Motivált, nagy munkabírású, elkötelezett, csapatjátékos, kreatív, precíz, monotonitást jól tűrő, jó kommunikációs készségű, elkötelezett törekvő, dinamikus, alkalmas a feladatra, kreatív, precíz, hatékony, határozott, tapasztalt, rugalmas, célorientált, független, jól informált, logikusan gondolkodó, motivált, pedáns, csapatjátékos, professzionális, megbízható, találékony, sikeres dolgozókkal vannak tele a magyar munkahelyek.
Legalábbis az önéletrajzok és motivációs levelek alapján. A HarmoNet szakértői véleménye szerint:
„Soha ennyi asszertív, proaktív, kommunikatív, kreatív, szociábilis és team játékos nem volt még a munkaerőpiacon, s soha ennyire kevés jóravaló, becsületes, szerény, dolgos kéz.”
Pedig az önmenedzselés nem ördögtől való dolog. Az Egyesült Államokban számtalan kurzuson oktatják az önérdek érvényesítését. Legtöbbször az első lépés saját magunk kordában tartása. Itt például három tanácsot is olvashatunk a képességeink legjobb kihasználásának titkáról.
A cikk szerint elsősorban az a fontos, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Stresszhelyzetekben se veszítsük el a talajt a lábunk alól. Szabályozzuk lélegzetünket, figyeljünk magunkra, így talán elkerülhetjük, hogy „elszakadjon a cérna”.
Ha már elég tudatosak és kontrolláltak vagyunk, jöhet az erősségeink kihasználása. Aki tudja miben jó, bátran vállalhat feladatot, így kitűnhet a többiek közül.
A hit vagy elhivatottság kérdését sem szabad hanyagolni. Általában azok érnek el nagyobb eredményt egy-egy dologban, akik nemcsak önmagukban hisznek, hanem a tevékenység hasznosságában is.
Magyarországon sokan ezt úgy fordítják le, hogy – mivel itt más alig kell – ha van elég önbizalmad, akkor biztosan sikeres leszel. Aki így épít karriert, belebukhat. Általában az ilyen emberek – mire kiderülne valódi személyiségük, szakmai tudásuk – jó esetben odébbállnak, rossz esetben kinevezik főnöknek őket.
Bár ma a munkaerőhiánytól hangos a sajtó, a HR-esek tapasztalatai szerint az álláshelyekre jelentkezők továbbra sem mellőzik a hangzatos, öndicsérő szavakat.
Aki túloz, könnyen bajba kerül, ha rákérdeznek egy-egy általa írt tulajdonságára. Mit is jelent számára, a jó csapatmunka, és mondjon már egy példát, amikor jó csapatjátékos volt, és miért? Vagy az sem mindegy, hogy miben és mennyire kreatív, és tud-e erre példát mondani?
Pedig a cégek olyan jelentkezőket várnak, akik ismerik önmagukat, erősségeiket, hátrányaikat, és ezekről őszintén lehet beszélni velük.
Egy állást nemcsak megszerezni, hanem megtartani is tudni kell. Bár úgy tűnhet, hogy manapság kevesebb „veszély” fenyegeti a munkavállalókat, azért sokkal árnyaltabb a kép. Azokról a helyekről, ahol a munka és jövedelemviszonyokat senki sem irigyli, valószínűleg nehezebben küldenek el embert. Ezekre a helyekre nem is igyekszik senki, így a munkahelyek megtartásáért a dolgozónak sem kell sokat küzdenie.
A versenyszférában vannak olyan cégek, ahol nemcsak az átlagosnál jobb jövedelemmel honorálják a munkát, hanem a munkakörülményekre is odafigyelnek. Sokszor persze kényszerből, de egyre több cégvezető ismeri fel, hogy a fiatalabbaknak már a csapat, a körülmények és a megbecsülés, hasznosság érzése és a fejlődési lehetőség legalább olyan fontos, mint a fizetés.
Az önmenedzselés kérdése akkor merül fel, ha a versenykörnyezetben, teljesítményelvárások közepette dolgozó ki akar tűnni a többi hasonlóan jó kollégák közül.
Ma már a magyar könyvesboltok önfejlesztő sarkait is elárasztják a legjobb módszereket és tanácsokat összefoglaló könyvek, de a neten is rengeteg ötletet találhatunk.
Az általánosságokhoz képest érdekes tanácsokat – tizenkét pontba szedve – itt találunk, itt pedig további öt nézőpontot ismerhetünk meg.
A legegyszerűbb tanács: használd a józan eszed.
Hiába a tökéletes módszer, ha túlzásokba esünk, az a visszájára fordíthatja a dolgokat.
Sok esetben egy pillantás elég a közösségi oldalakra. Az én márka építésére nagyszerűen használható felület elképesztően idegesítő és zavaró hatású lesz, ha túlzásba visszük a használatát.
Aki a virtuális térben tolakodó, nagy valószínűséggel az irodában sem ismeri a személyes tér fogalmát. Fel sem fogja, vagy nem érdekli, ha zavaró a viselkedése.
Egy csapatba elég egy „csendes gyilkos” egy kisebb cég eredményeinek lerombolására. Egy törtető, senkivel és semmivel nem törődő, önző, arrogáns, buta és beképzelt ember előbb-utóbb mindenki kárára válik.
A saját magukat, erősségeiket, hátrányaikat nem ismerők pedig nem láthatják objektíven magukat, így könnyebben beleeshetnek a nagyotmondás, álszerénység vagy félénkség csapdájába.
Az empátiára való képesség, a másikra odafigyelés és a kedves személyiség kulcs lehet a kollégák szeretetének elnyerésére, de az is fontos, hogy képesek legyünk kiállni saját magunkért, céljainkért.
Annak sem kell elkeseredni, aki úgy érzi, hogy a személyisége miatt nem tudja jól menedzselni magát. Nagyon sok mindenen változtathatunk, és vannak olyan pozíciók, ahol pont a mi habitusunkkal és képességeinkkel lehet a legjobb eredményeket elérni.
Annak sem kell elkeseredni, aki úgy érzi, hogy a személyisége miatt nem tudja jól menedzselni magát. Nagyon sok mindenen változtathatunk, és vannak olyan pozíciók, ahol pont a mi habitusunkkal és képességeinkkel lehet a legjobb eredményeket elérni.
Számtalan módszer és út vezet egy jól felépített, rendben tartott magánélethez, karrierhez, de mindegyik alapja az őszinteség.
Első lépésként merjünk őszinték lenni. Először magunkkal, aztán a többiekkel is.