Győzött az 5G
2019. december 02. írta: Profigrammers

Győzött az 5G

Lassan csak a béka tudja előre, milyen idő lesz?

 

Elképzelhetetlen mennyiségű technológiai fejlesztés után a meteorológusok egyre pontosabban és gyorsabban látják a légkör változásait. Ez pedig a változó éghajlat miatt egyre fontosabb, hisz egy vihar előrejelzése sokszor életet menthet. Ezért különösen veszélyes – ahogy az időkép fogalmaz –, hogy legyőzte az 5G a meteorológusokat. A probléma lényege az, hogy az ötödik generációs mobiltelefon-hálózat működési frekvenciája nagyon közel van az időjárási műholdak bizonyos részeinek működési tartományához.

 

Október végén a Nemzetközi Rádiókommunikációs konferencián lazítottak a szabályozáson és a döntéshozók jóváhagyták, hogy az 5G fejlesztői és felhasználói hozzáférjenek a 24 Ghz körüli rádióspektrumhoz. A műholdas érzékelők és adattovábbítók frekvenciája persze nem lehet ugyanaz, mint a hétköznapokban is használható ötödik 5G-s mobilhálózaté, de a meteorológusok szerint biztosan lesznek a műszereket zavaró „áthallások”, azaz amikor a két jel zavarja, vagy legrosszabb esetben ki is oltja egymást.

 

Ez adatvesztéssel járhat, és az időjárással foglalkozó szakemberek azt állítják, hogy emiatt világszerte akár 30%-ot is romolhat az előrejelzések pontossága. Ráadásul pont az óceánok feletti vízpára tulajdonságait mérő műholdak működésében okozhat zavart a mobilhálózat. Ott, ahol a hajók számára életmentő lehet a vihar előrejelzése.

Az átlagember a telefonján vagy a híradók elején és végén lát időjárás előrejelzést. Legtöbbünknek elég tudni, hogy mennyire lesz hideg vagy meleg, hogy vigyünk-e esernyőt. A légkör megfigyelését és a várható idő előrejelzését azonban egészen más miatt kezdte el az emberiség.

 

A meteorológia – régebbi magyar nevén – a Légtüneménytan történetéről rengeteg helyen található adat.

Nemcsak az időjárás-előrejelzésben, ezekben is van némi eltérés. Abban azonban mindenki egyetért, hogy az első időjárásról szóló feljegyzések Mezopotámiából kerültek elő. Mint egy jó bulvárújság, az extrém időjárásról tudósítanak. A hivatalnokok és papok elsősorban a termésre gyakorolt hatás alapján jegyezték fel az özönvíz-szerű esőket és különösen nagy szárazságokat.

Ezzel a jó szokással kínai, görög-római magánkönyvtárakból előkerülő feljegyzéseken is találkozhattak a tudósok.

A tudomány nevét – a meteorológiát – Arisztotelésznek köszönhetjük. A görög tudós ezzel a címmel írt könyvet, melyben a víz állandó körforgásáról ír.

"Ugyanakkor a Nap mozog ahogy mindig, változásokat indít el, tevékenységével minden nap felszívja a legjobb, legédesebb vizet, gőzzé alakítja, ami magasabb légkörbe kerül, ahol a hideg miatt újra összesűrűsödik, és visszakerül a földre."

Galileo Galilei előtt a meleget, hideget a tűz és jég megnyilvánulásának tekintették, így nem mérték. Galilei azonban nemcsak teleszkópot, hanem termoszkópot is épített. Sokáig a nagy itáliai tudós érdemének tekintették a hőmérséklet mérésének ötletét és kivitelezését, de a történészek szerint az 1600-as évek elején több kísérletező kedvű tudós fejéből is kipattant az ötlet. Az utókor azonban valamiért a kor sztártudósára emlékezett.

A wikipedia szerint aztán felgyorsulnak az események:

1643 Evangelista Torricelli, Galilei kortársa és egykori segédje elkészítette az első, ember által előidézett, hosszantartó vákuumot, majd a folyamat során az első barométert is. A Torricelli-csőben levő higany magasságát figyelve felfedezte, hogy a légnyomás állandóan változik.

1648 Blaise Pascal rájött, hogy a légnyomás a tengerszinttől felemelkedve csökken, amiből következik, hogy a légkör felett vákuum van.

1667 Robert Hooke elkészítette az első szélmérőt.

1686 Edmund Halley feltérképezte a főbb szeleket, amiből rájött, hogy a napsugárzás okozza a légköri változásokat, és elfogadta Pascal nézeteit a légnyomásról.

1735 George Hadley volt az első, aki a bolygó mozgásának tulajdonította a főbb szelek magatartását. Habár Hadley leírása hibás volt (miszerint a főbb szelek fele olyan erősek, mint az egyéb szelek), a Hadley által leírt keringési cella később Hadley cellaként vált ismertté.

1742 Anders Celsius elkészíti a híres hőmérőbeosztást.

Akkoriban a politikusok még közelebb érezték magukat a valósághoz. Közülük többen is ismert és elismert tudósok voltak. Benjamin Franklin amerikai feltaláló, sakkozó, tudós és politikus írta le először, hogy az észak-amerikai időjárási rendszerek nyugatról kelet felé mozognak. Bebizonyította, hogy a villámlás elektromos jelenség, természetesen feltalálta a villámhárítót és már akkor feltűnt neki, hogy a vulkánok és az erdőirtás milyen hatást gyakorolnak a légkörre. Szabadidejében pedig elkészítette az első térképet és leírást a Golf-áramlatról.

 

A tudósok a huszadik század elején találkozhattak az első – mai értelemben is megszokott – időjárás-előrejelzéssel. Lewis Fry Richardson írta le matematikai képletekkel, hogyan lehet kiszámítani az időjárás változásait. De ezek olyan bonyolultak voltak, hogy a módszer szerint készülő már a hétköznapokban is működő számításokat csak az ötvenes években, az első számítógépek megjelenése után kezdték használni.

Ezután egy egészen új területre költözött be a meteorológia.

 

Az ókortól a mezőgazdaságra gyakorolt hatások miatt kezdték az emberek megfigyelni a légkört. Többnyire csak a történéseket jegyeztek le. Az egyre gyorsabb és pontosabb számításoknak és modellezésnek köszönhetően már valódi előrejelzéseket lehetett készíteni. Azaz előre lehet tudni, hogy a Föld bizonyos részén mikor, milyen idő lesz. Elképesztő mennyiségű módon lehet ezeket az információkat használni. A technológia már mai is percpontos előrejelzést tesz lehetővé. Az ilyen adatokkal persze nem a hétköznapi meteorológiában találkozhatunk, hanem a tudományág egyik legnagyobb felhasználójánál: a hadiiparban.

Ehhez kapcsolódva ma már egyre több híres-hírhedt elmélet is kering a neten arról, hogy egyes országok hadi gépezetei már nemcsak megfigyelik, és előre jelzik az időjárás változásokat, hanem különféle módon tesznek is azért, hogy a megfelelő pillanatban, helyszínen legyen egy-egy felhőszakadás, vagy legyen olyan terület, melyet hosszú ideig aszály sújt. Az erre kíváncsiak itt és itt olvashatnak a témáról.

A klímakatasztrófa küszöbén érdemes átgondolni az ötletet, mely szerint az emberiség beavatkozhatna az időjárás alakulásába. Ha az már elfogadott tudományos tény, hogy az emberiség keze vastagon benne van az éghajlatváltozásban, akkor talán azzal is érdemes lenne foglalkozni, hogy további beavatkozásokkal miként lehetne javítani a helyzeten.

De a tudósok figyelmeztetnek. Csínján kell bánni a beavatkozásokkal és azok indítékaival. A meteorológusok szerint a rádiókommunikációs konferencia legutóbbi döntéséből kiderült, hogy a gazdasági érdekek sokszor fontosabbak a tudománynál.

 

Mivel a műholdak 23,8Ghz-es frekvenciájú jellel mérik a légkör vízgőztartalmát, a szakemberek attól félnek, hogy a döntés után nem sokkal 2 milliárd dollárért eladott amerikai 24,25-24,45 Ghz-es tartományban dolgozó ötödik generációs mobilhálózat zavarni fogja a méréseket. Úgy írták le a jelenséget, mint amikor a szomszéd szobában ordító zene miatt nem hallja az ember a televízió hangját. A jelenség már Magyarországon is ismert. Az NMHH is felhívta a figyelmet arra, hogy a nem jól beállított vezeték nélküli eszközök zavarhatják az észlelést. Az időjárással foglalkozók az adatok helyett ilyenkor fekete csíkokat látnak a monitoron, és ha elég sok adat vész el a zavarás miatt, újra kell kezdeni a méréseket. Könnyen belátható, hogy ez – egy folyamatosan változó időjárás mellett – elég kellemetlen, és nem segít az előrejelzés pontosságában.

Egy korábbi National Academies of Sciences, Engineering and Medicine című tanulmányban pedig egyenesen azzal riogatnak a tudósok, hogy ha meggondolatlanul osztogatják a kereskedelmi mobilszolgáltatóknak a frekvenciákat világszerte, akkor az beláthatatlan mértékben visszavetné az időjárás-előrejelzések pontosságát. Szerintük nem túlzás azt állítani, hogy a meteorológusok visszatérhetnének az ókori módszerekhez. Feljegyezhetik a legnagyobb időjárás-változásokat. Utólag 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://profigrammers.blog.hu/api/trackback/id/tr9015335070

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.