Nyaranta akár egy strucctojás is megsül egy autó motorháztetején. Arizonában pedig mókás ételek készülnek a napsütötte műszerfalakon. A nyári nap perzselő erejét azonban nemcsak itt használhatja ki az ember.
Az egyre melegebb és hosszabb napos időszakokat egyre hatékonyabban és olcsóbban használhatjuk ki áramtermelésre is. A technológia fejlődése ott tart, hogy mára a napenergia adja a legolcsóbb áramot. 2016 végén már arról írt a Bloomberg , hogy a napelemekkel előállított áram olcsóbb lett, mint a szélenergiából nyert. Ehhez persze az is kellett, hogy a solarcellák ára jelentősen csökkenjen. A HVG összeállítása szerint ausztrál kutatóknak sikerült a korábbinál harmincszor olcsóbb napelemet készíteni. Ezek a filmszerű panelek ráadásul sokkal hatékonyabbak elődeiknél.
Már azzal is sokat spórolhatunk, ha mobiltelefonjainkat napelemes töltőkkel használjuk. Már fillérekért lehet rendelni – akár az ausztrálok által fejlesztett fóliát, akár power bankokkal egybeépített tárolóegységet.
Apropó tárolás. A napelemes rendszerek máig legnagyobb hibája, ha nem süt a nap. Ez pedig egyátalán nem vicces. Az erőműveket tervező mérnökök számára óriási feladat olcsó és hatékony tárolókapacitások tervezése. Nem véletlen, hogy a világ legnagyobb napelemparkjai is a száraz, sivatagos, napsütötte térségekben épülnek. A 444 összeállítása szerint most épp Kína vette át a rekorderi stafétát egy, az űrből is jól látható méretű erőművel. Itt nézhető meg róla egy jó kis propagandavideó.
De az indiaiak is szorgosan építkeznek. Sőt, Donald Trump szénbányászoknak tett választási ígéretei és a hatékony erőműlobbi ellenére az Egyesült Államokban is gombamód szaporodnak a naperőmű-parkok.
A Portfolió pedig egy újabb összefüggésre világít rá. Ez a tendencia egyfajta növekedési spirált indíthat be. A hatékony és olcsó energiatermelés lehetősége mágnesként vonzza a befektetőket. Minél több pénz áramlik ebbe az iparágba, annál olcsóbb lehet az energia ára, amely újabb kecsegtető üzletet jelent, tehát újabb befektetők jönnek. Ma már – a korábban hagyományosan szén-olaj befektetéseikről ismert – tőkepiaci alapok közül is sokan a megújuló energiák felé fordultak, és ilyen erőművek építéséhez adnak pénzt. Érdekes, hogy az olajban egyébként – ma még – gazdag Öböl-országok is teljesen rákaptak a fosszilis tüzelőanyagok hanyagolására. Az Egyesült Arab Emirátusok a következő harminc évben 70%-kal akarják csökkenteni a szénalapú energiaforrás-felhasználást az áramtermelésben.
A másik nagy zöld vidék Európa egyik – olajban gázban és pénzben is – leggazdagabb térsége: Skandinávia. Norvégiában a szélerőművek száma szaporodott meg, és Izlandal együtt a geotermikus energia felhasználása miatt ülhet nyugodtan a babérjain és az Északi-tengeri olaj- és gázmezőkön. Arrafelé komolyan gondolják a megújuló energiák használatát. Épp a minap tettek vízre egy elektromos meghajtású kompot. A The Future of tech Fjords egyelőre viszonylag kis hatótávolságú, és minden kikötéskor tölteni kell.
A napfényes Franciaországban is elektromos úszószerkezetekről lehet Párizst csodálni.
A SeaBubble szárnyas elektromos hajók működéséről is készült egy kis videó, amely itt nézhető meg.
Ma már egészen megdöbbentő hatótávolságúak az elektromos meghajtású repülők, és Kínában hamarosan elektromos drónokkal indulhatnak a munkahelyeikre a tehetősebbek. Dubaiban az olajsejkek pedig már élvezik is a csendes repülést.
Az egyre olcsóbb áramtermelés lehetősége pedig az egész emberiség mindennapjait alakíthatja át teljesen. Nem kell sokat magyarázni miért, de azt talán kevesen látják, hogy ez az átalakulás már megkezdődött. A hajók és elektromos biciklik mellett szinte berobbant az elektromos meghajtású járművek piaca. Sohasem volt még ennyi fajta és ennyire elérhető árú elektromos autó, mostanra Budapest utcáit is ellepték a bérelhető elektromos közlekedési eszközök. Már a MOL, Közép-Európa egyik meghatározó olajvállalata is elektromosautó-bérlésben lát üzletet, nem is beszélve az elektromos robogók hadáról.
foto:Auto-Motor
A társadalmak lehetőségeinek és igényeinek gyors változása igazán szembetűnő. Az egyre olcsóbb energia elterjedése ezúttal reméljük a Földnek is jó lesz. Ilyen mértékű változás már volt korábban is, de akkor bolygónk húzta a rövidebbet. A XX. század elején, az 1900-as években New York utcáin igen népszerű volt az elektromos autó. A nagy bevásárlóközpontok pedig saját töltőállomással kedveskedtek az ilyen kocsikkal érkezőknek.
Akkoriban a fejletlen benzines és gőzjárművekben nem volt indítómotor, és nemcsak nehéz volt bekurblizni egy benzines kocsit, hanem nagyon piszkos is lett tőle a hölgyek ruhája. Pont emiatt még Henry Ford felesége Clara Ford sem volt hajlandó felülni egy benzines, olajos kocsira, ő is egy elektromos T-Modellt használt.
Hiába tudtak ezek is már 100–130 kilométert megtenni két feltöltés között, és hiába voltak a töltőállomások, egy akkumulátoros autót csak kevesen tudtak megvenni.
Egy Detroit Electric autó akkumulátora
Fotó: Brewbooks / flickr
Ráadásul ezeket a kocsikat elég nőiesnek tartották, és az sem segített elterjedésükben, hogy egy Detroit Electric autó – mai árfolyamon számolva – 2650 dollárba került míg egy T-Modell 390 dollár volt.
1912-ben pedig megjelentek az indítómotoros kocsik, így a kurblizással sem kellett többé foglalkozni. Az olcsó és könnyen hozzáférhető olaj pedig óriási és gyors technológiai változást hozott. Pont olyat, mint napjainkban az olcsó áram. csakhogy ez jó száz évre nemcsak a villanyautók sorsát pecsételte meg, hanem bolygónkét, a Földét is.
