Próbáltak már csukott szemmel kávét főzni? Nem úgy, mint amikor az ágyból kimászva alig lát az ember, hanem lehunyt szemmel kivenni a szekrényből a kávét, megtölteni a gépet, majd kivenni a csészét alóla. Hiába vannak évek óta a szokott helyen a dolgok, a káosz garantált!

És ez csak egy a számtalan életnehezítő helyzet közül melyekkel a vakok és gyengén látók nap mint nap megküzdenek.

A robotikában és kiber-fejlesztésekben élen járó államok és laboratóriumok ma már elképesztő termékeket készítenek a fogyatékkal élő embertársainknak.

Az „akarattal irányítható” műkéz a balesetekben megsérültek számára lehet segítség. A kéz és lábprotézisek, hallást segítő vagy akár teljesen visszaállító gépek már nem a jövő ígéretei.  Magyarországon azért még sokat kell várni mire a körzeti orvos felírja receptre -mondjuk- az agyvezérelt robotkezet.

Az extrém körülmények vagy munkák egy fogyatékkal élő ember számára megoldhatatlan feladatnak tűnhetnek. A technológia azonban már képes arra, hogy akár egy asztalosműhelyben fúrjon, faragjon, fűrészeljen egy vak. Az alábbi riportot majd tíz éve készítette egy amerikai stáb.

https://www.scientificamerican.com/article/device-lets-blind-see-with-tongues/

A technológia- melyről nemsokára bővebben is szó lesz- azonban nem ennyire régi és nemcsak a mindennapi életben használható. Az un. nyelvlátásról lesz szó, mely még extrém sportra is használható!

Első látásra is megdöbbentő, ahogy a negyvenes éveihez közelítő, kidolgozott izomzatú férfi egy teremben 25 méter magasban egyik kezével úgy kapaszkodik, hogy csak az újbegyein függ. A másik karjával pedig keresgéli a következő biztos pontot.  A falmászás nem a legegyszerűbb és legkönnyebb sport, de ez a férfi ráadásul vak.

Erik Weihenmayer egy furcsa betegséggel született.  A retinoschisis szerencsére  nem gyakori genetikai hiba eredménye.  Érdekes módin inkább a fiúkat érinti. Az örökletes génbetegség miatt nagyfokú látás sérülés, idővel biztos vakság várható. Erik 13 éves korára vesztette el teljesen látását. Ennek ellenére kitartott álmai mellett. Hegy és falmászó lett. A világon elsőként és eddig egyedüliként pedig 2001 ben Mount Everest csúcsára is feljutott.  

Történetét sokan feldolgozták, az alábbi linken is olvashatunk róla.

http://discovermaegazine.com/2008/jul/23-the-blind-climber-who-sees-through-his-tongue

Normál esetben az agy a látott képet elektromos impulzusokká alakítja amelyek a megfelelő területen váltanak ki ingereket. Mivel Erik szeme nem továbbította a képet az agyba, más megoldást kellett keresni. Az emberi test egyik legtöbb érzékelővel ellátott területe a nyelv. Erik egy fekete napszemüveget visel, melyet kábel köt össze egy lapocskával, amit a nyelve alá tesz.

A szemüvegben kamerák vannak, melyek képeit – az agy helyett- egy számítógép elektromos impulzusokká alakítja és ezeket a szájba tehető lapra küldi. Erik így a nyelvére érkező „képet” érzi. Megfelelő tanulás után már olyan tárgyak helyzetét vagy akadályok helyét is érzékeli melyeket – a távolság miatt-  nem tud megfogni. Így tehát „látja” a következő kapaszkodót. 

A nyelvre rakott lapon 611 elektróda van, de ez elegendő információt nyújt a tájékozódáshoz.

A kapott-érzékelt „kép” így kétdimenziós. Olyan, mintha egy papíron lenne írás. Erik azt mondja: a szerkezet segítségével egészen más dimenzió nyílt meg számára.

A mászásnál felbecsülhetetlen előny, hogy érzékeli a következő kapaszkodási pont helyét így nem az ismeretlenbe tapogat, tudja merre induljon.

A tárgyak körvonalait érzékeli, így „látja”, hogy merre van az.  A Brainport nevű szerkezet részletesebb működéséről itt vagy itt bővebben is olvashatunk.

A szerkezet tovább fejlesztésével újabb területeken is használható az eszköz.  A csökkent látási viszonyok közötti érékelés, egy mélytengeri búvárnak, vagy egy zavaros vízű folyóból, vagy tóból mentő tűzoltó-búvárnak is óriási segítség lehet.

A Norihiro Sadato Fukui Medical School kutatói pedig a kezeket vették célba. Ők azonban nem művégtagokat fejlesztenek, hanem a dupla-ujjas érzékelésen dolgoznak.

A vakok tapintása ugyanis jóval érzékenyebb, mint a látóké, így - ha olyan tíz ujjas kesztyűt készítenek, melyben a kesztyű az újbegyeknek adja át az ingerületet -egyfajta táv-tapogatási élmény jöhet létre. Ahogy ők fogamaznak: a szerkezet olyan lesz mintha kétszer tíz ujja lenne a látássérült embernek.