Albert Einstein születésnapján, a π napján, 03.14-én hagyta itt földi testét Stephen Hawking professzor.  Az angol fizikus – akit sokan kora egyik legnagyobb géniuszának tartanak – szinte minden orvosára rácáfolt, és 76 évet élt. Tudományos munkásságát és népszerűségét megalapozó személyiségéről már halála napján rengeteg összeállítás készült. Ezekben nemcsak a zseniális tudós humoráról és bölcsességéről olvashatunk, hanem arról az orvosi tényről is, hogy Stephen Hawking majd ötven évig haldoklott.

Biológiai értelemben mégsem a technológia tartotta életben. Az izmok bénulásával, majd elsorvadásával járó – ma még – gyógyíthatatlan betegség különös módon a légzőszerveit nem érintette. Akarata kifejezésében beszédszintetizátor, mozgásában pedig a híres elektromos kerekes széke segítette. Bár nem gépek tartották életben, azok nélkül sokkal nehezebb lett volna neki, és egy ágyban fekvő, magatehetetlen beteg Stephen Hawkingot ma nem ismerne a világ.

Egyiptomban több mint hatezer éve megfigyelték, hogy az ibisz madarak, ha a Nílus áztatta földből túl sok magot esznek meg, hosszú csőrükkel „beöntést” adnak maguknak, így szabadulnak meg a végzetes hatású tápláléktól. Nem is kellett sokat kísérletezni, hamar kicsiszolták az akkori gyógyítók egy erős, de nagyon vékonyra csiszolható kőből az emberiség első injekciós tűjét.

Persze ez azért kicsit másképp nézett ki, mint a mostaniak, de ugyanarra használták. Gyógynövényekből előállított főzetet juttattak be vele a szervezetbe.

Ehhez képest elég nagy ugrásnak tűnik a távdiagnosztika, távműtétek vagy robotkórházak ötlete. De ha alaposan belegondolunk: a gyógyítás két alapja: a biológiai, biokémiai folyamatok minél alaposabb ismerete és a beavatkozásokhoz szükséges eszközök léte, illetve használatának tudása.

foto:siemens

Az orvostechnológia is e kettő köré épül. A magyar nemzeti ünnepen, március 15-én a Európa egyik legfontosabb vagy legalábbis legnagyobb tőzsdei akciója zárul le: a Siemens orvosi műszereket és eszközöket gyártó vállalatcsoportjának részvénykibocsátása. A német nagyvállalat tevékenységéről, illetve a tőzsdei akció részleteiről és fontosságáról az equilor készített egy alapos összeállítást.

foto:siemens

A nagyvállalat egészségügyi eszközöket gyártó és fejlesztő részleg diagnosztikai gépeket és eszközöket, valamint az eljárásokhoz szükséges anyagokat gyárt. Az Advaned Therapy nevű cégrészleg pedig – mint ahogy a neve is jelzi – olyan eljárásokat fejleszt ki, melyekkel hatékonyabban vagy az eddigiekhez képest más megközelítéssel lehet gyógyítani.

Az egészségügy az egyik legbiztosabb és legnagyobb fejlődési lehetőségeket tartogató ágazat. Jövőkutatók szerint csak idő kérdése, hogy a technológia eléri-e azt a fejlettségi szintet, amikor az adatokat értő és megértő emberek mellett, majd később helyett, gépek mondják meg a gépeknek, hogyan kezeljék az embert.

Jól látszik az irány. Ma már több olyan mobiltelefonhoz kapcsolódó vagy a számítógépekkel összekapcsolt eszköz létezik, amely real time-ben méri viselőjének fizikai paramétereit, és az adatokból következően lehet vagy kell az életmódon változtatni ahhoz, hogy a lehető legkevesebb egészségügyi problémája legyen a felhasználónak.

Az iparágnak neve is van: eHealth.

Úgy tűnik az emberiség minden pénzt megad a jó egészségért. Az örök élet és fiatalság ígéretével már az ősi Egyiptomban is házaltak a kuruzslók. Az idők alig változnak. A Wall Street Journal nemrég az egyik legnagyobb egészségügyi startupról derítette ki, hogy csalás. Azt állították, hogy készülékükkel egy csepp vérből, pillanatok alatt olyan laborvizsgálatot végeznek, melyhez ma még jóval több alapanyag és idő kell.  2013 és 2015 között a „fejlesztésre” hétszáz millió dollárt szedtek össze... 

Szerencsére a fejlesztők többsége komoly munkát végez. 

foto:fotlia.com

Az internet segítségével online összeköttetésben lévő eszközökkel távdiagnosztika, műtéti segítség vagy akár a teljes műtét elvégezhető. Sok szakember szerint nincs túl távol az a tudományos-fantasztikus filmekbe illő szerkezet, amelybe befekszik a beteg, és a megfelelő kezelés után akár gyógyultan lép ki belőle.

Persze a sci-fi írók képzeletéhez képest jelentős a tudósok lemaradása. Sokak szerint azonban ez jó, mert a tudománnyal foglalkozók így elegendő inspirációt kaphatnak saját munkájukhoz is.

A STAR TREK című filmben 1966-ban volt olyan eszköz – a tricoder – amely pár perc alatt felmérte az űrutazó egészségügyi állapotát. Úgy tűnik az írók – ilyen értelemben – átlagemberek. Hőseiknek és természetesen nekik is az a fontos: ne legyenek betegek, ha pedig mégis, akkor hamar gyógyuljanak meg. Majdnem minden tudományos-fantasztikus műben jelentős szerepe van a gyors és hatékony gyógyításnak, de kevés olyan mű van, amelynek kifejezetten ez a témája.  Ebből is látszik, hogy a nagyközönségnek nem egyszerű elmagyarázni az egészségügyi folyamatokat.  A technológiai fejlődés részleteit azonban nem is kell érteni mindenkinek. Szerencsére a cél azonos. Az eszközök és eljárások fejlesztése pedig egyre gyorsabb. A gépek ma már számtalan esetben segítenek, de azt nem szabad elfelejteni, hogy egyelőre még csak ember tud embert meggyógyítani. Már amikor.