednie.