Sztereotípia vagy megdönthetetlen igazság az idősebb munkatársak kijelentése? A pályakezdők nem akarnak dolgozni. A fáradságos és nehéz kitartó munka helyett azonnal jól kereső főnökök akarnak lenni. Ha így van, mi ezzel a baj?

A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb eleme a munkatársak egymáshoz való viszonya. Egy új kolléga érkezése nagyon izgalmas, de nehéz helyzetet teremthet. 

foto: California National Primate Research Center - UC

Vállalati belső kommunikációval foglalkozó szakemberek szerint a félelem, az előítéletek vagy az irigység határozza meg a régi kollégák viselkedését. Ezek olyan emberi gyarlóságok, melyek a társadalmi értékrend szerint nem helyesek. Ugyanakkor kialakulásuk evolúciós szempontból értelmezhető és sokszor hasznos, ráadásul a főemlősökre általában jellemző.

A csimpánzoknál figyelték meg, hogy a csoportba érkező új egyed kapcsán– minél veszélyesebbnek tűnik a többiek számára- annál erősebb az ellenállás. Az újak csak hosszú várakozás után illeszkedhetnek be a csoportba.

Foto: Natural Training

Csányi Vilmos: Etológia című könyvében részletesen elemzi a főemlősök viselkedését. A tanulmány szerint alapvető összefüggés van a természetben található és felhasználható erőforrások megszerzése és megtartásának lehetősége, képessége és az állatok viselkedése között. A megfigyelések szerint ez még a családszerkezetét is meghatározhatja.  Ha védhető és könnyebben hozzáférhető az élelem és a lakhely az állatok párt választanak, monogám kapcsolatokat alakítanak ki és családban nevelik az utódokat. A veszélyesebb időszakokban és helyeken azonban a nőstények csoportokba tömörülnek és a hímekkel és az utódgondozással kapcsolatos lehetőségeket és feladatokat is megosztják egymás között.   

foto: USC Dornsife - University of Southern California

Az emberhez genetikailag legközelebb álló faj viselkedéséből talán nem túl meredek ránk is érvényes következtetéseket levonni, hisz társas életük, szociológiai rendszerük nagyon hasonlatos. Ráadásul nemcsak a természetben élő, azzal közvetlen kapcsolatban lévő emberekkel, hanem sokszor a modern, nagyvárosi környezetben és életstílust folyatók között is megfigyelhető a hasonlóság.

foto: zambiaturist.com

A szociális háló tudatos kialakítása már a kutyafejű páviánoknál is megjelenik. A nőstények egy másik nőstény - a sajátjával hasonló életkorú - utódját is felkapja és ölelgeti. Ezzel a saját utódjuk és a „vendég” gyerek között egyfajta barátságot ébresztenek és köztük a csoporton belülinél szorosabb köteléket alakítanak ki. A megfigyelt esetek 90%-ban a nőstény a csoport dominanciában nála lényegesebb magasabb rangban lévő nőstény utódját választja ki erre a „páros” ölelésre.

A főemlősök egyik különleges fajánál is megfigyelhető hasonló. Önkéntelenül is eszünkbe juthatnak a gyerekzsúrok, amikor a szülők előszeretettel segítik gyereküket, hogy tehetősebb - a társadalmi ranglétrán jóval magasabb szinten álló, azaz dominánsabb - osztálytársaikkal barátkozzanak. 

A munkahelyi kapcsolatok vizsgálatával foglalkozók is sok hasonlóságot találhatnak az állati és emberi csoportok között. A feladatok megoldásának módja, egy-egy vezető kiválasztásának metódusa, vagy az egyedi, a szokásostól és a többségtől eltérő problémamegoldással dolgozó kollégák kezelése, kiközösítése, vagy elismerése terén.

Az új, esetleg pályakezdő szakemberek érkezése pedig alapjaiban változtathatja meg a kialakult rendet. Az újaknak fel kell tudni venni a csoport ritmusát és a többséghez kell igazítani viselkedésüket, de e közben az egyéniségükre és munkamódszereikre jellemző különlegességüket is meg kell mutatniuk. 

foto: Profigram.hu

Vajon a főemlősök beilleszkedés fázisai alapján milyen következtetéseket lehet levonni a pályakezdők lehetőségeiről és arról, hogy miért alakulhat ki negatív vélemény róluk?

foto : National Geographic Educational

Csányi szerint a főemlősök mindig ellenségesen fogadják a csoporton kívülről érkező fajtársaikat. Csak hosszú idő után kaphat lehetőséget az új egyed, hogy megmutassa tudását, és elkezdje beilleszkedését. Általánosan elfogadott, hogy a mostani pályakezdők, a most 20 - 25 évesek kevesebb lelkesedéssel és kitartással állnak a feladatok és problémák megoldásához.

Ennek mélyebb okairól sokat lehet vitatkozni. A generációs egymást meg nem értés mellett, az idősebbek számára idegen erőforrások használata, a fiatalokban már meglévő tudás és készségek- amik egészen másképp fejlődtek ki, mint a szülőkben - mind, mind hátráltathatja a beilleszkedést. Ráadásul pont a szülők generációja fogadja nehezen a saját gyermekeikkel egyidős munkatársat.

foto:profigram.hu

Ha az új kollega ezt nehezen tolerálja és feladja a küzdelmet azért, hogy teljes értékű csapattag legyen, az sem neki, sem a régebbi munkatársaknak, és természetesen a cégnek sem jó.

A pályakezdők gondjairól és a generációk különbségeiről  Simon Simek, egy angol motivációs tréner tartott lenyűgöző és elgondolkodtató előadást, melyet az alábbi linken láthatunk.

https://www.youtube.com/watch?v=h4EWxAaz0Fg&feature=player_embedded