József Attila 1936-ban írt sorait majdnem minden magyar ismeri, és sokszor az idősebb generációk idézik is ha kollégáik – szerintük –  nem elég jó minőségben végzik munkájukat.

A minőség sokszor szubjektív kérdés. A szakmájuk szabályait betartó dolgozók teljesítménye nem mindig elég ahhoz, hogy a megrendelő vagy a munkát átvevő felettes/kolléga elismerően csettinthessen.

A munkaerőhiánnyal küzdő cégeknél, illetve területeken azt tapasztalni, hogy sokszor a szakmai minimum is elegendő a minőséghez. Amikor sem idő, sem ember nincs elég egy építkezésen, még a munkát átvevő is elnézi, ha a konnektor kicsit ferde, ha a küszöb kicsit horpadt vagy az ajtó nem túl precízen zár. Legrosszabb esetben a lakás tulajdonosa visszahívja a céget, akik majd megigazítják a ferde dolgokat. Ha szerencséje van az építőknek, a tulaj inkább megcsinálja maga, így a cég jól jár.

Tényleg? Ha a nem minőségi munkát végzők olcsóbbak, akkor a többieket egy ideig kiszoríthatják a piacról. A normálisan működő gazdaságokban azonban ennek a folyamatnak viszonylag gyorsan vége lesz, mert a sok kontár között nagyon gyorsan tud megrendeléshez jutni egy jó minőségben dolgozó cég.

Ennek ellenére egyre többször tűnik úgy, hogy nem is érdemes ma Magyarországon jó munkát végezni. Aki nem harácsol, lemarad, ráadásul sok területen már nincs is verseny, a gazdaság a kapcsolati tőkén alapul, és elég, ha áll az épület vagy működik a rendszer, már fizetnek is, és jöhet a következő megbízás.

http://szinesvilag.com/bizz-bennem-mernok-vagyok-1617

Ha a legtöbb cég így működik, akkor nagy a baj. Egy toldozott-foltozott ország nem tudni, mikor dől össze. A nemrég elkészült metróaluljáró beázásának „kezelése” viccesnek tűnhet egy darabig, de az már közel sem szórakoztató, ha ezt végleges megoldásnak gondolják.

foto:blikk

Nem véletlen születhettek olyan munkabölcsességek, mint: „Rosszul megcsinálni valamit ugyanannyi energia, mint jól.” Esetleg: „Vagy megcsinálsz valamit rendesen, vagy neki sem érdemes kezdeni!”.  Aki ezeket az intelmeket nem tartja be, könnyen pórul járhat. Pár napja a rendőrök egy rendszámhamisítót kaptak el. A kép alapján ő is a könnyebb utat akarta járni.

foto:Police.hu

Megnyugtatásképp, nemcsak Magyarország érdemli ki a „szigszalag ország” címet.  Az ilyen megoldások elsőre viccesnek tűnhetnek, de jó tudni, hogy egyszer mindent meg kell normálisan is csinálni.

Rövid távon biztosan nem nagy veszteség – sőt tán még egy kis nyereség is –, ha valamit csak annyira csinálunk meg, hogy működjön vagy szét ne essen. Ez hosszú távon azonban óriási károkat tud okozni.  A közgazdasági és minőségbiztosítási tankönyvekben szépen leírták, hogy milyen problémákat okozhat egy cégnek ha megrendül a vevők beléjük vetett bizalma.  Mindez persze a munkatársakra is hat, és nem mindegy, hogy egy kolléga milyen vállalati légkörben dolgozik, netán alkot. A rossz példák helyett azonban nézzük, mikor mondhatjuk valakire, hogy művészi szinten dolgozik.

Az igazi szakemberek egyik nagyon fontos jellemzője a munkájuk iránti elhivatottság és alázat. Aki szereti azt a tevékenységet, amit végez, annak legtöbbször nem elegendő a jó eredmény. A tökéletesre törekszik.

Ha érdekli az a tevékenység, amibe fogott, már a tervezési szakasz alatt is másképp viszonyul a feladatokhoz. Nem kell tudományos vizsgálat ahhoz, hogy belássuk: ha az ember egy feladatot kihívásnak tekint, a megoldás megtalálására sokkal több energiát fordít.

Miután kellő alapossággal kigondolta a megvalósításhoz szükséges dolgokat, jellemzően a lehető legjobb minőségű alapanyagokat szerzi be, sőt, ha a korábbiaknál jobb megoldást lát bátran kísérletezik.

A feladat megoldására – az átlagos szakemberekhez képest – pedig több figyelmet és energiát fordít.  Ha több megoldás is létezik, majdnem biztos, hogy olyat választ, amely nemcsak tökéletes, hanem egyfajta hozzáadott értéket is felmutat. Az angolok ezt hívják „wow”-hatásnak. Magyarul remekművet alkot a szakember.

Az így befejezett feladat megoldása olyan jó érzéseket és szakmai önbizalmat adhat, amely újabb kihívások keresésére buzdít. Ráadásul a megoldás egyfajta szakmai példa is lehet.

Ezt pedig a szakmájukat szerető emberek kifejezetten keresik.

Ha a művészi színvonalú és minőségű munkát azonnal nem is díjazza a piac vagy a cégvezetés, mással nehezen megszerezhető erkölcsi tartást és boldogságérzetet adhat. Ha pedig olyan igazán különleges, egyedi, szokatlan megoldás születik egy problémára, melyet eddig nem látott a szakma, vagy ritka tökéletes lett a végeredmény, joggal mondhatjuk, hogy a szakember művészi szinten végzi munkáját. Ma már nemcsak átvitt értelemben beszélhetünk erről. Egy nemzetközi galéria olyan alkotásokat mutat be, melyek nagy része nem a falra, dísztárgynak készült.

Vállalkozó szellemű művészeti kurátorok figyeltek fel arra, hogy a mérnökök, építészmérnökök tervei, rajzai vagy egyéb munkái dísztárgyként is értelmezhetőek. Nemcsak a tartalomhoz értő szakemberek számára különlegesek, hanem a laikusoknak is. A high tech divat és a minimál stílus kedveltségével arányosan nőtt a képek népszerűsége. Ráadásul kevés menőbb dolog van annál, mint amikor egy különleges épület különleges tervei műalkotásként az épület egyik falán is láthatók. 

A DESPLANS nevű galériahálózat előbb csak egy üzlettel indult, de úgy tűnik akkora az igény a művészi mérnöki munkákra, hogy ma már van olyan mérnök, aki nemcsak térben megvalósítható épületeket rajzol, hanem művészi minőségű és színvonalú munkáit már csak papírra vagy vászonra álmodja meg.