Évekig szellentett az orra alá a főnöke, egy ausztrál férfi végül emiatt pert indított.

A HVG cikke szerint David Hingst egy melbourne-i mérnöki irodánál volt asszisztens. Egy ablaktalan kis irodában dolgozott és – állítása szerint – főnöke napjában többször is az orra alá szellentett, majd otthagyta a szaggal. Az 56 éves dolgozó 1,8 millió dollárra perelte korábbi munkahelyét. Azt állította, hogy főnöke viselkedése zaklató volt. Az állam bírósága nem neki adott igazat. Az ügy másodfokú tárgyalásán azonban születhet meglepő eredmény, ugyanis a főnök időközben elismerte, hogy „valóban megtörténhetett párszor”, hogy elengedte magát a dolgozó orra előtt. Hingst szerint munkahelyéről akarták elüldözni így, és egy irodai összeesküvés áldozata volt. Mindez pedig súlyos stresszt és mentális károkat okozott neki – írja a BBC.

foto:BBC

A férfi nem hagyta annyiban, és fellebviteli bírósághoz fordult. Azt mondta, hogy saját problémája megoldása mellett, így a figyelmet is felhívhatja arra, hogy mennyire megkeserítheti egy nem megfelelően viselkedő főnök az alkalmazottak életét.

Szerencsések azok a dolgozók, akik még nem éltek át kisebb-nagyobb kríziseket a munkahelyükön. Nem is kell ennyire bántó viselkedésre gondolni. Már az is szörnyű hangulatot tud okozni, ha a vezető munkatársnak épp rossz napja, vagy élete nehezebb periódusa van. Mindannyian emberek vagyunk, és tudomásul kell venni, hogy az élet nem csak habostorta. Kérdés, hogy egy csapat munkáját irányító ember mennyire engedheti meg, hogy az ő rossz hangulata vagy nehézségei hassanak a dolgozókra? 

Photo by rawpixel.com from Pexels

A legtöbb munkahelyen – ma még – a főnök is ember, így kikerülhetetlen a hangulatváltozás.  Az empátia segít abban, hogy megérezzük, a másik ember érzelmi állapotát. Mindez pedig a génjeinkben van. A kilencvenes években azonosították a tükörneuronokat. Ezek a különböző agyi területek idegsejtjeinek  azon funkcióiért felelnek melyek a mások által végzett cselekvést vagy másoknál felismert érzelmi állapotot segítenek utánozni, létrehozni. Nemcsak emberben, madarakban és főemlősökben is találhatók ilyen neuronok. Ezek egyik hatása például, hogy ha egy majom meglátja, hogyan kell egy helyről elvenni egy banánt, ő is hasonló mozdulatsort végez – azaz utánozza, tükrözi – a megfigyelt társa mozdulatait.

A fejlett érzelmi intelligenciával és empátiával megáldott – vagy megvert – kollégák különösen érzékenyen reagálhatnak felettesük hangulatváltozásaira. Sokan tapasztalhatták, hogy ha a főnök ideges, szorong, az irodában is feszült lesz a hangulat. Ha hosszú ideig tart a munkahelyi vezető rossz időszaka, munkatársai teljesítménye is csökkenhet. 

Photo by rawpixel.com from Pexels

Egy jó csapatban ilyenkor akadnak olyan kollégák, akik akarnak és tudnak is segíteni felettesüknek.

Nagyobb probléma, ha a munkahelyi vezető megpróbálja elfedni gondjait, vagy nem is tudja, milyen hatással van a többiekre. Nagy dilemma, hogyha valaki főnök lesz, neki már nem is szabad(na) emberi módon érezni, nem lehet rossz napja? Vagy a munkahelyi vezetők számára hamarosan kötelező lesz a pókerarc?

Az igazi gond akkor kezdődik, amikor a vezető nem is tudja, hogy baj van. Ki és mikor, hogyan szóljon neki és tudnak-e a kollégák segíteni neki?

foto:profigram

A nyitott, kíváncsi, elfogadó emberekkel könnyebb megtalálni a hangot. Megfigyelések szerint belőlük egyébként valószínűleg kevesebb rossz főnök is lesz. A nem jó vezető ugyanis nem empatikus a munkatársaival. Szélsőséges esetben robotként tekint rájuk, akik az ő és csakis az ő utasításainak megfelelően cselekednek. Nem osztja meg az információkat, tapasztalatait. Nem meglepő, hogy nagyon sok találó jellemzés született már a különféle főnökökre.

 Egyik kedvencem: a jó főnök nem irányít, hanem vezet. De a tiszteletet kiérdemelni és nem kikényszeríteni kell – sem rossz. 

Vállalati tanácsadók manapság – legfőképp a nagyobb szervezeteknél – azt javasolják, hogy első körben a dolgozó beszéljen főnökével. Derítse ki, hogy mik a célok, milyen módszer szerint akarja ezeket a vezetője elérni. Találjanak olyan területet, ahol a dolgozó aktívan részt vehet a megvalósításban, de ne vállaljon olyat, amely számára kényelmetlenséget okoz.

Ha ez nem segít keressen mentort vagy másik felettest, esetleg a főnök hasonló pozícióban lévő kollégáját. Egy tisztázó beszélgetés teljesen megváltoztathatja a helyzetet. Ahol van, ott a vállalatirányításért felelős szakemberekhez, a HR osztályhoz fordulhat a dolgozó. A nyugati vállalati kultúrából érkezőknek teljesen természetes, de Magyarországon azért még sokszor kivitelezhetetlen a következő tanács.

Legvégső esetben a főnök főnöke a megoldás. Ha ő sem tud a problémán segíteni, akkor nagyon rossz helyen dolgozunk. A céghez lojális kollégák számára megoldás lehet egy másik osztályon folytatni, és ha valóban nem velünk van a baj, biztosan könnyen találunk akár egy jobb állást is.

Bár nem úgy tűnik, de van még rosszabb helyzet is. Amikor a munkahelyi vezető tudja, hogy mit csinál rosszul, és azt szánt szándékkal teszi néhány dolgozójával.

Ebben az esetben is hasonló a megoldás útja, mint a tudatlan főnöknél. Csak itt gyorsabb. Első lépésben tisztázzuk, hogy mi szakmailag megfelelők vagyunk-e a posztra, melyet elfoglalunk. Munkánkat el tudjuk-e látni, és van-e olyan tényező, amellyel kivívtuk főnökünk különleges figyelmét, ellenszenvét. 

Ha mi rendben vagyunk, akkor egy tisztázó beszélgetés után vagy rendbe jönnek a dolgok, vagy érdemes azonnal új munkakör vagy munkahely után nézni. Ha ugyanis olyan személyiségbéli különbség van köztünk és főnökünk között, amely miatt velünk a kelleténél is szigorúbb, akadékoskodóbb, megalázóbb vagy egyéb módon okoz szorongást, stresszt, nagy valószínűséggel egy beszélgetés után sem fog lényegesen változni a helyzet.

Persze csodák lehetnek, és főnök is rádöbbenhet, hogy mennyire félreismert minket. A kiállhatatlan fránya ember helyett egy megbízható, kedves, szerethető embert ismert meg, és munkájához értő, jó kollégára talált.