Öt jel, hogy a gyerekből programozó lesz ...
2017. február 23. írta: Profigrammers

Öt jel, hogy a gyerekből programozó lesz ...

... és öt, hogy nem.

Boti nyolc évesen, élete első országos sakkversenyére készül. Az óvónénije figyelt fel arra, hogy szívesen tologatja a sakkbábokat a táblán, és mindig szabályok alapján gondolkodva mozgatja őket. A szabályokat azonban – akkor még - ő írta.  A kisfiú e mellett más játékokat is „gyártott”. Kati néni, aki sakk-német szakkört vezetett, szólt a gyerek szüleinek, hogy a  matematikai logika képességet érdemes fejleszteni.  

Szakemberek szerint ez az egyik jel, hogy a kisgyerekből programozó, vagy mérnök lehet.

Az, hogy megtalálja és felismeri az ok-okozati viszonyt, mindenkiben alaptulajdonságként jelenik meg. A kognitív fejlődés Piaget elmélete szerint egy másfél éves kisgyerek viselkedéséből már lehet következtetni a felnőttkori viselkedésére, ezen belül pedig az érdeklődési területének irányára.  Sok szülő tapasztalhatja, hogy nyolc hónapos csecsemője már képes probléma megoldásra.

A viselkedéstannal foglalkozó tankönyvek szerint: a szimbolikus reprezentáció kezdete az, amikor képek és szavak ismerős tárgyakra kezdenek vonatkozni. A gyerek a problémamegoldás új eszközeit fedezi fel, szimbolikus kombinációk segítségével. Cselekvéseiket korábbi tapasztalataik belső, mentális szimbólumai vagy reprezentációja alapján kezdik végrehajtani. A szimbolikus reprezentációs gondolkodás kialakulásának legfontosabb bizonyítékai:

  • A jelen nem lévő tárgyak elképzelése.
  • A szisztematikus problémamegoldás kialakulása.
  • A mintha-játékok megjelenése.
  • Az események utánzása jóval azok lezajlása után.

Végül minden kognitív szakasz egy minőségileg új tudást hoz létre. A szenzomotoros fejlődés végén a gyerek cselekvés nélkül is képes a gondolkodásra és a világ mentális ábrázolására. Piaget ezt az újfajta tudást reprezentációnak nevezte. Szerinte 8 hónapos korban jelenik meg, de teljesen csak 18-24 hónapos korra fejlődik ki.

Az összetett feladatok könnyed megoldása és a részletek gyors összekapcsolása azonban nem alapkészség.  A „született programozó” elmélet hívei szerint vannak emberek, akik képesek „programozói” metódusban gondolkodni, mások pedig nem. A dotcom lufi kipukkanása előtt annyira népszerű volt ez az elmélet, hogy több egyetemen tudományos vizsgálatokat is végeztek a bizonyítására, egyelőre eredménytelenül.

Két éve egy montreáli konferencián is szó volt e kérdésről, igaz akkor a programozói szakma jövője miatt aggódott az egyik leghíresebb szakember. Jacob Kaplan-Moss, szerint a sok a betöltetlen programozói álláshely egyik oka egy mítoszban keresendő. Mely szerint a programozásra, fejlesztésre születik az ember.Ezeket a képességeket a génjeiben hordozza. A teljes előadás az alábbi linken található.

https://lwn.net/Articles/641779/

E miatt pedig azok a 20-30 éves felnőttek akik nem érzik e képességeket magukban nem is próbálkoznak, nem is ismerkednek meg a programozással.

Az persze nem mindegy, hogy melyik tulajdonság hatása mennyire erős a kisgyereknél. Ha az építőkockák és puzzle-k végtelen türelemmel és kitartással rakosgatása szórakoztatja és leköti a gyereket, kitartás és alaposság várható tőle felnőttként is. A leendő mérnökök számára ezek nagyon fontos tulajdonságok.  

Ha a gyerek szeret apróbb alkatrészekből összeállítani működőképes rendszert, akkor arra is nagy az esély, hogy később könnyedén fog működőképes dolgokat tervezni, összeállítani.

Ugyanakkor olyan kisgyereknél, aki  számolási nehézségekkel küzd,  a játékok során pedig feltűnően sokat gondolkodik és lassan old meg egy - esetleg - egyszerűbb feladatot, vagy ha a gyereknek nehezebben esik le a „tantusz”, nem feltétlen érdemes erőltetni az összetett mérnöki- vagy programozói pályát.

Pszichológusok szerint a legjobb módszer, a természetes szelekció. Hagyni kell a gyereket, hogy azzal foglalkozzon, ami örömet okoz neki. Egy állandóan rohangáló gyereket amúgy is csak nagy vita árán lehet egy sakktábla mellé kényszeríteni és az esetek többségében  a folyamatos fegyelmezéssel végzett kötelező feladatok sem szerettetik meg a szülő által választott tevékenységet.

Olyan játékok, mint a programozható robotépítő-készlet, egy darabig átirányíthatják a gyerekek figyelmét a technológia területére, de a szülőknek a hosszú ideig megfigyelt viselkedésből érdemes levonni a következtetéseket.

Vekerdy Tamás pszichológus szerint bármilyen érdeklődésű, vagy beállítottságú a gyerek, a jövő generációinak több és szabadabb játékra van szüksége. Szerinte az új alapműveltségnek legalább öt összetevője van: értő olvasás, készségszintű írás, számítógép használat, elemi számolás és angol nyelv ismerete. Aki ezeket elsajátítja, bármilyen terület iránt is érdeklődik, sikeres lehet szakmájában. Az előbbi - húsz évvel ezelőtti tankönyvek megállapításait - a szakemberek kiegészítették: a jövőben az egyik legfontosabb képesség a folyamatos tanulás és szakmaváltás képessége lehet. 

A bejegyzés trackback címe:

https://profigrammers.blog.hu/api/trackback/id/tr8512285593

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Duplaxiii 2017.02.24. 10:38:14

Hú de mellément megint ez a poszt!
Az, hogy a gyereket mi érdekli pici korában és mi nem, közvetlenül nem kapcsolható egyetlen szakmához sem!
De ha már szó szerint megint "programozunk", akkor nem árt tisztázni az alapokat:
Mi a programozás? Az valójában az IT alja, egy betanított munkás kategóriájú szakma. Igaz, ma minden jöttment programoz és annak tartja magát, de ha szakmaként vizsgáljuk - és a poszt erre utal -, akkor a programozás - mint szakma - nem a webprogramozás, nem PHP meg Java szkriptek gyártása.
Ma ez a mód, a trendi, hogy a feladat elvégzése kapásból a programozással kezdődik, egy-egy öntanuló kitalálja a megoldást és a maga studásszintjén csinál valamit. Semmi következetes tervezés nem előzi meg a végrehajtást.
Ma ezt akarják az oktatásban is létrehozni, a gyerek programozni tanuljon meg, és nem felhasználó legyen! Miközben az életben a 90%-uk csak felhasználó lesz... És aki meg programozni szeretne, menjen megfelelő iskolákba, egyetemre stb.
Holnappersze majd a szívműtétet is oktatják alsóban és a motordiagnosztikát... De egészséges életet nem, KRESZ-t nem...
A gyerekeket nem programozni kell megtanítani, hanem egy Excel-tábla kezelését kell megmutatni. Az USÁban egészen más mentalitás vam ott léteznek olyan alkalmazások, melyekkel "emberi" stílusban bárki gyárthat magának szuper alkalmazást, és nem kell tudnia programozni. Nálunk meg kódoljon a gyerek, mert az ma a menő és abból van hiány. Asztalosból is...

deneskata 2017.02.24. 10:50:26

Nagyon érdekes cikk! Köszönöm! Különösen meglepett a dolog a programozó genetikai meghatározottságáról.
A magyar pszichológust pedig Vekerdy Tamásnak hívják. :)

Mr. Waszabi 2017.02.24. 11:12:15

Szerintem fingod sincs, hogyan s milyen motívumok miatt lesz programozó valakiből. Rólam például sosem mondta volna meg senki, hogy az leszek - aztán ez lett a nagy szerelem, ráadásul még értek is hozzá. Pedig 2-es voltam matekból :) Sajnos a logika nem önálló tantárgy az iskolában, pedig a tudományok tudománya az ókori görögök szerint - és igazuk van. Legalábbis én ebből élek 30 éve ebben a szakmában, nem a matek tudásomból. Valamit azért tudhattak az ókori görögök.
A fiam bár nagyon kreatív, sosem mutatott érdeklődést a CPU, meg a bitek iránt - számára már csak egyfajta grafikus média a számítógép, akárcsak a DVD lejátszó, vagy a házimozi erősítő. Ez számomra 10 éves korában derült ki, amikor egy alkalommal összekeverte az eszközöket. Nem tudta, hogy a távirányító másik végén melyik eszköz is műveli azt a funkciót, amit ő távirányít. Megdöbbentem, de egyben fel is világosodtam.
Ami biztos, hogy nem dönthető el kívül álló számára - szülő számára sem - a gyerek kis korban megnyilvánuló képességei alapján. Az én gyerekem nagyon jól rajzol. Szabadkézzel. Jobban mint te plotterrel. 6 évesen egy festő meghívta az iskolájába. A gyerek eljött, lerajzolta a kapott feladatokat, makulátlanul. A végén a festő megkérdezte, hogy van-e kedve jönni legközelebb is. A gyerek diplomatikusan válaszolt: még átgondolja. De éreztem, hogy a csillagok nem állnak teljesen össze, ezért privátban megkérdeztem van-e kedve ehhez. Annyit mondott, hogy nincs. Itt hagytuk abba a művészeti képzését. Aztán volt egy boldog gyermekkora, amikor nem neveltük őt semminek sem, csak élte, amit egy gyereknek kell, és most, érettségi előtt végül a grafika mellett tette le a voksát. Paintben képes grafikákat készíteni, akár pixelenként. Van valamiféle látása a témára, ami számomra legkevesebb fura. De őt tudja, végül is. Mindezt példaként mondtam el, hogy mennyire nem lehet arra építeni, hogy kiben milyen képességek vannak. Csak akkor lehet készpénznek venni bármit is, ha végül valóssággá válik.
Máskülönben, programozónak lenni totál szívás. Tök stresszes meló. Egyáltalában rossz a foglalkozás- szempontú megközelítése egy-egy embernek. Az ember sokkal több rétű, mint az aktuális munka, amelyet művel.

minden_no_a_puncijaval_gondolk 2017.02.24. 12:15:47

@Duplaxiii: Könyörgöm, mondd, hogy nem informatikai területen keresed a kenyered! Mert, hogy valakinek ennyire lövése ne legyen a programozásról, de így kritizálja...

Zed is not dead yet 2017.02.24. 12:33:03

@minden_no_a_puncijaval_gondolk: Ez a duplakuki egy fogalmatlan barom, szerintem is.

Célkereszt 2017.02.24. 13:09:43

Szerintem abból a gyerekből lesz lelkes programozó, aki 14 éves koráig megírja az első programját. Persze felnőtt korba is meg lehet tanulni, de azt már mesterségnek nevezném, amit csak a megélhetésért művelnek.

I_Isti 2017.02.24. 13:17:10

Egyébként szerintem tényleg nincs is olyan, hogy "programozó". Régen volt, de azt is úgy hívták, hogy "számítástechnikai programozó". Manapság már nem így hívják, és nem is az. Hanem mondjuk developer = szoftver fejlesztő.
Ezen belül is iszonyatosan sok réteg, meg kaszt van, úgyhogy még egy kalap alá venni sem kell. A gyerek egyébként akkor jár a legjobban, ha nem számítógépes munkát fog végezni. (Tudom, hogy ilyen gyakorlatilag nincs, és nem is lesz, de akkor is, hátha... :D )

qwertzu 2017.02.24. 13:30:59

@I_Isti: Úgy hívták, hogy programozó matematikus. Meg programtervező matematikus, az egyetemi szakot. Jelenleg programtervező informatikus néven fut a képzés.

igazi hős 2017.02.24. 13:33:09

@Célkereszt: Ebből az következik, hogy '70 előtt nem születtek lelkes programozók, ugye?

Célkereszt 2017.02.24. 13:35:30

@igazi hős: Kivételek lehetnek. :-) Kérdezz azért rá néhány programozó ismerősödtől.

I_Isti 2017.02.24. 14:29:41

@qwertzu: Nem, az a felsőfokú fajta volt, középfokon csak "számítástechnikai programozó". Ez az az időszak volt, amikor a wc-s néniktől még nem vártak el érettségit... :D

Nem leszünk gyarmat ! 2017.02.24. 15:08:30

1. Szerintem nincs túlzott jelentősége, hogy gyorsan vagy lassan számol, gondolkodik a gyerek. Sokkal fontosabb , hogy képes legyen elmélyült gondolkodásra, képes legyen tovább gondolkodni, agyalni a dolgokon akkor is ha kapásból nem tudja a megoldást. A gyorsaságot erőltető hiperaktív gyermekekből soha nem lesz jó programozó vagy matematikus.

2. A programozói munka is változik, korábban egy programnyelv nyéhányszor 10 utasításból állt, azokból kellett összeállítani egy rendszert. A mai objektumorientált fejlesztőrendszerek ezernél is több előregyártott objektumot használnak. Más képességek kellenek a mai és a régi programnyelvekhez.

Serivor 2017.02.24. 15:44:14

"Ugyanakkor olyan kisgyereknél, aki számolási nehézségekkel küzd, a játékok során pedig feltűnően sokat gondolkodik és lassan old meg egy -esetleg- egyszerűbb feladatot, vagy ha a gyereknek nehezebben esik le a „tantusz” nem feltétlen érdemes erőltetni az összetett mérnöki, vagy programozói pályát."

Szóval buta gyerek ne menjen magas IQ-t igénylő pályára. Micsoda jelentős felismerés!

Serivor 2017.02.24. 15:55:09

@Nem leszünk gyarmat !: Egyik pontot se hidd el.
1-hez: Régen Angliában az IQ tesztet odaadták a jelöltnek, hogy egy hét múlva hozza vissza. Aztán felmerült, hogy olyanokkal is ki kéne töltetni, akik esetleg csalnának az egy hét alatt, ezért a későbbiek csak 45 percet kaptak a kitöltésre. Érdekes módon a 45 perces megoldások és az egyhetes megoldások átlaga majdnem pontosan azonos volt...
Vagyis a későbbi elmélyülés nem oldja meg a problémát, szólni kell egy okosabb embernek.

2. a néhány 10 utasításhoz nézd meg pl. az Algol 68-at...
Amit ma objektumokba csomagolnak, azt régen függvénykönyvtáraknak hívták, és nem változott érdemben a számuk.

tibsi 2017.02.24. 16:17:49

Informatikai rendszerszervezőként, programozóként és informatikatanárként az a véleményem, hogy abból lesz jó programozó, akinek kreativitása és érdeklődése van a téma iránt. Minden más szükséges feltétel (pl. matematikai logika, kitartás) az előbbiekből adódik.

Aki szerint ez egy betanított munka, annak fogalma sincs, miről van szó. Egy jó programozási megoldás "kitalálásához" már-már művészi képességek kellenek. Aki ezt nem élte még át, az ne hordjon össze itt baromságokat, jó! Inkább menjen kapálni.

Kinai cuccok blog · http://kinaicuccok.blog.hu 2017.02.24. 19:57:33

Az egyik tévhit hogy aki jó matekos, az jó fejlesztő lehet.
A másik, hogy csak az lehet jó fejlesztő, aki jó matekos volt.

Egyébként meg a TV-t meg a mosógépet lehet programozni, aki pedig alkalmazást készít, az fejlesztő. Állás hirdetésekbe sem azt írják, hogy programozót keresnek.
Bár erről tucatnyi fórumban vitatkoznak.

Alick 2017.02.24. 22:42:14

Nagyon nem mindegy, hogy nagy munkabírású kódlapátolónak lesz-e jó vagy IT-s innovátornak.

Pitypalatty úrfi · http://proletarokkozt.blog.hu 2017.02.24. 23:16:10

@Kinai cuccok blog: "Egyébként meg a TV-t meg a mosógépet lehet programozni, aki pedig alkalmazást készít, az fejlesztő."

Köszönöm, végre valaki :D Annyira zavaró ez a "programozó" elnevezés

qwertzu 2017.02.25. 07:29:31

@Kinai cuccok blog: @Pitypalatty úrfi: Semmi baj nincs a programozó szóval.

Régen volt a programozóknak egy olyan bontása hogy rendszerprogramozó és alkalmazásfejlesztő. Ez utóbbiból lett a fejlesztő.

Manapság a két szó szinonimaként üzemel.
süti beállítások módosítása