Sonka, tojás, pálinka. Gyomorterhelő és egy idő után gyomorforgató kombináció, melyből egyre többet vesz a magyar. Idén már volt olyan üzlet, ahol az egyházi ünnep előtt nagypéntekre elfogyott a készlet.

Ennyire hat az emberekre a vallási buzgóság vagy csak a szokások, hagyományok ápolása miatt megy a dínom-dánom?

A különleges fogyasztási szokások legitimizálása nem új. Már az ókori gondolkodók is több magyarázatot, és felmentést is adtak az átlagtól eltérő viselkedésre.

forrás: kamaraonline.hu/ksh

A hedonisták szerint nem kellenek  határok, a fogyasztás a társadalmi fejlődés motorja.

A aszkéták szerint viszont a mindenből a legjobbat és a legtöbbet akaró  viselkedés a társadalmak megrontója. A testi örömök és szükségletek háttérbe szorításával ugyanis korábban elképzelhetetlen szellemi és intellektuális magasságokba érhet az ember.

Az emberiség indok keresésben mindig is jó volt. A mértéktelen evés-ivás és egyéb örömök gyakorlására mindig volt ok, ha meg nem gyorsan talált egyet.  A hangsúly a mértéken van. Hisz a táplálkozás (is) biológiai szükséglet. Ha nem adunk energiát a szervezetnek, az leáll, mint egy robot, melynek kiürülnek az akkumulátorai. A kérdés, hogy mi és hogyan szabályozza, hogy az aksikat ne töltsük túl? 

Már annak a megállapítása is nagy vitához vezethet, hogy mikor jön el a túl töltés ideje.  A robotokkal ellentétben az emberek nem szériatermékek, nem egyformák, igényeik és kapacitásuk is más. 

De van egy nagyon érdekes jelenség, melyben hasonlít a teremtmény a teremtőre. A túltöltött akkumulátor felpuffad, sőt felrobbanhat.

A mérnökök ezért kerestek és találtak megoldást a túltöltés megakadályozására. Egy bizonyos feszültségszínt elérése után a töltő kikapcsol. Az ötletet természetesen itt is a természet adta. Az emberi testben is van ilyen mechanizmus.

Még mielőtt beleszaladnánk a biokémia világába érdemes tisztázni, hogy az éhségérzetet és a fogyasztási kedvet nem ugyanaz a folyamat szabályozza. Az éhségérzetet az agynak a vér összetevőinek megváltozása ( többek között) a vér glükóz szintjének leesése, és egyéb vegyületek jelzik.  Ezek a kémiai anyagok elkezdik bizergálni a megfelelő sejtek megfelelő vevőantennáit és a központi komputer beindítja a táplálék keresés, majd fogyasztás folyamatát.

Csakhogy a fogyasztás másik motorja az étvágy. Ez egy viselkedésminta és a szerzett tapasztalatok alapján kialakuló inger.

Az étvágy az éhséggel szemben nem rendszeresen jelentkezik, hanem a látás ízlelés szaglás emlékeivel függ össze és az egyed élet minőségének változtatása a célja.

Ez lehetne az egyedfejlődés, az egyén létének jobbá tételéhez vezető csillagkapu, akkor miért kéne kikapcsolni?

Roger Harris/Science Photo Library/Getty Images

Valamiért csak ki kell, erre utalhat a jóllakottság érzése.  Az agyban a hypotalamus nevű részben van az éhség és a jóllakottság érzésért felelős terület. A vér – előbb is leírt – változása jelzi a felelősöknek, hogy elég a táplálkozásból, mindjárt túlcsordul a rendszer.

Csakhogy az ember szabad akarattal bír, olyannyira, hogy a biológiai jelzéseket is felülbírálhatja. Vagyis, hiába a veszélyt jelző ingerület, ha úgy dönt a szervezet ura tovább dolgozik a zabagép.

Indokot pedig lehet találni, de nem minden esetben az akaratgyengeség az ok. A táplálkozási anomáliák betegségekre is visszavezethetők, elég csak az egyik legismertebb problémáról beszélni. A pajzsmirigy alul vagy túlműködés első és leglátványosabb jele a hírtelen testsúlyváltozás.

A testi betegségeken túl - vagy azzal összefügésben - esetleg egymás okaként is - jelentkező lelki zavarok, betegségek is vezethetnek túl vagy alul tápláláshoz.  ( anorexia, bulemia)

Mindezekből látszik, hogy mennyivel több dolguk lenne az emberi túltöltést szabályozó rendszereket megalkotó mérnököknek mint a robotokkal foglalkozó kollégáiknak.

A nagy nép kajálások és ivászatok hagyománnyá tétele valószínűleg a törzs és a társadalmak összetartásának kialakításához is szükséges kellék, de az idők folyamán „túltolták” az ötletet. Elég csak a római idők óta emlegetett orgiára gondolni, amely többek között az az evés ivás testi örömeit is kínálta, felfoghatatlan mennyiségben és gazdagságan a résztvevőknek.

By shakko - Own work, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=7409852

Az emberiség nem oly hosszú, de annál kitartóbb munkával elérte, hogy ma már egyre helytálóbb a közhely: a Föld lakóinak egyik fele az éhezés, a másik pedig a túltáplálás miatt beteg.

Pedig a mai pálinkás-sonkás-tojásos ünnepi bermuda-háromszögekben vergődőknek vagy a vasárnapi húsleves-rántotthús és sütemények terhe alatt megrokkantaknak, ha valóban változtatni akarnak az életükön, rengeteg segítség akad.

Nagy baj lehet, mert akkora erre az igény, hogy az egészséges létet promotáló irányzatok a XXI. századra már nemcsak vallás színtű mértéket értek el, hanem a világgazdaság és a piacok jelentős bevételi forrásai is lettek.  

A történelem során a filozófusok, gondolkodók nemcsak a nagy zabásásokhoz, hanem a mértékletesebb élethez is segítettek indokot találni. Az már rég kiderült, hogy agyunkban is minden programozás kérdése.