Elon Musk cége bekapcsolta az egy év alatt megépített akkumulátortelepet, amely a Föld legnagyobb ilyen technológiai építménye. E közben újabb szupergyors elektromos autót mutattak be a mérnökök.

Jön az ötödik generációs mobilnet és úgy tűnik, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése már átlépte a korábbi álomhatárt. A robotok már korábban számukra lehetetlennek gondolt tevékenységekben is valóban képesek az embert helyettesíteni, sőt egymástól független fejlesztői csoportok és techguruk szerint- az egymással összekapcsolt és kommunikáló robotok és mesterséges intelligencia már megszületett.

Mindeközben a világ népességének egy hatoda nem jut megfelelően tiszta vagy elegendő ivóvízhez. A wikipedián is megjelent borúlátó előrejelzések szerint 2080 ra 2, 3 milliárd Földlakó szenved majd a vízhiánytól.

Fotók: Thinkstock

Tizenhét közel-keleti ország, Afrika Pakisztán, India, Mexikó, Kína és az Egyesült Államok egy része- Kalifornia, Texas és Florida- érinett a leginkább. Egy 2016-os elemzés szerint a vízhiány egyre gyorsabban növekvő probléma. Az egy hónapig tartó vízhiányos időszakokat egyre gyakrabban és egyre több ember tapasztalja meg a földön.

Tavaly már négymilliárd Földlakó élhette át ezt az ijesztő és kellemetlen időszakot. A phys.org -on megjelent tanulmány szerint az emberiség kétharmada nap mint szembesül a vízhiánnyal vagy annak következményeivel.

foto:PROFIGRAM

Az 1996 és 2005 között gyűjtött adatok azt mutatják, hogy van olyan régió, ahol dupla annyi víz fogy, mint amekkora a természetes vizbázis. Több természetvédelemmel foglalkozó kutató szerint az emberiség legnagyobb problémája rövid időn belül a vízhiány lesz.  Miközben az emberi szervezet étel nélkül akár egy hónapot is kibír (természetesen egészségi állopottól függően) a folyadékbevitel hiánya miatti kiszáradás miatt már néhány nap alatt meghalhat az ember.

foto:24.hu

Az ökoszisztémával foglalkozó szakemberek szerint ezt a mértékű problémát már nem a háztartások – egyébként- vízpazarló működése okozza. A termelési folyamatok összessége használ sok vizet. A mezőgazdaságban az öntözéses gazdálkodásra gondolhatnánk elsősorban, de a legnagyobb vízfogyasztó az ipar.

Egy Uniós statiszika eredménye szerint egy kiló marhahúst 15415 liter víz segítségével lehet „előállítani” egy hamburger 2393, egy sajtos pizza 1215 liter vízbe kerül a Földnek. Egy korsó sörhöz 170, egy csésze kávéhoz 132 egy vekni kenyérhez pedig 38 liter víz kell. Természetesen ezek az értékek a teljes gyártási folyamathoz szükséges értékek. Megdöbbentő, hogy nem az étel előállításával megegyező vagy néha több víz szükséges.  Egy farmerhez 9982, egy pár cipőhöz 8547, egy pólóhoz pedig 2495 liter víz kell.

A klímaváltozás ellenzői szerint teljesen mindegy, hogy mennyi vizet pancsolunk el fürdéskor, hisz az visszakerül a körforgásba. Ez azonban csak részben igaz. Ugyanis ez a „használt” koszos víz, tisztítás nélkül csak árt a környezetnek. A vízfelhasználás korlátozása és ésszerűsítése mellett és ellen legalább akkor a vita, mint a klímaváltozás körül.

foto:PROFIGRAM

Ez persze nem igazán segít azoknak az Afrikaiaknak vagy közép Ázsiában élőknek, akiknek nemhogy az öntözésre, hanem a napi használatra, ivásra sem jut elegendő víz. A probléma pedig már a korábban bő vízű vidékeket is elérte.  A telente 10-20 cm es hótakaróval borított Mongol tájon is szomjaznak az állatok.

A tavaszi olvadás után ugyanis a hóból kevesebb víz marad meg a földben, mint amennyit az egyre nagyobb ipar és mezőgazdaság felhasznál. Az országban több mint tízmilliós a haszonállatok száma. A birkák, tehenek és lovak pedig innának. A kétezres években ezért felértékelődött a hidrogeológusok szaktudása.

Több magyar mérnökcsoport is vezetett a Góbi sivatag határvidékén, illetve Belső-Mongóliában olyan expedíciókat, melyek vízbázisokat kerestek.  A magyarok pedig e téren is jól képzettek, és a szerencse is sokszor velük volt.

Több jelentős felfedezés kapcsolódik hozzájuk, és ezért Mongóliában is kitüntetett figyelem jár a magyar mérnököknek, akik ma már nemcsak a víz-kutatás miatt, hanem megújuló energiákkal működő erőművek telepítése kapcsán is egyre többször dolgoznak a mongol fővárostól, Ulanbatortól akár 5-600 km távolságban a pusztaságban.