Felét sem tartják be az újévi fogadalmaknak – ráadásul áprilisra már a kudarcélménnyel is szembesülnek – ez a rövid eredménye egy pár évvel ezelőtti felmérésnek, melyet az újévi fogadalmak hatásáról és eredményéről készítettek.  Az urbanlegends szerint a fogadalmak többsége valamilyen rossz vagy károsnak ítélt szokásról szól, azaz jobbá akarja tenni a fogadkozó az életét (legfőképp a sajátját és közeli szeretteiét).

Honnan származik ez a szokás? Miért gondoljuk, hogy ha év elején határozunk el valamit, az jobban sikerül, mint ha szeptember 15-én, egy szép szerdai napon fogadjuk meg? 

Az újévi fogadalomnak – bár elterjedése csak újkeletű hagyomány – kétezer éves története van. Ahogy az Union írja:  Krisztus előtt 153-ban a római mitológiában szereplő kétarcú Janus isten napja a naptár elejére került. Janus – aki egyszerre néz a múltba és a jövőbe – képes áttekinteni a múlt hibáit, és azokból a jövőre szóló bölcsességeket leszűrni. Janus nevéből lett hát január és e hónap elején – az istenség napján – a rómaiak bocsánatot kértek a múltbéli hibáikért, megfogadták, hogy mit tesznek a jövőben, és szerencsehozó ajándékokat adtak egymásnak.

Talán a leghíresebb fogadkozó Julius Caesar volt. Kr. előtt 46-ban kiigazította a naptárt, és bevezette a 365 napos évet. Ezzel egyidőben évfordulóvá tette január hónap első napját, Janus isten születésnapját.

A középkorban a fogadkozás és az újévi ajándékozás is elfelejtődött. Az emberek évszázadokig – ha nem kellett – nem változtattak szokásaikon. A jól ismert dolgok, a rutin, a szokásvilág segítettek a mindennapokban. Nem kellett azon gondolkodni – és a társadalom nem is engedte –, hogy sportoljon-e valaki, dohányozzon-e holnaptól, másfajta ruhát viseljen vagy kimenjen-e a mezőre és ha igen, hogyan? Az idősebbektől még ma is hallani, hogy a férfi nem férfi száz kiló alatt – tehát még a testalkatnak és súlynak is kialakult értékrendje volt. A polgárosodás és a többiekhez képest jólét megjelenése hozta az új szokásokat is. A vagyonosabbak divathóbortja a ruházat mellett a szokásokra is kiterjedt. Megjelent a tömegturizmus, mely új szokásokat hozott divatba.

A polgári naplókban, zsebkönyvekben olvashatók tömegesen az első újévi fogadalmak is.

2011-ben a Yahoo kérdezte meg felhasználóit a legnépszerűbb újévi fogadalmakról.

Legtöbben a fogyást tették első helyre. Második helyre a boldogság elérése került (azt persze nem tudni, hogy pontosan mit is kell ezért tenni a fogadkozáson kívül).

Harmadik helyen a pénzmegtakarítás végzett, majd – ez inkább talán kívánság – de a szerelembe esést fogadták meg sokan.

A felmérésből az is kiderült, hogy tíz emberből nyolc nem tudta betartani a tavaly szilveszterkor megfogalmazott elhatározását. A fenti listát látva nem csoda, hisz sok olyan van, ami nem csak a fogadalomtevőn múlik.

Három évvel később a Scranton Egyetem –  a Bristol Egyetem kutatásaira alapozott – felméréséből kiderült, hogy az emberek kívánságai és vágyai nem sokat változtak.

Legtöbben még mindig  fogyni akarnak, második helyre került az egészségesen fognak élni fogadalom, sokan boldogabbak akarnak lenni, többet akarnak sportolni, jobb emberek akarnak lenni, és rá akarnak találni a szerelemre.

A felmérésből kiderült, hogy a munkahelyeket sem kímélik a fogadkozók. Dobogós helyre kerültek az olyan örökbecsű bölcsességek, mint:

Ezentúl betartom a határidőket, kivéve, ha azok betarthatatlanok.

Megváltoztatom a céges gépen a jelszavamat, amely az 123456 helyett 654321 lesz.

Ezentúl elolvasom a felhasználási útmutatókat mielőtt bekapcsolok egy szerkezetet.

A legtöbbször megfogadott dolog pedig az, hogy többé nem fogadok meg semmit. A legviccesebb, hogy a legtöbben még ezt sem tartják be. A felmérések eredményei szerint januárban még viszonylag erős az elhatározás, és a komoly vagy annak tűnő fogadalmakat is betartják.

Februárban csökken a lelkesedés, ráadásul ez az életkorral együtt változik. A húszas éveikben lévők 39%-a még februárban is kitart, ötven felett már csak 14% a „betartási” arány. Szakemberek szerint ez is igazolja a minél idősebb valaki annál nehezebb a szokásain változtatni tézist. 

Sokan ráadásul a vágyaikat fogalmazzák meg fogadalomként, így jelentősen nő a betarthatatlansági arány.

A megfelelő cél és a tudatos tervezés, valamint a tervek még tudatosabb betartása azonban kulcs lehet a sikerhez.

Érdekes adat, hogy a férfiak gyakrabban teljesítik fogadalmukat, ha apró lépésekre bontják a teendőket, és azokat szisztematikusan betartják. A nőknél pedig a siker egyik záloga lehet, ha nyilvánosan tesznek fogadalmat, vagy ismerőseiknek beszélnek róla.

A felmérésekből kiderül: legjobban a pénzügyi és munka fogadalmak teljesítenek.

Összefoglalva:

Ha a megfelelő célokat fogalmazzuk meg, és férfiak esetén apró lépésekre bontjuk, nők esetén pedig minél több kollégának elmondjuk, még akár arra is esélyünk van (jellemzően februárig), hogy elérjük amit akarunk. Vagy fogadjuk meg, hogy velünk ez egészen másképp lesz?