Még mielőtt körbe telefonálnánk a rokonokat, hogy jöjjenek gyorsan, ki lehet ásni egy kisebb atomreaktor helyét… és hozzanak magukkal pár uránpogácsát is fűtőelemnek tisztázzuk, milyen erőművet épít a magyar?
Manapság sajnos nem sokfélét és nem sokat. A hangulatot jól mutatja, hogy a sajtó leginkább Paks bővítésével van tele.
Állampolgár legyen a talpán, aki a technológiai, gazdasági és politikai kérdésekben világosan lát és még döntést is tudna hozni!
Az eldugott konferenciákon és céges beszélgetéseken a mérnökök azonban tudnak egy másik világról is. Házunk táján érdemes keresgélni, és ez nem a háztájit jelenti.
A Főgáz első, újonnan átadott háztartási kiserőműve a budapesti Normafa Idősek Otthonában 2013. december 20-án. A gázmotoros kiserőmű mintegy 20 millió forintba került, a megtérülés 15 év alatt várható. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Persze ma már nem ott tart a világ, hogy Lajos vagy János bácsi a fészerben összedob egy kis erőművet. Az viszont igaz, hogy van olyan szerkezet, amely akár egy ház kiszolgálását is takarékosan és megbízhatóan végzi.
A különféle kis erőművekről és azok felhasználásáról alább egy jó kis videó. Főleg a németül tudók fogják élvezni, de érthető a kis rajzos összeállítás.
https://www.youtube.com/watch?v=4lcTcGXT3f8
A vicces ám közérthető videók mellett természetesen rengeteg mélyebb és szakmailag alaposabb magyarázat is megjelent ezekről a berendezésekről és széleskörű felhasználásukról.
Úgy tűnik itt az idő ugyanis átgondolni az energiatakarékosság alapjait.
Nemrég óriási vihart kavart, hogy Magyarországon a nap és szélenergia felhasználásának és előállításának állami szabályozása és pénzügyi támogatása megváltozott. A Földért és a klímaváltozás miatt joggal aggódók szerint ez újabb szög a bolygó képzeletbeli koporsójába. Napenergia fronton amúgy sem áll jól az ország.
Miközben nálunk a napos órák száma évente 1900-2200, ami 40 %-al több mint Németországban, a működő napelemek kapacitása alig egy százada az ottaninak, és még a napfényes mediterrán Csehországban is tízszer annyi felületű napelem gyűjti az energiát, mint nálunk.
A Kisalföld és Bakony Észak-nyugat-dél keleti szélcsatornája pedig a turbinatelepeknek ideális vidék.
forrás:wikipedia
Elég egy bécsi kirándulás és nemcsak az derül ki, hogy az országban hol mozog valami, hanem az is, hogy a határt átlépve – alig 5 méterrel- már más szelek fújnak. Nem számoltuk meg, de az osztrákok legalább háromszor akkora szélerőműparkot építettek a határtól majdnem Bécsig, mint a magyar oldalon Mosonmagyaróvárig.
A határ keleti oldalán spanyol tervezésű és gyártású un. gondolák vannak a 25 méter magas oszlopok tetején. Egy ilyen park építése nagyon drága, a megtérülési idő pedig az országok energiapolitikájától és szabályozástól függ. Attól, hogy az országos rendszerbe betáplált energiáért mennyit fizet az állam. A magyarok most ezen változtattak.
http://enhat.mekh.hu/index.php/2016/02/18/a-megujulo-energia-tamogatasi-formai/
A helyi kis erőművek kapcsán is hasonló problémák merülhetnek fel. Ezek a szerkezetek nemcsak hőt termelnek, hanem áramot is, melynek el nem fogyasztott részét az országos hálózatba tölti fel- mondja Perity János a PROFIGRAM - POWER GEN mérnöke.
foto:Profigram
A legkisebb ilyen házi erőművek már 5-6 millió forintból kihozhatók. A mostani szabályozás alapján 5-10 év között lehet a megtérülési idő. Azután viszont nemcsak jelentősen olcsóbb lehet az üzemeltetés, még az energiatermelés miatt pénzt is hozhat a rendszer.
Arról keveset tudni, hogy nemcsak a magyar szabályozás változott. Németországban az északi területen vannak ideális körülmények a szélkerekek számára. Csakhogy a megtermelt áramot a déli országrészbe szállítani drága. A német kormány is úgy döntött, hogy inkább a korábban leírt kis erőművek telepítését támogatja jobban.
Így ma már ott van olyan telepítési konstrukció melyben az uniós és állami támogatások összességével elérhető, hogy jogos a kérdés: Kér egy erőművet? Ingyen van!
