A fél személyzetet kirúgta egy japán hotel vezetése. Azaz kihúzta őket a konnektorból. A The Wall Street Journal cikkéből kiderült, hogy a Henn-Na Hotelről nemcsak a mostani fejlemények miatt tudhat a világ. Négy éve szintén a robotok miatt írtak róla a lapok.

A szálló a világon elsőként robotszemélyzettel várta vendégeit. Itt megnézhető egy rövid videó, melyből az is kiderül, hogy a nagaszaki szállodában nemcsak a vendégekkel találkoztak a robotok, hanem a csomagcipelésből vagy a takarításból is alaposan kivették a részüket. Igaz ezeken a munkahelyeken már nem a dinó vagy humanoid gépek dolgoztak. A csomagokért is felelős ruhatáros például inkább az autógyárakból ismert egykarú.

Most a robotok felét, egészen pontosan 122 robotot „elbocsátottak”. Mint az sejthető, ezúttal nem a gépek hibáztak. Biztosan jó ötletnek tűnt egy dinó robotot megtenni recepciósnak, de hamar kiderült, hogy a szerkezet nem tudta lemásolni a vendégek útleveleit. A szobákban pedig egy kis robot teljesített szolgálatot, csakhogy az információs központnak szánt gép még azt sem tudta megmondani, hogy a környéken milyen programlehetőségek vannak.

Vagyis a megfelelő funkcióra nem a megfelelő gépet választották ki. Ráadásul a szobák felébe el sem jutottak a robotok. A szűk folyosókon pedig sokszor összeakadtak, és csak némi emberi segítséggel lehetett kibogozni őket egymásból.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a gépeket a szállodaiparban vagy a vendéglátásban ne lehetne használni, de a hotel példája jól mutatja, hogy mennyire fontos a megfelelő funkcióra a megfelelő szerkezet kiválasztása.  

Alaposan át kell tehát gondolni, mit tegyen egy cég vezetése. Az egyre növekvő munkaerőhiány mellett könnyebb lehet engedni a robotokokat forgalmazó cégek csábításának. Ráadásul az automatizált gyártósorokban a monoton feladatok elvégzéséhez jobbak, de sok helyen ma még drágábbak a robotok.

foto:PROFIGRAM

Az információs robotok is egyre több munkahelyen dolgoznak sikerrel. A nagyközönség elsősorban a humanoid reklám- vagy PR-céllal épített gépekre gondol, de a call centerekben dolgozó mesterséges intelligencia-vezérelt információs rendszerek egyre hatékonyabban, egyre több ember munkáját veszik át. Ma már az egyik magyar kommunikációs cég telefonos ügyfélszolgálatán is egy MI jelentkezik.

forrás:telekom.hu

Ma már a cég információs rendszerként is kínálja Vandát, aki 86 nyelven kommunikál, ha kell.

Az amerikai hadsereg pedig egyre közelebb jár a hadirobotok – kutyák, robotkatonák – állanó üzemű és éles hadrendbe állításához.

Ma már mindennapos látvány egy logisztikai központban a szállító robottargoncák, és az Amazon csomagszállító drónjai sem okoznak meglepetést.

Az tehát egyértelmű, hogy a robotokra szükség van. Miután egyre nagyobb mennyiségben, azonos minőségben és egyre gyorsabban akar mindenki gyártani, ezeket az igényeket leginkább a robotokkal lehet kielégíteni.

A korábban kialakult ember–robot együttműködés lehetőségei és szabályai a mesterséges intelligencia megjelenésével felborultak. Az irányító szerepét sok esetben átveszi az MI. Már nemcsak az automatizált gépsorok és gyárak vezérlését végzik és hangolják össze gépek, hanem sokszor a rendszerprogramokon, illetve azok egy részének tervezésében is szerepet kap a mesterséges intelligencia.

A gépek már ott tartanak, hogy a Kaszparovot megverő számítógépet a DEEP BLUE-t úgy győzte le egy MI, hogy előbb „saját maga” tanult meg sakkozni is.

Hollywoodban szinte minden típusú ember–robot találkozásról, kapcsolatról készül film. Így szorongásaitól félelmeitől vagy épp vágyaitól függően mindenki talál magának megfelelő forgatókönyvet és víziót arra, hogy miként képzelje el az emberek és robotok együttműködését.