Mediterrán vidékeken ismerős meleg időket, hőhullámokat tapasztalunk már a Kárpát medencében is. A Földközi tengernél vagy észak Afrikáéban őshonos szárazságot és nagy meleget bíró növények egyre jobban érzik magukat Magyarországon és úgy tűnhet, hogy a tengerparti sziklák tövében honos nagyobb testű rovarok egy része is átköltözött volna hozzánk.

foto:sleep.org

Több klímakutató elemzése is azt mutatja, hogy a következő ötven évben egyre többször érezhetjük melegnek a helyzetet.

Ezen a klímaváltozással foglalkozó illetve adatokat tartalmazó oldalon országok szerint is lehet keresni.  Idén még csak az első hőhullámot éljük át, de a meteorológusok szerint az augusztus is forró lehet. A hőhullámok tekintetében az eddigi rekord azonban 2012 nyara volt.

Ráadásul az is megfigyelhető, hogy a múlt század vége óta a telek egyre kevésbé hosszú ideig hidegek, és nőtt a csapadék mennyisége. Mindemellett egyelőre a térségben még nem mediterrán az éghajlat.

A National Geographic korábbi cikke szerint a tudósok szerint azonban „nemsokára” – nagyjából ötven év múlva- a Kárpát medencében a mai szicíliai vagy spanyol mediterrán klímával kell számolni.

A hosszan tartó 30 fok feletti hőség idején egy kisebb életmód-változtatás is segíthet.  A Földközi tenger térségében élők sziesztával megszakított napja jó példa lehet. Természetesen az úgy nem megy, ha egy-egy munkatárs úgy dönt: sziesztázik. De ha egy-egy ágazat összes dolgozója átáll a napközbeni pihenésre, esetleg hajnali vagy késő esti munkára, rögvest más a helyzet.  A közlekedési szakszervezet máris felvette a kesztyűt: azt állítják, ha bevezetnének egyfajta szieszta- menetidőt, az jelentősen csökkentené kollégáik terheit.

Szerintük délelőtt tizenegy és délután három óra között – a legnagyobb hőség idején- jóval kevesebb járat is elegendő lenne.  A 24.hu összeállítása szerint nemcsak a busz és villamosvezetők szenvednek a zárt – sokszor klíma nélküli- fülkékben. Több szakszervezet is a szieszta idő bevezetése mellé állt.  

Már közösség oldala is van a kezdeményezésnek. 

Miközben mindenki egyetért a dolog pozitív hatásaival, a nyilatkozatok óvatosak. Pedig a tanulmányok szerint a rendszeresen sziesztázóknak 37%-al nagyobb esélye van megúszni a szív és érrendszeri megbetegedéseket, de már az is sokat segít, ha csak néha tartunk sziesztát.  Ha ez nem lehet, akkor pedig védekezzünk a szervezetünket különösen megterhelő kánikula ellen.

A szieszta bevezetésének igénye mellett, egy időzóna-átállási kezdeményezés is napvilágot látott. E szerint, ha egy órával előrébb állítanánk az időmérő szerkezeteket, azaz a GMT+1 zónából a +2-ba lépne át Magyarország, esténként egy órával tovább lenne világos. Könnyen megjósolható a hatás.  Munka után egy kis üldögélés egy étterem vagy kávézó teraszán, egy séta a parkban vagy a gyerekkel a játszótéren… mindehhez jól jönne még egy órányi napfény.  A kezdeményezés részleteiről itt olvasható több részlet, de az alap információkat már az RTL Fókuszból is megtudhatjuk.

Ez azonban egyelőre távolabbinak tűnik, mint a szieszta. Több hivatal is azt írta, hogy hosszú, szakértői elemző munka szükséges már a döntés előkészítéséhez is.  

Miután az Egyesült Államok elnöke Donald Trump úgy döntött, hogy országa kilép a bolygó klímáját védő nemzetközi egyezményből és azt is sokszor hangsúlyozza, hogy szerinte a klímaváltozás nem nagy probléma és nem hisz az erről szóló tanulmányoknak.

A grönlandiak ezt a kérdést egészen másképp, testközelből láthatják. Nemrég egy hat kilométeres óriási jéghegydarab vált le egy gleccserről. A kanapén ülve szenzációs látvány a hegyről készült video, amely itt nézhető meg.

Az Alpok olvadó gleccseri és az Északi-sarki jégsapka visszahúzódása, az Európában egyre emelkedő téli hőmérséklet, az egyre csapadékosabb időjárás, amely világszerte - eddig alig tapasztalt - özönvíz szerű esőket és áradásokat hoz, az afrikai kíméletlen szárazság és hőség biztosan jelzi: a Föld éghajlata változik. Most már csak azon lehet vitatkozni, hogy ezért mekkora mértékben felelős az emberiség.