Lassan járj, tovább érsz! A jól ismert mondás ezúttal nem egy rendőrségi közlekedésbiztonsági akció része, hanem a Greenpeace klímaváltozással foglalkozó jelentésének következtetése. A nemzetközi szervezet legfrissebb kutatása a Piszkos 12 alcímet is kaphatta volna. Azt vizsgálják, hogy az autóipar legnagyobb szereplői miként hatnak a Föld légkörére. A teljes jelentés itt olvasható.

A gazdaságilag Magyarországot is igencsak érintő jelentésről először a HVG számolt be.

A jelentés készítői szerint, ha a világ népessége valóban be akarná tartani a Párizsi klímaegyezményt – melyet Donald Trump 2017-ben amerikai részről felmondott – már akkor is nehéz lenne, ha holnap reggeltől minden autót a parkolóban hagynának az emberek. Nemcsak egy országban, hanem a Föld minden lakója. A Greenpeace szakértői szerint az autóipar különösen nagy mértékben rombolja a bolygó klímaegyensúlyát. Azt állítják, hogy csak a Volkswagen cégcsoport – melynek tagja az Audi is – működése miatt több szén-dioxid került a légkörbe, mint amennyit Ausztrália bocsájt ki.

Photo by Aayush Srivastava from Pexels

Persze a többi nagy autógyár is megkapta a magáét. Tavaly a három német autógyártó (a BMW, a Daimler és a VW) több szén-dioxiddal terhelte a környezetet, mint Németország. Benjamin Stephan – szervezet németországi szakértője szerint – a hibridek, az elektromos autók vagy a motorok hatékonyságának növelése már nem elegendő. Csak „ráncfelvarrás” a gyárak részéről. Szerinte a multinacionális vállalatoknak valódi alternatívát kellene kidolgozniuk a környezetszennyező közlekedőeszközök helyett.

A Greenpeace szerint 2028 után nem szabadna gyártani belsőégésű motorral felszerelt autót. Azt kérik, hogy a gyártók minél előbb álljanak át az elektromos autók gyártására, készítsenek stratégiát az akkumulátorok környezet-terhelésének csökkentésére. A szervezet magyar tagjai arra figyelmeztettnek, hogy az nem elég, ha mindezt egy – földi mértékkel – szűkebb régióban teszik meg. A Nyugat-Európából kivont szennyezőbb dieseljárművek nem pusztulnak ki. Párezer kilométerrel keletebbre még évekig pöfögnek, és ontják magukból a rákkeltő és környezetszennyező anyagokat. Így a globális szennyezési probléma nem oldódik meg. Magyarországon például tizenkét év alatt a duplájára nőtt a dieseles autók száma, és az autópark egyre idősebb.

A városok levegőit az sem tisztítja, hogy a közösségi közlekedésben még mindig sok régi busz dolgozik. De nemcsak azok kormolnak. 2019 nyarán Budapesten a megnövekedett forgalom miatt már a Dunán és a rakpartokon is olyan szennyező volt a levegő, mint a legforgalmasabb közúti csomópontokban.

A hawaii obszervatórium mérései alapján májusban pedig megdőlt az emberiség szén-dioxid-kibocsájtási rekordja is.

A közlekedés és az áruszállítás ártó hatása mellett persze még számtalan dolog rombolja a Földet.

Francia tudósok azt is kiszámolták, és a NewScientist meg is írta, hogy az online pornófogyasztás klímaterhelése több, mint Belgiumé!

A világ digitális szolgáltatásai közül az online videónézés felel a világ szén-dioxid-kibocsájtásának 4%-áért. Ennek egyharmada pedig a szexuális tartalmú filmek rovására írható!

A szerverek működéséhez szükséges áramot meg kell termelni. A szolgáltatók jellemzően arra a vidékre telepítik a szolgáltatásaikhoz szükséges gépeket, ahol olcsóbb az áram. A távol-keleti régiókban – például Kína és Mongólia határvidékén is – több óriási szerverfarm működik. Bár Kína egyre többet tesz a megújuló energiák használatáért, azért ma még a világ szén-dioxid-kibocsájtásának jelentős része az ottani szénerőművekből származik.

A nem megújuló energiaforrásokat használó erőművek sorsa tehát kardinális kérdés. Azt a Greenpeace szakemberei is elismerik, hogy a klímaváltozás megállításához és visszafordításához szükséges drasztikus lépéseket nem viseli el az emberiség. Ezért nem elég az üvegházhatású gázok kibocsájtásának mértékét folyamatosan és a lehető leggyorsabban csökkenteni. Arra is megoldásokat kell találni, hogy a mindenképp megváltozó éghajlat hatásait miként ellensúlyozza az emberiség.

Ebben kormányok, szervezetek, programok segíthetnek, de a hatások enyhítéséért az egyén is sokat tehet. Fontos, hogy a környezettudatosság az emberek mindennapjaiba is beépüljön. Ez nem csak azt jelenti, hogy autó helyett a lehető legtöbbet biciklizünk, és lekapcsoljuk a villanyt, ha nem vagyunk a szobában.

Az sem mindegy, hogy a háztartások egyik legnagyobb energiafogyasztását felhasználó fűtést milyen rendszerrel biztosítjuk. Magyarországon a rendszerváltozás előtti időkben a városokban erőteljes távfűtésfejlesztések voltak. Az akkor épült lakótelepeken kizárólag ilyen rendszereket építettek. A szakemberek már akkor is tudták, hogy ezek mennyire rossz hatékonyságúak és minőségűek, így egy-egy lakás fűtése indokolatlanul sokba került.

FOTO:PROFIGRAM

Így a később épített házaknál könnyen lett alternatíva a gáz-központi fűtés, illetve a lakáson belüli gázkazán vagy konvektor. Az már akkor is tudható volt, hogy az ezek még a régi rendszerű hőközpontoknál is több károsanyagot engednek a levegőbe. Mostanra pedig már egyértelműen a távfűtés reneszánszát éljük. Budapesten a Kéménymentes Belváros néven indított a FőTáv egy programot, melybe először a Főpolgármesteri Hivatalt és több közintézményt látnak el távhővel, majd magánlakásokat is be szeretnének kapcsolni a rendszerbe. A fejlesztés persze drága, de talán nemcsak pénzben, megtérülésben mutatható ki majd a jótékony hatás.

Szakemberek szerint ugyanis ma már Budapest levegőjét nem a közlekedés és nem is a gázfűtés szennyezi leginkább a fűtésszezonban, hanem az, hogy a külső kerületekben sokan vegyestüzelésű kazánt használnak. Ezekben pedig sokan szemetet és veszélyes hulladékot is égetnek.

A tendencia vidéken még erősebb. Szakértők szerint ennek egyértelmű következménye, hogy a tavalyi fűtési idényben az ország tíz legrosszabb levegőjű városa vidéki. A listát Sajószentpéter vezeti, a második Miskolc, a harmadik helyre pedig Kazincbarcika került. Aki pedig kíváncsi arra, hogy épp most mennyire szennyezett az a levegő, melyet beszippant, itt egy online térképen ellenőrizheti.