Energiaéhség
2020. január 28. írta: Profigrammers

Energiaéhség

Éhes vagy? Tekerj negyedórát és kapsz ebédet. Pár éve ezzel a vendégcsalogató módszerrel hívta fel magára a figyelmet egy dán hotel. A jónak tűnő ajánlatot alaposan megvizsgálva kiderült, hogy szó sem volt ingyen kajáról. A vendégeknek nem a hotelig, hanem a hotelben kellett tekerniük. A konditeremben, áramfejlesztő bicikliken.

Photo by The Lazy Artist Gallery from Pexels

A világsajtót is bejárt ajánlattal nemcsak a koppenhágai Crown Plaza Hotelre, hanem a felelős energiagazdálkodásra és a Földet is óvó energiatermelésre is ráirányították a figyelmet.  Kiderült, hogy az éhes vendégek nagyon szívesen tesznek az energiaéhség ellen is.  Mindössze 10 KWh áramot kellett termelniük. Ehhez egy átlagos testalkatú és fizikai állapotú embernek 15 perc elég, de az edzettebbeknek fele ennyi idő alatt is összejöhet.

Photo by Designecologist from Pexels

Az akcióról beszámoló Origo szerint a hotel fejlesztői nem álltak meg az energiatermelés e zöld módjánál. A szálloda tetején napelemek vannak így a konditerembe járó vendégek akár a solar panelek energiatermelésével is versenyre kelhettek. 

Ha ez ilyen egyszerű, akkor mi szükség van erőművekre? Miért nem az emberek termelik meg a nekik szükséges energiát?  A Netfizika alaposan utánanézett ennek és tudományos alapossággal és egy videó segítségével elég látványosan el is magyarázza a problémát.  

Robert Förstemann világbajnok gyorsasági kerékpáros szervezete bizonyára hozzászokott a futamok alatti folyamatos óriási terheléshez. De egy kenyérpirítóhoz szükséges 700W -os teljesítményt mégis alig egy percig tudta csak biztosítani az áramfejlesztővel. Bár vannak a sportoló biciklijénél hatékonyabb energiatermelő szerkezetek és a kísérlethez használt kenyérpirító sem a legtakarékosabb fogyasztó, az eredmény láttán egyértelmű, hogy az emberek miért nem így állítják elő az energiát.

Photo by Rodolfo Clix from Pexels

Miközben a bolygón élőknek egyre több energiára van szüksége, az emberiség úgy pazarol, mintha nem lenne holnap. De nemcsak ez a baj.

A Portfolio összeállítása szerint 2018-ra évtizedes mélypontra lassult az emberiség energiahatékonyságának fejlődése. Azaz egyre kevesebb energiát fektet az emberiség abba, hogy a meglévő erőforrásokat a lehető leghatékonyabban használja fel. A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint már a meglévő technológiák használatával is elérhető lenne, hogy 2030-ban már ne emelkedjen tovább az üvegházgáz-kibocsátás.

Photo by Pok Rie from Pexels

A megújuló energiaforrások használata egyre jelentősebb, de a globális energiatermelés zömét még mindig a fosszilis energiahordozók biztosítják.  Bár az energiafelhasználás hatékonysága ( egyre csökkenő mértékben) nő, a világ összefogyasztása egyre emelkedik.

 

A fosszilis, szennyező energiaforrások globális energiamixben betöltött túlsúlya miatt ez az üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozódásával is jár. A portfolio fenti ábráján az emisszió emelkedése mellett a hatékonyság növelése által esetlegesen megtakarítható energiát(kék sáv), valamint az elérhető legalacsonyabb kibocsátást (szaggatott vonal) is jelzi.

 

 

Az egyre nagyobb energiaéhség okozta károsanyag kibocsájtás miatt Európa éghajlatváltozása már tavaly elérte azt a szintet, melyet a Párizsi klímaegyezményben 2100-ra jósoltak a szakemberek.

Az elmúlt évek konferenciái, kerekasztal beszélgetései és az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos munkák hatása már jól látszik. Úgy tűnik majdnem mindenki tisztában van a veszélyekkel, de senki sem tesz valódi lépéseket a megoldásért.  Azt pedig mostanra a tudományos közösség is belátja, hogy ezek a lépések ma már túl drasztikusak és a társadalmi-politikai hatásuk túlságosan szerteágazó és sokszor kiszámíthatatlan- ahhoz, hogy a politikusok felvállalják őket. 

 

Így egyelőre nem marad más, mint elérni, hogy az országok a lehető legnagyobb mértékben megújuló energiaforrásból vagy nem környezetszennyező módon állítsanak elő energiát.

A nap szél és vízenergia mellett egyre nagyobb kapacitású geotermikus erőművek is épülnek.  Szerencsés körülmények között- mint Izlandon- egész városokat fűt a talajból kinyert vulkáni forróvíz vagy gőz.  Két éve pedig a National Geographic írt arról, hogyan lehetne az Észak Amerikai Yellostone szupervulkánjának energiáját felhasználni.